- Kovács Krisztián
- 2019. augusztus 30. | Becsült olvasási idő: 1 perc
2019. májusában jelent meg magyarul a Gondolin bukása című kötet, mely egy titkos tünde város elestének Tolkientől megszokott meséje. Bár A Gyűrűk Ura írója immáron 1973 óta nincs köztünk, posztumusz számos története látott még napvilágot Középföldéről. Úgy fest, ez most véget ér.
J. R. R. Tolkien: Gondolin bukása
Az idén már 94. évét taposó Christopher Tolkien, J. R. R. Tolkien harmadik gyermekéről és legnagyobb fiáról nem mindenki tudja, hogy ő készítette apja legendás regényének, a Gyűrűk Urának térképeit, majd apja halála után alig egy évvel asszisztensével együtt nekiláttak annak tetemes mennyiségű kiadatlan kéziratát rendszerezni. Ekkor szembesültek vele, hogy Tolkien számtalan kész, vagy félig kész regényt írt még Középfölde történelméről, melyek kiadatlanok maradtak, így az elmúlt évtizedekben lassan-lassan fia ezeket kiadásra kész állapotba szerkesztette.
Így jelent meg többek közt A szilmarilok, a Beren és Lúthien, vagy épp a Húrin gyermekei, és néhány hónappal ezelőtt a Gondolin bukása, mely egyébként Tolkien első igazi története volt az általa teremtett világból. A kötet megjelenése után az idős szerkesztő, Christopher Tolkien most meg is erősítette, hogy vélhetően ez az utolsó kötet, mely napvilágot lát apja életművéből, vagyis ezzel gyakorlatilag lezártnak tekinthető mind Tolkien munkássága, mind Középfölde írók egész generációját inspiráló sok évezredes történelme.
A rendkívül igényes magyar kiadást a Magvető Kiadó gondozza, külön pikantériája a megjelenésnek, hogy a kötet gyönyörűen illusztrálva jelent meg annak az Alan Lee-nek a rajzaival, aki 2004-ben A király visszatér című film díszlettervezőjeként kapott Oscar-díjat.
Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.
A Marvelnek akadt pár furcsa húzása, de ezért biztosan megőrültek volna a rajongók.
Itt az ideje támogatni egy vásárlással a magyar alkotókat.
Magyarok, akik nemzetközi viszonylatban is megállnák a helyüket.
Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.
A vihar kapujában 1951-ben meghozta az áttörést, és a világhírt a japán rendezőnek.
A Marvelnek akadt pár furcsa húzása, de ezért biztosan megőrültek volna a rajongók.
Pinczés Dávid filmje bizonyítja, hogy csak egy jó forgatókönyv kell, meg két kiváló színész.
Csak remélni tudjuk, hogy jobban sikerül, mint az Oroszlánkirály.
A Nemzeti Filmintézet 4,5 milliárd forintot szavazott meg a produkciónak.