Kövess minket a Facebookon! Kövess minket az Instagramon! Kövess minket a YouTube-on! Iratkozz fel az Ectopolis hírlevelére!

2020. június 6., szombat

Interjú

„A sci-fi, mint önálló műfaj a jövőben minden bizonnyal meg fog szűnni” – interjú Richard Morgan, sci-fi és fantasy íróval – 2. rész

2020. február 28.
Becsült olvasási idő: 6 perc

Hirdetés

A sci-fi és a fantasy is látszólag virágkorát éli manapság, mindkét zsánerben elképesztő mennyiségű új mű lát napvilágot bejáratott, vagy akár új szerzők tollából mind külföldön, mind idehaza, és egyre másra készülnek e művek televíziós adaptációi is. Az utóbbi évek egyik legsikeresebb sci-fi sorozatának, a Valós halálnak hamarosan érkezik a második évada, ám még ennél is fontosabb, hogy az Agave Könyvek kiadó épp a napokban jelentette meg az adaptáció alapjául szolgáló regény írójának új művét.

Richard Morgan néhány éve Budapesten is megfordult, a fantasyban és a sci-fiben is hosszú évek óta nagy sikerrel alkotó angol szerző eredeti műfajához, a tudományos-fantasztikumhoz tíz év kihagyás után tért vissza a napokban megjelenő Légszomj című regényével, mely a vörös bolygóra, és egy mindent átszövő összeesküvés nyomába kalauzolja el az olvasót. A regény megjelenése kapcsán készítettünk hosszabb interjút a szerzővel, jelen interjú első részét ide kattintva tudjátok elolvasni.

Richard Morgan és a Valós halála

Richard Morgan és a Valós halála

A sci-fi jövőjéről sokszor és sokat beszélnek, de vajon a jelenlegi tendenciák és témák alapján látni-e a fantasy lehetséges jövőképét? Mi várhat ránk ebben a műfajban mondjuk 5-10 év múlva?

Szerintem ezt a kérdést az előbb már többé-kevésbé megválaszoltam. A sci-fi és fantasy műfajok lényegében az emberi civilizáció kreatív örökösei és fel kell nőniük az ezzel járó felelősséghez. Arra számítok, hogy a narratíva egyre összetettebbé és változatosabbá válik, melyet végül a kifejezésmódok színesedése koronáz meg. Sőt mi több, a sci-fi, mint önálló műfaj a jövőben minden bizonnyal meg fog szűnni és feloldódik a szórakoztató irodalom egyéb műfajaiban.

Egy interjúban azt nyilatkozta, karaktereivel közös vonásuk, hogy meglehetősen – ahogy fogalmazott – erőszakosan reagálnak az igazságtalanságra, ugyanakkor mégis érzek a mondatai mögött valamiféle optimizmust a jelennel kapcsolatban. Ez a fajta optimizmus lehet egyfajta reakció a minket érő igazságtalanságokra?

Én úgy gondolom, hogy ami napjaink hős narratíváiból hiányzik az a tény, hogy mindennek ára van. Természetesen lehet küzdeni az igazságtalanság ellen. Persze, fellázadhatunk az elnyomással szemben és harcolhatunk egy jobb világért. Egy biztos, szörnyű árat kell ezért fizetni. Ennek során ugyanis emberek halnak meg, veszítik el épelméjűségüket, egész kultúrák válnak háborúk martalékává. A probléma része továbbá, hogy azok a dolgok, melyek ellen harcolunk, folyamatosan velünk vannak, uralják a gondolatainkat. Ebből a szempontból nézve nincsenek hősök, nincsenek hollywoodi értelemben eredendően jó oldalt képviselők. Csak és kizárólag az elkeseredett küzdelem van, amely során mindenki megpróbálja megtenni a tőle telhetőt. Ha erényes ember vagy, elköteleződsz a küzdelem mellett, bizonyos mértékig mindannyian így teszünk, azonban tudni kell, hogy semmilyen elköteleződés nem eredményez győzelmet, sőt mi több, soha nem is ér véget a harc. Ha ezek alapján továbbra is úgy gondolod, hogy ez optimista hozzáállás, szíved joga.

Magyarországon hamarosan megjelenik a Légszomj című kötete, melyben tíz év után tért vissza a sci-fi műfajához. Érezni változást ennyi idő elteltével a műfajban, akár irodalmi trendekben, stílusban?

Nem igazán. A 10 év alatt rengeteg sci-fi irodalmat olvastam, annak ellenére, hogy jómagam nem írtam a műfajban, tehát nem távolodtam el tőle. A műfaj szemmel láthatóan kicsattan az egészségtől és fantasztikus ütemben gazdagszik, bővül, ami azt jelenti, hogy írótársaimmal bizony fel kell kössük a nadrágunkat, ha nem akarunk lemaradni. A Légszomj megírása kétségtelenül nagy kihívás volt, de úgy gondolom, hogy elég jól megbirkóztam vele.

Morgan regényeit idehaza az Agave Könyvek gondozza

Morgan regényeit idehaza az Agave Könyvek gondozza

A Légszomj a vörös bolygóra kalauzolja el az olvasóját, ahol úgy fest, a Földihez hasonlóan virágzik a politikai korrupció. Törvényszerűnek tűnik, hogy ahol az ember megjelenik, oda minden gyarlóságát magával viszi?

Úgy gondolom, hogy igen. Természetesen lehet mérsékelni a gyarlóság mértékét különböző fékek és egyensúlyok bevezetésével, melyek alkalmazásában részsikereket is elkönyvelhettünk a közelmúltban. Napjainkban viszont úgy érzem visszafelé haladunk. Azt látni, hogy a legtöbb vívmányt lebontjuk, vagy legalábbis olyan szintre züllesztjük vissza, ahonnan már erősen kétséges, hogy van-e visszaút. Az a baj, hogy DNS szinten van kódolva bennünk a korruptság, a megfékezésére tett civilizációs erőfeszítések viszont csak a bőrünk felszínét súrolják. Ez láthatóan egy egyenlőtlen küzdelem. Sohasem leszünk képesek legyőzni természetünk ilyen mélyen gyökerező rossz tulajdonságát. Sohasem dőlhetünk nyugodtan hátra a székünkben azt gondolva, hogy győzedelmeskedtünk a gyarlóságaink felett. Ha így teszünk, akárcsak egy pillanatra is, egyből újra a hatalmukba kerítenek minket. A Légszomj arra mutat rá, hogy mi történik, ha a székünkben hátra dőlve megyünk a Marsra, azzal a tudattal, hogy minden civilizációs közdelemben győzedelmeskedtünk és nincs már miért aggódnunk.

Nem lesz könnyű kérdés, de ha meg kellene neveznie három sci-fi, vagy fantasy művet, melyek Ön szerint a legnagyobb hatást gyakorolták a műfajra, melyek lennének ezek?

Rám furcsa módon nem a regények gyakorolták legnagyobb hatást, hanem a rövidebb történetek, úgy, mint William Gibson Izzó króm novelláskötete, mellyel én akkor találkoztam először, amikor a benne lévő történetek még külön-külön jelentek meg az Omni magazin lapjain a 70-es évek második felében és a 80-as évek elején. Aztán ott vannak Paul Anderson Domini Flandry történetei, melyeket én két kiadásban ismertem meg, a címük Flandry of Terra és Agent of the Terran Empire volt. Végül pedig Bob Shawtól az Idegenek hajóját emelném ki. Természetesen olvastam az említett írók többi regényét és novelláit is, azonban mégis ezek a rövidebb történeteik voltak azok, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolták rám.

Az interjú fordításáért kollégánkat, Almási Pétert illeti a köszönet.

Kapcsolódó cikkek

Sally Rooney műve nyerte az Amazon népszerűségi versenyét

2020. június 4.

Hírek

Az Amazon listáján Sally Rooney regénye nyerte a karantén időszak népszerűségi versenyét

A sikerre bizonyára rátett egy lapáttal a BBC adaptációja, de akárhogy is, Rooney nyerte a karanténversenyt.

Bud Spencer után Terence Hill élete lesz terítéken

2020. június 4.

Hírek

Király Levente Bud Spencer után ezúttal Terence Hill életéről írt portrékötetet

Bud Spencer után a magyarok másik nagy kedvenc pofonosztója, Terence Hill életéről is portrékötet írodott.

A megkerült ponyvaíró, a magyar szórakoztatóirodalom nagysága

2020. június 3.

Irodalom

A megkerült ponyvaíró – A 10 kedvenc Rejtő Jenő regényünk

Nem egyszerű listázni a magyar szórakoztatóirodalom zsenijét, de íme a mi kedvenceink.

Szeptemberben jön Vámos Miklós új regénye

2020. június 3.

Hírek

Dunapest címmel szeptemberben érkezik majd Vámos Miklós új regénye

A Hetvenkedő című rendhagyó kötet után ezúttal jöhet az újabb Vámos-regény.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

Cara Hunter Magyarországon is egyre népszerűbb

2020. május 29.

Interjú

„Ha a hitelesség azon múlik, hogy tabut döntsek, megteszem” – Interjú Cara Hunterral

A Magyarországon is egyre népszerűbb krimiírót a karantén alatt kaptuk virtuális mikrofonvégre.

Durica Katarina a dunaszerdahelyi maffia áldozatainak hangja

2020. május 12.

Interjú

„Ez a mi ügyünk, a mi temetetlen múltunk” – interjú Durica Katarina, íróval

Az írónő, aki hangot adott a dunaszerdahelyi bűnszervezet áldozatainak.

Colson Whitehead

2020. április 27.

Interjú

„Írás nélkül egy idő után feszültté, depresszívvé válok” – Interjú Colson Whitehead, kétszeres Pulitzer-díjas íróval

A jelenkor egyik leginkább tisztelt amerikai írójával telefonon beszélgettünk.

Doszpot Péter, volt gyilkossági főnyomozó /Fotó: Bärlein Martin/

2020. április 23.

Interjú

„Arra vagyunk kódolva, hogy vonzódjunk a titkokhoz” – interjú Doszpot Péter, volt gyilkossági főnyomozóval

A krimi és a valóság kapcsolatáról kérdeztük a volt gyilkossági főnyomozót.

Scherer Péter /Forrás: unikornis.hu/

2020. március 9.

Interjú

„Egy rossz kritika a reggelidet elronthatja, de az ebédedet már nem.” – interjú Scherer Péter, színművésszel

Kritikáról, félelmekről, pályakezdetről, és legújabb szerepéről beszélgettünk.

Facebook közösség