Bárdos András: A könyv örök, az olvasást nem pótolja semmi, de semmi

Bárdos Andrást a legtöbben talán a televízió képernyőjéről ismerik, riporterként megfordult a Magyar Televíziónál, az RTL Klubnál, de vezette a TV2 Tények című műsorát is. 2009 óta ritkábban tűnik fel a televízió képernyőjén, sokan kérdezhetik, hová lett, mit csinál éppen? Ahogy számtalan interjúban hangoztatta, a tv életének egy kis részét tette ki, jelenleg már közel 25 éve oktat a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, könyveket ír, és amiért most mi is kérdezzük: kiadót vezet.

A 21. Század Kiadó alig kilenc éve alakult, és rövid idő alatt járt be igen hosszú és sikeres utat, manapság megkérdőjelezhetetlenül a hazai könyvpiac egyik legfontosabb szereplője, olyan idehaza korábban kevésbé ismert szerzőket hozott el, mint Paula Hawkins, vagy az egyaránt Pulitzer-díjas Colson Whitehead, és Michael Chabon, de nekik köszönhető John Updike Nyúl-sorozatának legújabb, szemkápráztatóan gyönyörű, vagy épp Edward Snowden tényfeltáró kötetének kiadása is. Kiadói tervekről, a könyvpiac helyzetéről, az olvasás intézményéről, és a könyvolvasás szenvedélyéről beszélgettünk.

Bárdos András /Forrás: konyves.blog.hu/

Ha valaki a 21. Század Kiadó weboldalára téved, és esetleg végigböngészi a Rólunk szekciót, akkor éppen az Ön által írt üdvözlőlevél végén olvashat egy skiccet: „Mert az irodalom soha nem megy ki a divatból.” Azon túl, hogy maximálisan egyetértek ezzel a kijelentéssel, a csökkenő eladott példányszámokról, meg a piac beszűküléséről szóló rémhírek mellett is, érdekelne, hogy alapvetően ez a kijelentés az irodalom, és az olvasás iránti elkötelezettségben, vagy kézzelfogható tapasztalatokban gyökerezik?

Ezek valóban rémhírek. Az eladott példányszám talán csökken, de a könyvre költött pénz nem. A könyvön nem fogott ki a mozi, a rádió, tévé, az internet, a könyv örök, az olvasást nem pótolja semmi, de semmi.

Mindig végtelen optimizmussal beszél a kiadó és a szakma jövőjéről, de mindezen a hozzáálláson túl mi szükséges ahhoz, hogy egy fiatal kiadó olyan elképesztő repertoárral és olyan minőségi kiadványokkal legyen jelen a piacon, mint a 21. Század Kiadó?

Köszönöm a kedves kérdést, ha ez igaz, annak több oka lehet. Az egyik, hogy távol áll tőlünk a kapzsiság. A könyvkiadás nem fergeteges üzlet, szolid a haszon, ha van. Aki ezt elfogadja, nagyot léphet előre. Egyébként erős a magyar kiadói mezőny, tényleg nagy a verseny, de nem barbár, mióta a legsilányabb alakok háttérbe húzódtak. Ez egy egyelőre érintetlen, normális világ, amiben feltaláljuk magunkat.

Bárdos András /Forrás: noihirek.hu/

Hol lehet elhelyezni a kiadót a magyar kiadók térképén? Hiszen a paletta meglehetősen széles, ugyanakkor mégis tökéletesen megfér egymás mellett John Updike, Dean R. Koontz, és mondjuk Colson Whitehead, illetve Edward Snowden is. Tudatos döntés az elejétől fogva ez a széles spektrumra törekvés?

A döntések – lássuk be – sokszor utólag bizonyulnak tudatosnak… Úgyhogy mondjuk azt, hogy tudatos volt. „A 21. század színes világa”, ez a mottónk, szlogenünk, és komolyan is gondoljuk. Mick Jagger, Snowden, Beyoncé, Updike, Auster, Franzen, Philip Roth, Paula Hawkins megférnek egymással, hiszen a lényeg, hogy minél többet olvassanak az emberek! Arra törekszünk, hogy amit kiadunk, az a maga műfajában minőség legyen. Ha szépirodalom, szépirodalom, ha krimi, krimi, ha életrajz, hát életrajz.

Ugyan én olvasóként, fogyasztóként nem látok bele a fogyási mutatókba, de van egy olyan gyanúm a köteteiket látva, hogy itt akadnak könyvek, melyeknek a hazai megjelenése inkább egyfajta személyes irodalmi hivatástudat és szenvedély eredménye, semmint a biztos anyagi sikeré?

Updike az elmúlt évszázad egyik legnagyobb írója, a Nyúl-sorozat tényleg a legmagasabb szintű remekmű. Az ötből három részt újrafordított Gy. Horváth László – mesésen. A legnemesebb módon nyomtattuk ki, a nagyszerű tervező, grafikus, Somogyi Péter elképzelései szerint. Ez sok pénz, amit nyilván nem látunk viszont. Nem baj. Büszkék vagyunk és boldogok, ezeket a köteteket évtizedek múlva is forgatni fogják, lehet, hogy az unokám majd megveszi egy antikváriumban. A könyv vagy szenvedély, vagy semmi. Persze nem vagyunk idióták: akkor lehet pénzt költeni, ha van. Igyekszünk megkeresni…

Bárdos András /Forrás: origo.hu/

Érdekes, hogy két Pulitzer-díjas szerzőről beszélünk, de számomra Michael Chabon és Colson Whitehead azok a szerzők, akik magyar megjelenését igazi szenzációként éltem meg. Önnek akad a kiadó repertoárjában olyan regénye, mely különösen kedves?

Persze, Chabon. Az Ő helye a legnagyobbak közt van. De Rose Tremain Gustav-szonátája vagy Philip Roth Nemezise is a kedvenc regényeim közé tartozik, függetlenül attól, hogy mi adtuk ki.

A KULT-könyvek széria kétségtelenül az egyik legszínvonalasabb sorozat jelenleg a piacon, és ebben is több olyan szerző akad, akit a kiadó hozott el először Magyarországra. Ön, mint a kiadó vezetője mi alapján dönt, hogy melyik külföldi kötet legyen a következő? Puszta megérzés kérdése?

A KULT sorozat nem csak minőség. Igyekszünk elhozni azokat a könyveket, melyek szerepet játszanak a modern irodalmi közéletben. Amelyeket, ünnepelnek, betiltanak, felgyújtanak. Ezért neveztük el KULT-nak. Ezek kultuszkönyvek. És, szerencsére, egyik-másik remekmű. De nem csak jók, többségük világsiker. Ez fontos, ha bevalljuk, ha nem. Jó tudni, mit olvas a világ, jó egyidőben olvasni a modern klasszikusokat az amerikaiakkal vagy az angolokkal. Emberi igény, figyelembe vesszük.

A 21. Század Kiadó színes világa

Hallottam olyan véleményeket a hazai könyvszakmában dolgozóktól, hogyha a jelenlegi állapotok folytatódnak, akkor 5-10 éven belül igencsak jelentős változások zajlanak majd a könyvkiadásban. Miként látja jelenleg a hazai könyvkiadás jövőjét, és ebben konkrétan a kiadó által elfoglalt pozíciót?

Nem kell nagy bátorság megjósolni, hogy 5-10 év alatt nagy változások lesznek. Lehetnek új beszállók. Az állam, az Amazon, ki tudja, ki-mi még? Bizonyulhat életképtelennek nem egy, ma még jelentős könyves cég, kiadó, terjesztő. A vásárlási szokások is változnak, egyre több az online vásárlás, a boltok egyre inkább bemutatótermek lesznek, mint az autószalonok. Vagy nem. Ki tudja? 100 év alatt 20 ezer évnyi evolúció játszódik majd le a kutatók szerint. Vagy nem, mert visszaveti az embert a klímaváltozás. Vagy valami más. Szóval nehéz okosat mondani a közeljövőről. De olvasni valamiképpen mindig fog az ember.

Két kérdésem maradt, tekintve, hogy mostanság minden az irodalmi Nobel-díjról szól. Ki az az író, akinek már rég meg kellett volna kapnia az elismerést, és mégsem díjazták, és miért éppen ő?

Paul Auster régen kiérdemelte, ahogy Junot Diaz is. A Nobel-díj már nem irodalmi ügy, hanem politikai. Fene bánja.

Melyik a magyar- és világirodalom három-három legnagyszerűbb regénye?

Valaha? Jókai: Fekete gyémántok, Krúdy: A tiszaeszlári Solymosi Eszter, Déry Tibor: A befejezetlen mondat. Tolsztoj Anna Kareninája, Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége, Junot Diaz: Oscar Wao rövid, de csodálatos élete. De, ha öt perc múlva megkérdez, lehet, hogy hat másikat fogok mondani. Mondjuk Balzacot. vagy Thomas Mannt. Vagy Philip Rothot…

Kapcsolódó cikkek

Bezárt az Ectopolis Magazin!

4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.