• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Bárdos András /Forrás: konyves.blog.hu/

Interjú

Bárdos András: A könyv örök, az olvasást nem pótolja semmi, de semmi

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Bárdos Andrást a legtöbben talán a televízió képernyőjéről ismerik, riporterként megfordult a Magyar Televíziónál, az RTL Klubnál, de vezette a TV2 Tények című műsorát is. 2009 óta ritkábban tűnik fel a televízió képernyőjén, sokan kérdezhetik, hová lett, mit csinál éppen? Ahogy számtalan interjúban hangoztatta, a tv életének egy kis részét tette ki, jelenleg már közel 25 éve oktat a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, könyveket ír, és amiért most mi is kérdezzük: kiadót vezet.

A 21. Század Kiadó alig kilenc éve alakult, és rövid idő alatt járt be igen hosszú és sikeres utat, manapság megkérdőjelezhetetlenül a hazai könyvpiac egyik legfontosabb szereplője, olyan idehaza korábban kevésbé ismert szerzőket hozott el, mint Paula Hawkins, vagy az egyaránt Pulitzer-díjas Colson Whitehead, és Michael Chabon, de nekik köszönhető John Updike Nyúl-sorozatának legújabb, szemkápráztatóan gyönyörű, vagy épp Edward Snowden tényfeltáró kötetének kiadása is. Kiadói tervekről, a könyvpiac helyzetéről, az olvasás intézményéről, és a könyvolvasás szenvedélyéről beszélgettünk.

Bárdos András /Forrás: konyves.blog.hu/

Bárdos András /Forrás: konyves.blog.hu/

Ha valaki a 21. Század Kiadó weboldalára téved, és esetleg végigböngészi a Rólunk szekciót, akkor éppen az Ön által írt üdvözlőlevél végén olvashat egy skiccet: „Mert az irodalom soha nem megy ki a divatból.” Azon túl, hogy maximálisan egyetértek ezzel a kijelentéssel, a csökkenő eladott példányszámokról, meg a piac beszűküléséről szóló rémhírek mellett is, érdekelne, hogy alapvetően ez a kijelentés az irodalom, és az olvasás iránti elkötelezettségben, vagy kézzelfogható tapasztalatokban gyökerezik?

Ezek valóban rémhírek. Az eladott példányszám talán csökken, de a könyvre költött pénz nem. A könyvön nem fogott ki a mozi, a rádió, tévé, az internet, a könyv örök, az olvasást nem pótolja semmi, de semmi.

Mindig végtelen optimizmussal beszél a kiadó és a szakma jövőjéről, de mindezen a hozzáálláson túl mi szükséges ahhoz, hogy egy fiatal kiadó olyan elképesztő repertoárral és olyan minőségi kiadványokkal legyen jelen a piacon, mint a 21. Század Kiadó?

Köszönöm a kedves kérdést, ha ez igaz, annak több oka lehet. Az egyik, hogy távol áll tőlünk a kapzsiság. A könyvkiadás nem fergeteges üzlet, szolid a haszon, ha van. Aki ezt elfogadja, nagyot léphet előre. Egyébként erős a magyar kiadói mezőny, tényleg nagy a verseny, de nem barbár, mióta a legsilányabb alakok háttérbe húzódtak. Ez egy egyelőre érintetlen, normális világ, amiben feltaláljuk magunkat.

Bárdos András /Forrás: noihirek.hu/

Bárdos András /Forrás: noihirek.hu/

Hol lehet elhelyezni a kiadót a magyar kiadók térképén? Hiszen a paletta meglehetősen széles, ugyanakkor mégis tökéletesen megfér egymás mellett John Updike, Dean R. Koontz, és mondjuk Colson Whitehead, illetve Edward Snowden is. Tudatos döntés az elejétől fogva ez a széles spektrumra törekvés?

A döntések – lássuk be – sokszor utólag bizonyulnak tudatosnak… Úgyhogy mondjuk azt, hogy tudatos volt. „A 21. század színes világa”, ez a mottónk, szlogenünk, és komolyan is gondoljuk. Mick Jagger, Snowden, Beyoncé, Updike, Auster, Franzen, Philip Roth, Paula Hawkins megférnek egymással, hiszen a lényeg, hogy minél többet olvassanak az emberek! Arra törekszünk, hogy amit kiadunk, az a maga műfajában minőség legyen. Ha szépirodalom, szépirodalom, ha krimi, krimi, ha életrajz, hát életrajz.

Ugyan én olvasóként, fogyasztóként nem látok bele a fogyási mutatókba, de van egy olyan gyanúm a köteteiket látva, hogy itt akadnak könyvek, melyeknek a hazai megjelenése inkább egyfajta személyes irodalmi hivatástudat és szenvedély eredménye, semmint a biztos anyagi sikeré?

Updike az elmúlt évszázad egyik legnagyobb írója, a Nyúl-sorozat tényleg a legmagasabb szintű remekmű. Az ötből három részt újrafordított Gy. Horváth László – mesésen. A legnemesebb módon nyomtattuk ki, a nagyszerű tervező, grafikus, Somogyi Péter elképzelései szerint. Ez sok pénz, amit nyilván nem látunk viszont. Nem baj. Büszkék vagyunk és boldogok, ezeket a köteteket évtizedek múlva is forgatni fogják, lehet, hogy az unokám majd megveszi egy antikváriumban. A könyv vagy szenvedély, vagy semmi. Persze nem vagyunk idióták: akkor lehet pénzt költeni, ha van. Igyekszünk megkeresni…

Bárdos András /Forrás: origo.hu/

Bárdos András /Forrás: origo.hu/

Érdekes, hogy két Pulitzer-díjas szerzőről beszélünk, de számomra Michael Chabon és Colson Whitehead azok a szerzők, akik magyar megjelenését igazi szenzációként éltem meg. Önnek akad a kiadó repertoárjában olyan regénye, mely különösen kedves?

Persze, Chabon. Az Ő helye a legnagyobbak közt van. De Rose Tremain Gustav-szonátája vagy Philip Roth Nemezise is a kedvenc regényeim közé tartozik, függetlenül attól, hogy mi adtuk ki.

A KULT-könyvek széria kétségtelenül az egyik legszínvonalasabb sorozat jelenleg a piacon, és ebben is több olyan szerző akad, akit a kiadó hozott el először Magyarországra. Ön, mint a kiadó vezetője mi alapján dönt, hogy melyik külföldi kötet legyen a következő? Puszta megérzés kérdése?

A KULT sorozat nem csak minőség. Igyekszünk elhozni azokat a könyveket, melyek szerepet játszanak a modern irodalmi közéletben. Amelyeket, ünnepelnek, betiltanak, felgyújtanak. Ezért neveztük el KULT-nak. Ezek kultuszkönyvek. És, szerencsére, egyik-másik remekmű. De nem csak jók, többségük világsiker. Ez fontos, ha bevalljuk, ha nem. Jó tudni, mit olvas a világ, jó egyidőben olvasni a modern klasszikusokat az amerikaiakkal vagy az angolokkal. Emberi igény, figyelembe vesszük.

A 21. Század Kiadó színes világa

A 21. Század Kiadó színes világa

Hallottam olyan véleményeket a hazai könyvszakmában dolgozóktól, hogyha a jelenlegi állapotok folytatódnak, akkor 5-10 éven belül igencsak jelentős változások zajlanak majd a könyvkiadásban. Miként látja jelenleg a hazai könyvkiadás jövőjét, és ebben konkrétan a kiadó által elfoglalt pozíciót?

Nem kell nagy bátorság megjósolni, hogy 5-10 év alatt nagy változások lesznek. Lehetnek új beszállók. Az állam, az Amazon, ki tudja, ki-mi még? Bizonyulhat életképtelennek nem egy, ma még jelentős könyves cég, kiadó, terjesztő. A vásárlási szokások is változnak, egyre több az online vásárlás, a boltok egyre inkább bemutatótermek lesznek, mint az autószalonok. Vagy nem. Ki tudja? 100 év alatt 20 ezer évnyi evolúció játszódik majd le a kutatók szerint. Vagy nem, mert visszaveti az embert a klímaváltozás. Vagy valami más. Szóval nehéz okosat mondani a közeljövőről. De olvasni valamiképpen mindig fog az ember.

Két kérdésem maradt, tekintve, hogy mostanság minden az irodalmi Nobel-díjról szól. Ki az az író, akinek már rég meg kellett volna kapnia az elismerést, és mégsem díjazták, és miért éppen ő?

Paul Auster régen kiérdemelte, ahogy Junot Diaz is. A Nobel-díj már nem irodalmi ügy, hanem politikai. Fene bánja.

Melyik a magyar- és világirodalom három-három legnagyszerűbb regénye?

Valaha? Jókai: Fekete gyémántok, Krúdy: A tiszaeszlári Solymosi Eszter, Déry Tibor: A befejezetlen mondat. Tolsztoj Anna Kareninája, Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége, Junot Diaz: Oscar Wao rövid, de csodálatos élete. De, ha öt perc múlva megkérdez, lehet, hogy hat másikat fogok mondani. Mondjuk Balzacot. vagy Thomas Mannt. Vagy Philip Rothot…

Kapcsolódó cikkek

Richard Osman: Az eltévedt golyó /Forrás: https://www.facebook.com/photo/?fbid=577645514365115&set=a.546160457513621/

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo: Papirusz

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Egri Lajos: A kreatív írás művészete

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

A boncolás titkos művészete – Könyvkritika

Utazás a lélek mélyére, kizárólag a legbátrabb olvasóknak!

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Egri Lajos: A kreatív írás művészete

    Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

    Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. szeptember 15.

    Tiszeker Dániel: A célunk az volt, hogy a bennük élő gyermeket szólítsuk meg

    Amikor a forgatáson 100-150 ember azért van ott, hogy közösen alkossunk egy jót, azt én semmihez sem tudom hasonlítani.

    • 2022. szeptember 12.

    A hóhér, akivel szívesen elborozgatnánk – Interjú Gráczer L. Tamással “A Háromfa hölgye” című történelmi krimije kapcsán

    Hazai szerzős interjúink sorában most igazi különlegességgel jelentkezünk.

    • 2022. augusztus 17.

    Gerevich András: A katarzis feloldja a világ nyomasztását

    Alkotásról, motivációról, pandémiáról, családról és Pilinszky Jánosról beszélgettünk.

    • 2022. július 14.

    Tarja Kauppinen: A nyelv dekonstruálása az egyik legjobb komikumforrás

    A magyar kortárs íróval a szép- és a szórakoztatóirodalom közti falak lebontásáról.

    • 2022. július 12.

    A Karantén Zóna: Ezek a történetek pandémia nélkül is érvényesek

    Az HBO első magyar játékfilmjének készítőivel beszélgettünk.