• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Bőhm Kornél

Interjú

Bőhm Kornél: Önmagában valakit pocskondiázni nem karaktergyilkosság, kell hozzá egy tudatos stratégia is

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Nap mint nap találkozhatunk a hírekben olyan botrányokkal, amelyek közismert személyek hírnevét, hitelességét érintik. Félrelépett, sikkasztott, hazudott a tudományos munkájáról – olvassuk, és közben azon tűnődünk, vajon hogyan és milyen célból kerültek napvilágra ezek az információk, és ami talán még érdekesebb: miért pont most? Ezeknek a kérdéseknek a kutatására egy egész szakma épül, melynek képviselői a fentiekhez kapcsolódó kommunikációs jelenségek elemzésével, és az ezzel kapcsolatos ügyekben való segítségnyújtással foglalkoznak. Bőhm Kornél kríziskommunikációs tanácsadóval új könyve kapcsán beszélgettem telefonon.

Bőhm Kornél

Bőhm Kornél

Pontosan mi a szakmai megnevezésed?

Kríziskommunikációs tanácsadó vagyok, tehát kríziskommunikációval foglalkozom, azon belül kifejezetten üzleti krízisekkel. Vannak olyan kommunikációs, illetve karaktergyilkosság ügyek, amelyek óhatatlanul átpolitizáltak, és ilyenkor engem, mint a szervezetet képviselő tanácsadót természetesen ez a vetülete is érdekel a dolognak, amennyiben van relevanciája, de nem vagyok semmilyen politikai ügyben úgy érintett, hogy ezen a vonalon közvetlenül dolgoznék.

Hívhatunk spin doktornak is?

Nem, nem definiálom magam spin doktorként. Ezt az elnevezést egyébként is elég ritkán használják, ha mégis, akkor jellemzően nem pozitívan. Azt hívjuk spinnek, ha valaki egy ügyet megpróbál olyan prizmán keresztül ábrázolni, hogy picit más értelmet nyerjen az adott eseménysorozat. Magyarán a spin doktor azt csinálja, hogy ha történik valami kellemetlen ügy, akkor azt megpróbálja olyan módon beállítani, hogy nem a tényeket ferdíti el; nem arról van szó, hogy hazudna, hanem úgy állítja be, hogy az vagy alapvetően egy pozitív dolog volt, vagy nagyon jó indokkal történt. Ha egy friss példával élhetek, Boris Johnsonnál zajlik most ez a székét megingató ügy, hogy partikat tartottak a lezárások alatt Angliában. Az egy spin megközelítés például, hogy ezek nem partik, hanem munkamegbeszélések voltak, és alapvetően olyan ügyeket tárgyaltak meg, amik a rendes munkamenet részei voltak. Nem azt mondják tehát, hogy nem volt ilyen, nem tagadnak, hanem egy jó okkal jönnek elő, adott esetben, hogy ez egy munkamegbeszélés volt

Te személy szerint milyen feladatokat találsz izgalmasnak, mit élvezel a legjobban a munkádban?

Azt szoktam hangsúlyozni az ügyfeleknek, hogy azért kell külső szem egy krízis során, mert jól jön egy olyan külső képviselő, aki nem veszi magára emocionálisan azokat az ügyeket, amelyekből egyébként nagyon nehéz kilátni, ha az ember érintett benne.

Engem leginkább azok a pillanatok inspirálnak, azok az ügyek dobnak fel, amikor ezt a fajta higgadt, külső szemléletet behozhatom egy egyébként emocionálisan megterhelő, nehéz lelki szituációba; adhatok egy olyan külső támogatást, amikor a szakmai tudásomat tudom behozni és másoknak ezzel segítséget adni.

Bőhm Kornél: Karaktergyilkosság

Bőhm Kornél: Karaktergyilkosság

Ki inspirált téged erre a pályára? Vannak példaképeid?

Főleg hazai példaképeim vannak, számomra az az érdekes, aki itthon tudott a szakmához hozzátenni valamit. Az egyik ilyen Nyáry Krisztián, nagyon sokra tartom őt, és megtisztelt azzal, hogy a könyvem hátlapján ő az egyik ajánló is. Röviden volt is szerencsém vele együtt dolgozni, és az ő megközelítése és világlátása, az ő kommunikációs munkássága nekem mindig nagyon inspiráló volt. Még Bruck Gábort is ide sorolnám.

Az új könyved címe: Karaktergyilkosság – Lejáratás a gúnynévtől az álhírig. Mit értesz karaktergyilkosság alatt?

A karaktergyilkosság egy személy reputációjának, hírnevének a roncsolására való törekvés, de önmagában ez még nem meríti ki szerintem ezt a fogalmat. Én hozzáteszem azt is, hogy kell mögé egy szándékosság, tudatosság, és egy következetes végrehajtás is. Magyarán, önmagában valakit pocskondiázni nem karaktergyilkosság; kell hozzá egy tudatos stratégia, hogy egy felépített akció legyen. Nem feltétlenül szükséges, hogy élő személyről legyen szó, tehát elhunyt személyeknek a reputációja, emléke is válhat karaktergyilkosság célpontjává.

Bangóné esete karaktergyilkosságnak számít? (szerk.: Az MSZP Országos Elnöksége úgy döntött, hogy nem indítja a választáson Bangóné Borbély Ildikót, és felszólítja parlamenti mandátuma visszaadására, miután a képviselőről a kiderült, hogy a parlamenti önéletrajzában írtak ellenére  nincs közgazdász diplomája.)

Igen, és sok szempontból alátámasztható, hogy miért. Itt is egy személynek a hitelességét ásták alá egy olyan üggyel, ami egyébként megállta a helyét és valós volt, és meg van benne a szándékosság, a tudatosság és a következetes akció is. Amit itt még érdemes észrevenni, és erről is szó esik a könyvben, az az a jelenség, amit én mexikói felállás néven említek.

Ez nem egy szakkifejezés persze; azt értem ez alatt, hogy minden oldalról előkerülnek bekészített lejárató anyagok, meg nem szerzett diplomák jelen esetben, aminek kvázi az az üzenete, hogy előbb a saját házatok táján tegyetek rendet, mielőtt nálunk vádaskodtok. Láthattuk, hogy rögtön elővettek másoknál is jó pár példát: Hajnal Miklósnál, Kósa Lajosnál, Karácsony Gergelynél. Ez egy fontos védekezési mód. Hogy még egy védekezési formát említsek, Gémesi György a közelmúltban például maga állt elő az ügyével, ez is egy védekezési módszer: megelőzni a bajt.

Bőhm Kornél

Bőhm Kornél

Milyen témával támadnak karaktergyilkosság esetén a leggyakrabban?

Ha a Bangóné-féle vonalon maradunk, akkor a végzettségről való füllentés ilyen. Ehhez eléggé szorosan kapcsolódik a plagizálás témaköre, itt a legemblematikusabb ügy Schmidt Pálé volt. A teljesítmény elvitatása, vagy a tudományos teljesítmény relativizálása is ide tartozik. Ami mostanában ügy, és talán régebben nem annyira volt az, az a magánéletnek, a hálószobatitkoknak a feltárása és megmutatása. Ilyenek a ki kinek a szeretője típusú ügyek, vagy a szexuális orientáció kiteregetése – Szájer esetében például –, illetve a kicsapongásoké, mint Borkainál. Még ide sorolnám harmadik legnépszerűbb témának a korrupciós botrányokat is, talán ezek azok a témák, amikkel a leggyakrabban lehet találkozni a karaktergyilkosságok kapcsán. Kevésbé elterjedt, viszont igen ízléstelen téma az egészségi állapot, és ennek egy alfaja, a mentális állapot megkérdőjelezése, elvitatása. Egy klasszikus, a közelmúltban újra felmelegített példa erre az a szóbeszéd, hogy Grazba jár gyógykezelésre a miniszterelnök. Illetve előfordul még, hogy a rokoni kör viselt dolgaival, vagy meggazdagodásával támadnak, amiért a karaktergyilkosság célpontja nem feltétlenül felelős.

Ha „Isten, haza, család” – akkor nagyot szól egy félrekúrás, írta Esterházy Péter a Kis magyar komcsizásban. Úgy látszik az sem mindegy tehát, hogy kinek szól a botrány, ki a közönség?

Antall József is mondta ezt, hogy a baloldaliak a gazdasági ügyekbe szoktak belebukni, a jobboldaliak meg szexügyekbe. Arról szól a dolog, hogy a képviselt értékek mennyire vannak összhangban, vagy mennyire feslenek fel attól az adott ügytől. Így, ha valaki arra építi fel az identitását, hogy a család szentségének vagy az örök hűségnek az értékét képviseli, ne adj isten, beleírja az alkotmányba, hogy az anya nő, az apa férfi, és kiderül, hogy nem ebben a szellemben él, akkor az természetesen nagyobbat szól az adott közegben.

Ha magánemberként, vagy a munkahelyünkön ér minket karaktergyilkossági kísérlet, hogyan védekezhetünk?

A munkahelyi karaktergyilkosságnál – aminek része a bullying, a zaklatás, a kigolyózás –, nagyon nagy felelőssége van a szervezetnek, tehát ha már védekezésről beszélünk, akkor egy szervezeti kultúra részt vállalhat annak meghatározásában, hogy mi fér bele egy munkahelyen, és mi nem. Maga a vállalat vagy a szervezet tehet azért, hogy megvédje a munkavállalóit egy-egy ilyen támadástól.

Egy nem légből kapott példa az etikai kódex megléte, ami rögzíti, hogy ezen a munkahelyen mi az, ahogy mi egymással bánunk, mi az a tiszteletet, amit egymással szemben megkövetelünk. Ez segít abban, hogy egy ilyen ügy akár ki se pattanjon. Ugyanígy maradva még a szervezeti formánál, a vállalatoknál szokott egy hotline működni; van egy hívható zöld vonal, ahol be lehet az ilyen jellegű problémákat jelenteni. Továbbá, a magánéletben, családban és a munkahelyen is igaz, hogy ha vannak az ember mellett támogatók, akik szavatolják a hitelességünket, és elég sokan vannak, hogy ezt a védelmet biztosítsák, akkor az is biztonságot képes adni.

Bőhm Kornél: Karaktergyilkosság

Bőhm Kornél: Karaktergyilkosság

Mit tehetünk, ha már menthetetlen a helyzet?

Ezt hívom én a könyvemben sikeres karaktergyilkosságnak, amikor végigmegy ez az akciósorozat és nem tud már a személy utána az adott formában létezni a szervezetnél vagy az érintett közegben.

Ilyenkor jön el a B-tervnek az ideje; ez egy átgondolást, újratervezést jelent, hiszen nem gondolom, hogy egy már lezajlott, sikeres karaktergyilkosság után ugyanott újra fel tudná valaki építeni magát. Ha azt mondjuk, hogy az ő hitelessége, vagy a reputációja véglegesen kikezdődött, akkor egy másik területre kénytelen átnyergelni, legyen szó karrierről vagy személyes közegről.

Közelegnek a választások. Hogyan érhetjük tetten a különféle kommunikációs trükköket választópolgárként a kampány során?

Arra törekedtem a könyvemben a választott példákkal, hogy bele lehessen illeszteni egy sorba azt, amit most tapasztalunk. Azért is próbáltam történelmi példákat hozni, és analógiákat keresni, hogy az olvasó később osztályozni tudja magában ezeket az ügyeket. Ezzel a kategorizálással és elemző szemlélettel létrejön egyfajta távolságtartás is, egyenként nem fog az ember minden ügybe már érzelmileg annyira bevonódni. Ezzel nem azt mondom, hogy egy-egy botrány kapcsán ne háborodjanak fel a hírfogyasztók: persze, az a dolgunk demokrataként, hogy rezonáljunk arra a dologra, ami történik körülöttünk, de nem szükséges ügyről-ügyre úgy érezni, hogy megrendül a világ. Hiszen, ha tudjuk, hogy mondjuk az 1870-es amerikai elnökválasztáson pont ez az ügy már hasonló formában megtörtént, akkor nem érezzük úgy, hogy a világtörténelem fordulópontjára ért volna. A másik fontos dolog a fact-check, magyarán, hogy az ember ne higgye el az első híradást, hanem nézzen utána a forrásnak, nézzen utána a lehetséges olvasatoknak, kritikusabb hozzáállással olvassa vagy hallgassa meg a híreket.

Végül egy közelmúltbeli, vicces esetről szeretnélek megkérdezni. Joe Biden pár napja lehülyézett egy újságírót egy sajtótájékoztatón, mert azt hitte, hogy a mikrofonok már ki vannak kapcsolva. Erről mit gondolsz kríziskommunikációs szakemberként? (Szerk.: Peter Doocy, a Fox News washingtoni tudósítója egy sajtótájékoztató végén még bekiabált egy kérdést az elnöknek, mire az lényegében lehülyézte őt, mert azt hitte, a mikrofonok már ki vannak kapcsolva. A Reuters hírügynökség szerint az elnök nem kért bocsánatot, az újságírónak annyit mondott csupán telefonon, hogy „ne vedd személyes sértésnek, haver”.)

A bekapcsolt mikrofon egy nagyon veszélyes műfaj. A könyvemben ezek az esetek a cheap shots, magyarul ki nem kényszerített hibák néven fut, ez legfeljebb mémesítésre jó, nem pedig nagyobb jellegű lejáratásra. Ebből is kerekedhet adott esetben nagyobb ügy, de van, amikor csak egy kisebb röhögés. Mindig kockázatot jelent, ha kamerák vagy mikrofonok vannak egy helyiségben. A kríziskommunikációs tréningen azt szoktam tanítani, hogy ha csak egy mikrofon is van a teremben, akkor azt kikapcsolt állapotban is úgy kell tekinteni, mintha működne. Nincs olyan, hogy ezt most kamerán kívül mondom; egy sajtótájékoztatón úgy kell viselkedni, mintha folyamatosan forogna a felvétel. Van, amikor nagyobb tétje van egy-egy ilyen mikrofonos bakinak. Vegyük példának Gordon Brown esetét, amit az új könyvemben is említek, aki egy kampánykörúton a saját választóját le bigott öregasszonyozta. Ez az elszólás nagyban hozzájárult a választási vereségéhez.

Kapcsolódó cikkek

Láttam a horror jövőjét… – 70 éves Clive Barker

Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.

Zacher Gáborral és Philip K. Dick-kel indul az Agave Könyvklub

A kiadó célja egy új hagyomány megteremtése.

Alan Rickman 27 kötetet írt tele élete tapasztalataival

Emma Thompson előszavával jövő tavasszal jön magyarul Alan Rickman 25 évig írt naplója

Az összességében 27 kötetes gyűjtemény nem kevés szerkesztői munkát igényel még a megjelenésig.

A humor elviselhetetlen könnyűsége – A Fredrik Backman-sztorik új oldala

A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Zacher Gáborral és Philip K. Dick-kel indul az Agave Könyvklub

    A kiadó célja egy új hagyomány megteremtése.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. szeptember 15.

    Tiszeker Dániel: A célunk az volt, hogy a bennük élő gyermeket szólítsuk meg

    Amikor a forgatáson 100-150 ember azért van ott, hogy közösen alkossunk egy jót, azt én semmihez sem tudom hasonlítani.

    • 2022. szeptember 12.

    A hóhér, akivel szívesen elborozgatnánk – Interjú Gráczer L. Tamással “A Háromfa hölgye” című történelmi krimije kapcsán

    Hazai szerzős interjúink sorában most igazi különlegességgel jelentkezünk.

    • 2022. augusztus 17.

    Gerevich András: A katarzis feloldja a világ nyomasztását

    Alkotásról, motivációról, pandémiáról, családról és Pilinszky Jánosról beszélgettünk.

    • 2022. július 14.

    Tarja Kauppinen: A nyelv dekonstruálása az egyik legjobb komikumforrás

    A magyar kortárs íróval a szép- és a szórakoztatóirodalom közti falak lebontásáról.

    • 2022. július 12.

    A Karantén Zóna: Ezek a történetek pandémia nélkül is érvényesek

    Az HBO első magyar játékfilmjének készítőivel beszélgettünk.