Kövess minket a Facebookon! Kövess minket az Instagramon! Kövess minket a YouTube-on! Iratkozz fel az Ectopolis hírlevelére!

2020. június 6., szombat

Interjú

„Elértük az emberi fejlődésnek azt a fokát, amikor a sci-fi valósággá vált” – interjú Richard Morgan, sci-fi és fantasy íróval – 1. rész

2020. február 27.
Becsült olvasási idő: 6,5 perc

Hirdetés

A sci-fi és a fantasy is látszólag virágkorát éli manapság, mindkét zsánerben elképesztő mennyiségű új mű lát napvilágot bejáratott, vagy akár új szerzők tollából mind külföldön, mind idehaza, és egyre másra készülnek e művek televíziós adaptációi is. Az utóbbi évek egyik legsikeresebb sci-fi sorozatának, a Valós halálnak épp a napokban érkezik a második évada, ám még ennél is fontosabb, hogy az Agave Könyvek kiadó épp a napokban jelentette meg az adaptáció alapjául szolgáló regény írójának új művét.

Richard Morgan néhány éve Budapesten is megfordult, a fantasyban és a sci-fiben is hosszú évek óta nagy sikerrel alkotó angol szerző eredeti műfajához, a tudományos-fantasztikumhoz tíz év kihagyás után tért vissza a napokban megjelenő Légszomj című regényével, mely a vörös bolygóra, és egy mindent átszövő összeesküvés nyomába kalauzolja el az olvasót. A mű megjelenése kapcsán készítettünk hosszabb interjút a szerzővel, mely most két részben olvasható az ectopolis.hu oldalán.

Richard Morgan és a Légszomj

Richard Morgan és a Légszomj

Korábban egy épp Magyarországon adott interjúban azt mondta, hogy a Valós halál című regényének jövője nem annyira sötét, mint inkább logikus továbbgondolása a jelenünknek. Amennyiben a halhatatlanság ilyetén ábrázolását nem a jótékony élettani hatásai felől közelítjük, hanem mondjuk a gazdasági, társadalmi következményei felől, akkor sem nevezhetjük sötétnek az ábrázolt jövőképet?

Úgy gondolom az emberi kapcsolatokban rendkívül sok sötétség rejlik, elvégre nem vagyunk mások, mint erőszakos majmok, és nem gondolom, hogy lesz bármi, ami ezen biztonságos keretek között tudna változtatni. Az egész történelmünk nem szólt másról, minthogy tárgyiasítottuk embertársainkat, akikből aztán gazdasági hasznot húztunk, melynek során ráadásul brutális társadalmi hierarchiákat erőltettünk emberek tömegére. A halhatatlanság elérése ezen nem változtat. A Valós Halál igazi lényege az, hogy attól még, hogy az emberiség eléri a halhatatlanságot nem a természete változik meg, hanem a tér, amiben azt megéli.

A Valós halál a sci-fit, a cyberpunkot, és a noirt ötvözte, e három műfaj közül utóbbi kettőt gyakran nevezték elhasználtnak, kiégettnek, vagy megújulásra képtelennek, ugyanakkor a regény zajos sikert aratott. Mi lehetett ennek az oka, a megfelelő arányú kombináció, vagy esetleg az, hogy a regény épp jókor is érkezett?

A válasz röviden: szerencsés voltam. Találtam egy jó kiadót, jó hollywoodi kapcsolatokkal és ez az együttműködés rendkívül nagy lökést adott a karrierem beindításának. A Valós Halál vászonra vitele nagy sajtóvisszhangot váltott ki a hazámban, több TV műsorba is meghívást kaptam, illetve újra felkeltette az érdeklődést a műfaj iránt. A nevem lényegében a közvélemény szemében eggyé vált a műfajjal. Az, hogy ehhez hozzájárult-e a változó korszellem, őszintén szólva nem tudom. Az biztos, hogy a kilencvenes évek második felében sötétebb hangulatúvá váltak a történetek, amiket el szerettünk volna mesélni és az antihősök sokkal gyakrabban kaptak központi szerepet bennük, mint előtte bármikor. A kevert műfajokkal kapcsolatban nem gondolom, hogy a noir valaha is kiment a divatból. Mindig is szépen beágyazódott a krimi műfajába. A jó krimi és thriller írók műveinek visszatérő eleme volt, amióta az eszemet tudom.

A cyberpunk már nem ennyire egyértelmű. A 80-as évek végén sokan temették a műfajt, de az igazat megvallva elég gyorsan elhalkult az ezt hirdető vészmadarak hangja. Van valami a cyberpunkban, ami behatol az ember bőre alá és nem lehet tőle megszabadulni. Folyamatosan a végét szajkózzák, de valahogy mindig képes új erőre kapni. A cyberpunk egy réteg műfaj. Sohasem vált mainstreammé, még akkor sem, amikor berobbant a köztudatba. Sokan elfelejtik, mekkora bukás volt a Szárnyas fejvadász a jegypénztáraknál, utána viszont kultfilmmé vált és megkapta azt a széles elismerést, amit megérdemelt. Jó példa erre William Gibson is, aki csak ideig óráig kapott reflektorfényt és nagyon kevés cyberpunk tematikájú író volt képes hasonlóképp magára vonni a közvélemény figyelmét. Ő és a hozzá hasonló írók mindig megőrzik pikáns ízüket, amit csak az ínyenc olvasók fognak igazán értékelni. Lényeg a lényeg, sem a noir, sem pedig a cyberpunk nem megy ki teljesen a divatból. Éppen ezért nem gondolom, hogy nagyot kockáztattam volna azzal, hogy őket tettem meg a Valós Halál központi stíluselemeinek.

A Valós halál-sorozat

A Valós halál-sorozat

A Valós halál trilógia után igen éles váltással egy fantasy-sorozatba fogott. Mennyire nehéz a váltás egy a logikus magyarázatokat elváró műfajból egy olyan műfajba, mely sokkal nagyobb szabadságot enged az ötletek terén? Más az írás mechanizmusa ilyenkor?

Ha őszinte akarok lenni, akkor ez a váltás nem tűnt számomra olyan jelentősnek. Más a körítés, ez nyilvánvaló, hiszen űrugrás helyett lovakkal hidalják át a távolságokat, valamint puskák helyett kardok és fejszék a fegyverek. Nem hiszem, hogy nagy hangsúlyt fektettem volna arra, hogy bármilyen módon megkülönböztessem a könyveket egymástól. Eltartott egy darabig, amíg ráéreztem a fantasy logisztikai oldalára, mivel a karaktereknek bizony sokszor hetekbe telik, míg elérnek a céljukhoz, nem tudnak csak úgy felülni egy repülőgépre. Ez volt talán az egyetlen nagy különbség a két műfaj között. A szabadsággal kapcsolatban pedig a válaszom egyértelmű igen. Rendkívüli módon élveztem a fantasy adta korlátlan szabadságot, amikor nem kellett megmagyaráznom valamit, ha nem akartam. Jól eső érzés volt, hogy színtiszta élvezetből írtam a történetet és nem kellett foglalkoznom a racionális magyarázatokkal.

Az elmúlt 10-15 évben igazi reformáció zajlott le a fantasy műfajon belül, egymás után a legváratlanabb helyekről bukkantak fel ígéretes fiatal írók, Nigériából (Nnedi Okorafor), Kínából (R. F. Kuang) vagy épp Svédországból (Karin Tidbeck). Mi adhatott táptalajt ennek a látszólag váratlan forradalomnak, egyáltalán valóban olyan váratlan volt ez?

Nem volt váratlan, hiszen nem más történt, minthogy a valóság utolért bennünket. Elértük az emberi fejlődésnek azt a fokát, amikor a sci-fi valósággá vált. Beköszöntött a sci-fi kora és ennek következtében a műfaj soha nem látott virágzását éljük. A kreatív alkotók egyre inkább rájönnek, hogyha a jelenlegi valóságot és a vele járó kihívásokat akarják ábrázolni, mint például a modernizációt, akkor bizony azt a sci-fi szemüvegén keresztül kell tenniük. Ezzel párhuzamosan pedig egyre sokszínűbbé válik az íróközösség, hiszen kettőnek az idézett három író közül bizony nem fehér a bőrszíne, arról nem is beszélve, hogy mindannyian nők. A modernitás esszenciáját nem lehet máshogy megragadni, mint nagyfokú diverzitással és globális nézőponttal. Enélkül ugyanazt a lejárt lemezt lehet csak ismételgetni, és elavult nézőpontokból elmesélni a történeteket, amik egyébként mindannyiunknak szólnak, íródjanak a Föld bármely pontján. Amilyen elsöprően vált mainstreammé a sci-fi, mint műfaj, úgy kell szükségszerűen globálissá is válnia.

Az interjú második felét IDE kattintva olvashatjátok az ectopolis.hu-n.

Az interjú fordításáért kollégánkat, Almási Pétert illeti a köszönet.

Kapcsolódó cikkek

Sally Rooney műve nyerte az Amazon népszerűségi versenyét

2020. június 4.

Hírek

Az Amazon listáján Sally Rooney regénye nyerte a karantén időszak népszerűségi versenyét

A sikerre bizonyára rátett egy lapáttal a BBC adaptációja, de akárhogy is, Rooney nyerte a karanténversenyt.

Bud Spencer után Terence Hill élete lesz terítéken

2020. június 4.

Hírek

Király Levente Bud Spencer után ezúttal Terence Hill életéről írt portrékötetet

Bud Spencer után a magyarok másik nagy kedvenc pofonosztója, Terence Hill életéről is portrékötet írodott.

A megkerült ponyvaíró, a magyar szórakoztatóirodalom nagysága

2020. június 3.

Irodalom

A megkerült ponyvaíró – A 10 kedvenc Rejtő Jenő regényünk

Nem egyszerű listázni a magyar szórakoztatóirodalom zsenijét, de íme a mi kedvenceink.

Szeptemberben jön Vámos Miklós új regénye

2020. június 3.

Hírek

Dunapest címmel szeptemberben érkezik majd Vámos Miklós új regénye

A Hetvenkedő című rendhagyó kötet után ezúttal jöhet az újabb Vámos-regény.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

Cara Hunter Magyarországon is egyre népszerűbb

2020. május 29.

Interjú

„Ha a hitelesség azon múlik, hogy tabut döntsek, megteszem” – Interjú Cara Hunterral

A Magyarországon is egyre népszerűbb krimiírót a karantén alatt kaptuk virtuális mikrofonvégre.

Durica Katarina a dunaszerdahelyi maffia áldozatainak hangja

2020. május 12.

Interjú

„Ez a mi ügyünk, a mi temetetlen múltunk” – interjú Durica Katarina, íróval

Az írónő, aki hangot adott a dunaszerdahelyi bűnszervezet áldozatainak.

Colson Whitehead

2020. április 27.

Interjú

„Írás nélkül egy idő után feszültté, depresszívvé válok” – Interjú Colson Whitehead, kétszeres Pulitzer-díjas íróval

A jelenkor egyik leginkább tisztelt amerikai írójával telefonon beszélgettünk.

Doszpot Péter, volt gyilkossági főnyomozó /Fotó: Bärlein Martin/

2020. április 23.

Interjú

„Arra vagyunk kódolva, hogy vonzódjunk a titkokhoz” – interjú Doszpot Péter, volt gyilkossági főnyomozóval

A krimi és a valóság kapcsolatáról kérdeztük a volt gyilkossági főnyomozót.

Scherer Péter /Forrás: unikornis.hu/

2020. március 9.

Interjú

„Egy rossz kritika a reggelidet elronthatja, de az ebédedet már nem.” – interjú Scherer Péter, színművésszel

Kritikáról, félelmekről, pályakezdetről, és legújabb szerepéről beszélgettünk.

Facebook közösség