Never judge a book by its cover, azaz ne a borítójáról ítéld meg a könyvet – szól az angol idióma. Bár ez a legtöbb esetben valóban igaz, legyünk őszinték: ha kedvenc könyvünkre gondolunk, a sztori mellett óhatatlanul eszünkbe jut a borító, annak színe, a rajta lévő mintázat, esetleg a benne található szemet gyönyörködtető képek. A borító tehát éppúgy része a könyvnek, mint a szöveg maga, de vajon mi fán terem a borítótervezés, és hogy állunk mi magyarok e téren?
Faniszló Ádám az Agave Könyvek, a Typotex Kiadó és az Álomgyár Kiadó számos kiadványáért felel, többek között a népszerű amerikai sci-fi író, Philip. K. Dick és a weird történeteiről ismert Veres Attila regényeinek külcsínéért is. Ádám már az egyetemen is kreatív megoldásokkal válaszolt az iskolai feladatokra, mára pedig több mint 500 könyvborító és számtalan plakát fűződik a nevéhez, így keresve sem találhattunk volna nála alkalmasabb személyt, hogy bepillantást nyerhessünk egy olyan specifikus szakma kulisszatitkai mögé, mint a borítótervezés.
Faniszló Ádám
Mikor és hogy jött a borítótervezés ötlete?
Már fiatalon is vonzott ez a világ, az alternatív filmplakátok pedig különösen megtetszettek, ezért is tanultam tovább tervezőgrafika szakon. A sulis feladatokra többnyire valamilyen könyvborítós, filmplakátos megoldással válaszoltam, így már a főiskolás éveim alatt is kaptam különféle megkereséseket.
Hogyan kell elképzelni a borítótervezés munkafolyamatát?
Először is be kell valljam: körülbelül 500 borítót készítettem el eddig, de nem soknak olvastam el a szövegét. Sokan azt hiszik, hogy a borítótervezők igazi könyvmolyok, akik egész nap csak bújják a könyveket, de az én esetemben ez nem igaz.
Ezzel meg is válaszoltad a következő kérdésemet…
Igen, többször megkaptam már ezt a kérdést, hiszen az emberek többsége úgy gondolja, hogy egy borítótervező minden szabadidejét olvasással tölti. Az igazság az, hogy általában egy rövid szinopszist kapok a kiadótól vagy a magánszerzőtől, ám olyan is akad, aki csatol bizonyos referenciákat, hogy ebből inspirálódhassak. Tulajdonképpen ezek azok a dolgok, amelyek mentén elkezdem kidolgozni a borítót.
A Philip K. Dick-sorozat
Mennyi időt vesz igénybe egy könyvborító megtervezése?
Ez nagyon változó, de többnyire egy hónapot szoktam kérni a munkálatokra. Első körben három-négy különféle tervet készítek el, ezek mindegyike más-más oldalról közelíti meg az adott könyvet. Ha van olyan, ami elnyeri a megrendelő tetszését, akkor utána azzal megyünk tovább.
Milyen szerinted a jó könyvborító?
Ez egy nagyon jó kérdés. Szerintem az egész attól függ, hogy milyen típusú könyvről van szó, hiszen vannak olyan zsánerek, amelyek nem feltétlenül igényelnek formabontó megoldást. Ezeknél elsősorban az a lényeg, hogy esztétikailag szépek legyenek, illetve hogy az adott olvasótábor könnyen beazonosíthassa a regényt. Akad persze olyan is, ahol a különlegesség és az egyedi megoldás a fontos. Ezt hol grafikailag, hol pedig nyomdatechnikailag tudjuk elérni, utóbbira például tökéletes példa az ezüst fólia, biztos te is találkoztál már olyan regényekkel, amelyek ezzel a megoldással készültek.
Igen, és ezek a könyvek nagyon vonzzák a tekintetet.
Pontosan, hiszen éppen ez a lényeg. Az ilyen technikával készült könyvek azért csillognak-villognak, mert a festék alatt van egy ezüst fólia, amitől a fehér részek ezüstösen csillogóvá teszik a felületet.
Krimik az Álomgyár Kiadónak
A könyvborítónak tehát vonzónak kell lennie a potenciális vásárló számára. Tudatosan alkotod meg a könyvborítókat, hogy azok minél inkább figyelemfelkeltőek legyenek, vagy inkább ösztönösen alkotsz, olyat, ami elsősorban neked tetszik?
Szerintem nem feltétlenül lehet szétválasztani a kettőt. A science fiction kötet mellett több nőknek szóló regénynek is én terveztem a borítóját, ezek a regények pedig teljesen más megközelítést igényelnek. Míg egy sci-fi borítónál hozhatom azt a stílust, amit teljesen magaménak érzek és szeretek, addig a női regények esetében szem előtt kell tartanom bizonyos dolgokat, például, hogy a borítón lévő nő vagy férfi megfeleljen a kor szépségideáljainak, de a színválasztásnál és a betűtípusoknál is fontos, hogy kövessem a trendeket. Ez gyakorlatilag ugyanolyan, mint a kozmetikumok esetében: a szépségápolással foglalkozó cégek az esetek jelentős részében dekoratív nőkkel reklámozzák a termékeiket, és különös figyelmet fordítanak a csomagolásra, hiszen ez az, amivel a vásárló először találkozik, és csak ez után következik a tartalom. Ez a könyvekre is többnyire igaz, ugyanakkor minden attól függ, hogy ki a potenciális vásárlóközönség.
Mi a helyzet Magyarországon? Mennyire van megbecsült helye itthon egy borítótervezőnek?
Azt veszem észre, hogy egyre megbecsültebbek a borítótervezők. Régen sokszor akadt példa olyanra, hogy a tervező nevét még csak meg sem említették a könyvben, de napjainkban ilyen már nem fordulhatna elő. A borítótervezés egy speciális, ám lehetőségekkel teli szakma annak, aki tényleg odateszi magát, és nem csak jó iparos módjára ontja magából az egyen borítókat. Igaz, hogy nagy rutint és gyors gondolkodást igényel, de aki ügyes, az helyt fog tudni állni borítótervezőként.
Van olyan saját tervezésű borító, amit ki tudnál emelni a többi közül, ami valamiért különleges a számodra?
Most gyors rákukkantok a polcomra. Nos, talán a Philip K. Dick könyvsorozat áll hozzám a legközelebb, de a Star Wars-trilógia új borítóinak megtervezése is mérföldkövet jelentett a számomra. Az Érkezés című Oscar-díjas film alapjául szolgáló Ted Chiang–kötet is fontos a számomra, és úgy amblokk elmondhatom, hogy a science-fiction borítók azok, amelyeket a leginkább a magaménak érzek.
Faniszló Ádám borítóterveiből
A jövőre nézve van olyan író, akinek a könyveihez szívesen terveznél borítót?
Konkrétan nincs ilyen, de értelemszerűen nagyon örülök azoknak a könyveknek, amelyek széles olvasóközönséghez is eljutnak. Ilyen jelenleg a fentebb is említett Philip K. Dick könyvsorozat, Ernest Cline Ready player one című regénye, vagy Ray Bradbury kötetei. Továbbá Pierce Brown Vörös lázadás sorozatához is én tervezhettem meg a borítókat.
A könyvborítókon kívül készítesz másféle munkákat is, gondolok itt például filmes plakátokra, esetleg zenei albumokra?
Igen, én készítem a plakátokat a Plakátfiú által szervezett Falra fel! nevű aukcióhoz. A borító és a plakáttervezés egyébként rokon műfaj, mindkettő közel hasonló készségeket igényel, ugyanakkor a plakátok egészen más felfogásban készülnek most, mint egykoron: sokszor például elég egy egyszerű stock fotó egy nagyobb szlogennel, és ezzel le is van tudva a dolog. A Falra fel! aukciósorozatban viszont teljesen rám bízták a dolgot, így azt a stílust és gondolkodásmódot használhatom a plakátok megtervezésekor, amit szívből szeretek és a legközelebb áll hozzám.
A Falra fel! plakátaukció Ádám által készített darabjai
Faniszló Ádám borítóterveiből
Faniszló Ádám borítóterveiből
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
Amikor a forgatáson 100-150 ember azért van ott, hogy közösen alkossunk egy jót, azt én semmihez sem tudom hasonlítani.
Hazai szerzős interjúink sorában most igazi különlegességgel jelentkezünk.
Alkotásról, motivációról, pandémiáról, családról és Pilinszky Jánosról beszélgettünk.
A magyar kortárs íróval a szép- és a szórakoztatóirodalom közti falak lebontásáról.
Az HBO első magyar játékfilmjének készítőivel beszélgettünk.
