- Talabosné Lukács Nikolett
- 2022. július 8. | Becsült olvasási idő: 4,5 perc
Hamarosan 47 éves, kiadóvezető és volt magazinújságíró, aki jelenleg Stockholmban él (részmunkaidőben a lányával). „Szeretem a bakelitlemezeket, a hipszter sört, a bort, a thrillereket és a farmert, szóval olyan ember vagyok, akit magam is szívesen gúnyolok, burjánzóan, írásos formában” – mondja magáról. Klas Ekman svéd szerzőt a magyarul a 21. Század Kiadónál nemrég megjelent Mire képesek? című kötete kapcsán kérdeztük. Villáminterjú.
Hogyan írnád le saját szavaiddal a könyvedet?
Valami ilyesmi: klasszikus noir-mese modern felütésben. Vagy talán csak egy szórakoztató történet, amikor két ember túlságosan emberi döntéseket hoz és olyasmiket követ el, melyekről sosem hitték volna, hogy képesek lennének rá.
Lenyűgöző háttérrel rendelkezel újságíróként és a szépirodalom népszerűsítőjeként. Miért döntöttél úgy, hogy megpróbálkozol a thriller műfajával? Mi teszi vonzóvá a thrillert egy mesemondó számára?
Szerintem ennek köze van ahhoz, hogy a thriller műfaj épp a nagy kérdésekről szól. Élet és halál, az azokat meghatározó kérdések, és az embertársainkhoz való viszonyulás problémaköre. Ezek a műfaj legerősebb fűszerei. Néha elgondolkodom azon, hogy az embereknek hogyan sikerül egyáltalán mást írniuk, mint thrillert.
A múltban zenei életrajzokat írtál, amihez elengedhetetlen a kutatómunka. A Mire képesek? írása közben milyen kutatásokat végeztél?
Az igazság az, hogy egy híres svéd íróműhelybe jártam, mielőtt életrajzokat kezdtem volna írni, ezért azt hiszem, hogy az azon tanfolyamon tanultakat használtam fel elsősorban az íráshoz. Megtanultam, hogyan tartsam magasan az olvasó pulzusát.
Akad elsődleges inspirációd a krimi-thriller íráshoz?
Mindig is érdekelt a bűnözés témaköre, sok olvasmányélményem kötődik hozzá, egész egyszerűen, mert izgalmas. Valójában mégis két szépíró ébresztett rá, milyen potenciál rejlik a műfajban, ők Fjodor Dosztojevszkij és Albert Camus.
Mi inspirál az írásban?
Az írás számomra részben terápia, részben unaloműzés. A saját kudarcaim, a bosszantó emberekkel való kapcsolataim feldolgozása, és azon információk megértése, melyeket ismerősöktől, barátoktól hallok. Ezek a morzsák hamar beindítják a fantáziám, az események tovább gondolására, töprengésre késztetnek.
Az etikai dilemmák kulcsszerepet játszanak a Mire képesek? című regényben. Kihívás volt mindezt hitelesen megjeleníteni?
A nagy kihívás az volt, hogy a karakterek az események forgatagában hozott hirtelen döntése még akkor is racionálisnak tűnjön, ha egy józan elme számára egyébként irracionális. Az írás éppen ennek mechanikájától olyan szórakoztató, ettől válik valódi varázslattá. Ha jól csinálod, akkor hirtelen mindez működni kezd, anélkül, hogy valóban meg lehetne magyarázni, hogyan és miért.
Mit gondolsz, a „megfelelő” körülmények között bármelyikünk gyilkossá válhat, és ez csak attól függ, hogy mik a kiváltó okok és az egyéni korlátok?
Abszolút hiszem, hogy ez a helyzet, ha nem is feltétlenül minden egyes embernél, de a legtöbbeknél fennáll a lehetősége, amivel nyilván sokan nem értenének egyet velem, pedig a történelem éppen arra tanít meg minket, hogy a morális dilemmák a megfelelő helyzetben hamar eldöntésre kerülnek, és egyébként is, dühösen ki ne fantáziált volna már el erről?
Mi a legjobb visszajelzés a könyv olvasóitól és kritikusaitól?
Milyen könyveket olvasol, és van olyan műfaj, amit a legjobban szeretsz?
A bűnözés tematikája mellé az utóbbi időben furcsamód számos verseskötet keveredett az olvasmányaim közé, de a klasszikusok is ugyanúgy tartják magukat.
Véleményed szerint ki az ideális közönség a könyvedhez?
Úgy hiszem, hogy talán a mai harmincas korosztály, és az afeletti olvasók, akik szembesültek már egy-egy hosszabb párkapcsolat, vagy házastársi kapcsolat során felmerülő nehézségekkel.
Követi-e a folytatás a jelenlegi regényt?
Közvetlen folytatás nem, egy önálló történeten dolgozom épp, de a helyszín például nem sokat változik. Úgy érzem, ott van az én helyem.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
Amikor a forgatáson 100-150 ember azért van ott, hogy közösen alkossunk egy jót, azt én semmihez sem tudom hasonlítani.
Hazai szerzős interjúink sorában most igazi különlegességgel jelentkezünk.
Alkotásról, motivációról, pandémiáról, családról és Pilinszky Jánosról beszélgettünk.
A magyar kortárs íróval a szép- és a szórakoztatóirodalom közti falak lebontásáról.
Az HBO első magyar játékfilmjének készítőivel beszélgettünk.