• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Pinczés Dávid interjú, avagy így készült az Imposztor /Fotó: Kerekes Balázs/

Interjú

Pinczés Dávid: Csak úgy lehet rendezni, ha belefeledkezem a színészek játékába

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Mi történik, ha egész Budapest elsötétül? Mi történik, ha az ember egy csillagvizsgálóban tölti ezt az éjszakát, egy fura kisbolygó után kutatva? És mi történik, ha egyszer csak becsönget egy rettentően idegesítő pizzafutár, aki folyamatosan karattyol… és attól, amiket mond, hirtelen teljesen más megvilágításba kerülnek a dolgok? Ez Pinczés Dávid mesteréves vizsgafilmjének rövid története, ahol a sztori Dávid testvérének, Máténak a Nehéz örökség c. novelláján alapul. A film, amelyben Alföldi Róbert és Mácsai Pál alakítja a két főhőst, 2021-ben készült el, és azóta számtalan nemzetközi díjat nyert, ahogyan Dávid a legjobb rendezés, a két főszereplő pedig a legjobb színészpáros aranyfokozatú díját is. Miután megnéztem a filmet – és Dávid egy évvel korábbi rendezését, a Végtelenben kettőt is -, annyira megfogott az élmény, hogy írtam róluk egy ajánlót az Ectopolis Magazinba (ITT találod). És miután az élet úgy hozta, hogy az online térben megismerhettem Dávidot, gyorsan megragadtam a lehetőséget, hogy kérdezhessek tőle, ráadásul jó sokat. (A film egyébként ITT teljes egészében megtekinthető.)

Pinczés Dávid interjú, avagy így készült az Imposztor /Fotó: Kerekes Balázs/

Pinczés Dávid interjú, avagy így készült az Imposztor /Fotó: Kerekes Balázs/

Hogyan lehet/Mennyire nehéz elsötétíteni Budapestet?

Nos, jó a kérdés. Az áramszünet ötlete ugyanis papíron tök izgalmas, hurrá – gondoltuk –,  kiváló kulisszát teremtünk vele egy példátlan, különös éjszakához. Ennek apropóján a két főhőst össze tudjuk zárni, ráadásul a kijárási tilalom a közelmúlt járványügyi intézkedéseire is rímel, így szinte még a bőrünkön érezhetjük az atmoszféráját. Megvalósítani azonban már lényegesen nehezebb az ilyesmit, mint leírni. Egyrészt megkérdőjelezhetetlen, hihető alaphelyzetnek kell lennie, még mielőtt megtörténne: ezt csak úgy tudtuk elérni, hogy a médiavilág leghitelesebb arca, Erős Antónia mondja be a hírt a tévében. Másrészről vizuálisan is rendben kell lennie a dolognak. Először azt gondoltuk, elég lesz megtudakolnunk, mikor gyúlnak ki esténként a fények, majd a felvételeket visszafelé játszva, némi könnyed utómunkával megteremthetjük a kívánt hatást. Csakhogy ma már nem fix időpontban van köztéri lámpagyújtás, a rendszer automata, fényérzékelős, azaz két egymást követő napon akár 15 perc eltérés is lehet, például a felhőmennyiségtől függően.

Ez különösen a drónfelvételeknél jelentett gondot, de az esős időszak is többször megtréfált bennünket. Természetesen vizuális trükkökkel operáltunk (sőt, némi hanghatással is rásegítettünk a dologra), mert filmen az mutat jól, ha szakaszosan tűnik el a fény, mintsem egyszerre.

Amikor olvasta a testvére novelláit, látta a történeteket képekben, és érezte, hogy ezekből filmet szeretne forgatni, vagy akkor választotta ki őket, amikor a vizsgamunkáihoz keresett ötleteket?

Olvasás közben én mindig képzeletbeli filmet nézek. Vizsgamunkára készülvén amúgy saját sztorit kezdtem írni, de az túl hosszúnak és – világháborús idősíkja miatt – túl költségesnek bizonyult volna, ilyesmire nincs mód. Kétségbeesett novellahabzsolásba kezdtem tehát, amikor is anyukám emlékeztetett öcsém korábban írt abszurd pszichológiai történeteire. Azokat újraolvasva több olyan is akadt, amikre végre rá tudtam csatlakozni, és úgy éreztem, volna mit hozzájuk tennem audiovizuális hatásmechanizmusok és filmes dramaturgia mentén. Réz András és Ferenczi Gábor tanáraim segítették a megfelelő választást, a valódi adaptálhatóság és vélhetőleg a hol szűkös, hol tágabb képességeim ismerete mentén. Az Imposztor alapját képező eredeti, alig kétoldalas monológból összehozott cselekményre és a teljes katarzisépítményre kifejezetten büszke vagyok.

Pinczés Dávid interjú, avagy így készült az Imposztor /Fotó: Kerekes Balázs/

Pinczés Dávid interjú, avagy így készült az Imposztor /Fotó: Kerekes Balázs/

Mennyire vitték (vihették) bele a színészek a saját ötleteiket a karakterek megformálásába?

A filmezés közös munka. Egy meghatározott művészi irány mentén haladó kreatív zsongás, amibe mindenkinek bele kell tennie a sajátját, ez a stáb minden tagjára vonatkozik. A karakter megformálásának pedig szerves része a színművész maga, a múltjával, legmélyebb tapasztalásaival, teljes szellemével és meztelen lényével.

Természetesen amikor az ember olyan szakmai óriásokkal dolgozik együtt, mint Cserhalmi György, Dunai Tamás, Mácsai Pál és Alföldi Róbert, az ő meglátásaikra különösen odafigyel. Örömmel vettem minden szöveggel vagy akcióval kapcsolatos ötletet, őszintén szólva mindig ámulattal töltött el az elképesztő tapasztalataikból fakadó expresszivitásbeli javaslatok hatékonysága, a különféle szupraszegmentális fogások virtuóz felvonultatásáról nem is beszélve. Jó érzés volt mindemellett megelőlegezett szakmai bizalmukat is élveznem, a felvázolt rendezői koncepciót messzemenőkig támogató partneri hozzáállásukért nagyon hálás vagyok.

Miért egy ill. két nap alatt kellett leforgatniuk a vizsgafilmeket? Ez rettentő kevésnek tűnik, még úgy is, hogy hallottam a tévés interjúban, hogy előtte elpróbáltak mindent a színészek nélkül.

Ennek két fő oka van. Mondanom sem kell, hogy ilyen elfoglalt színművészekkel csoda, ha egy, még nagyobb csoda, ha két egymást követő közös napot tudunk egyeztetni. A másik ok a költségekben rejlik: a technikabérlés, a tizennégy fős stáb étkeztetése ilyenkor multiplikálódik, illetve esetenként a helyszín rendelkezésre állása is kérdéses lehet. Éppen ezek miatt a tényezők miatt van szükség a tesztforgatásra is. Dubóczky Erzsébet tanárom nem győzte hangsúlyozni, a maximális felkészülés mindennek az alapja, és alkatomnál fogva én is komfortosabbnak éreztem, hogy mire a színészlegendákkal való forgatásra kerül sor, mindenki tudja a helyét. Ezzel is időt nyertünk tehát.

Pinczés Dávid interjú, avagy így készült az Imposztor /Fotó: Kerekes Balázs/

Pinczés Dávid interjú, avagy így készült a Végtelenben kettő /Fotó: Kerekes Balázs/

Minden apró ötlet, geg, amit előre kigondolt a történetek kapcsán, belekerült végül a filmbe?

Igen, ezek koncepciózus elemek, ennélfogva szerepük a látszat ellenére lényeges, tehát kevéssé kihagyhatók. Muszáj meggyőződnünk róla, hogy működni fognak. Amivel esetleg nem tudunk biztosra menni, azt direkt kihagyhatóra tervezzük – de emlékeim szerint nem volt ilyen.

A Végtelenben kettő végén, a stáblista után van még egy fontos jelenet. Az Imposztornál nem is volt tervben?

A Végtelenben kettőnél dramaturgiai megfontolásból igyekeztem a stáblistát elővezetni Cserhalmi György számolása közepette… a néző altatása zajlik, míg a főhős is épp altatja magát. Utólag már nem látom ezt olyan jó döntésnek, mert a filmet a nézők nem moziban látják, hanem többnyire a számítógépük előtt vagy mobilon.

Így félő, hogy a stáblista indulásakor már végeznek is a filmmel, noha a legfontosabb mozzanat épp ezután következne csak. Ilyet legközelebb nem hiszem, hogy csinálnék – majd csak, ha esetleg Marvel-filmet rendezek, de ott ez kötelező elem. Addig azonban van még pár sakkpartim, attól tartok.

Pinczés Dávid interjú, avagy így készült az Imposztor /Fotó: Kerekes Balázs/

Pinczés Dávid interjú, avagy így készült az Imposztor /Fotó: Kerekes Balázs/

Erre nem kötelező válaszolni, de lehet úgy rendezni, hogy az ember nem feledkezik bele Alföldi Róbert mimikájába, magáról a rendezésről is megfeledkezve? (Ezt csak azért kérdem, mert én többször is azon kaptam magam, hogy vissza kell tekernem a filmet, hogy meg is halljam, épp mit mondott, annyira csak az arcára figyeltem.)

Csak úgy lehet rendezni, ha belefeledkezem a színészek játékába, többek között a mimikájukba is akár. Sőt, annyi külső körülmény van ilyenkor, hogy ezt a koncentrált állapotot meglehetősen nehéz elérni és folyamatosan fenntartani az adott felvétel egésze alatt. A vágóasztalon aztán ezt már nagyobb vegytisztasággal tehetem meg, ott a stressz is kisebb. Ilyenkor nagyon sok pillanat kellemes élményként ér, ekkor kezd el először filmként működni az anyag. Robi arcának élénk, de nagy mélységet rejtő játékossága és Pali lazán elővezetett, ám tűpontosan kifejező jelenléte eszelősen jól működött a Toldi mozi nagyvásznán (itt mutatták be ősszel a vizsgafilmeket).

A filmkészítésből engem egyetlen dolog fog meg mindig nagyon: a kameramozgás. Itt hogyan vették fel pl. azt a részt, amikor egyszerre mutatták a csillagvizsgáló kupoláját, a tetőn lévő Alföldit és a lent álló Mácsai Pált?

Nekem ez a kép az egyik kedvencem. A svábhegyi csillagvizsgálósoknak van egy fotója, amit az interneten „tetris challenge”-ként futó trend nyomán készítettek, felülről mutatva az épületet, és be lehetett látni a kupolába. Innen jött az ötlet, hogy a képet három részre osztva, külön szinteket képviselve alkalmazzuk ezt a beállítást a film csúcspontjánál. Drónnal vettük fel, és komoly kihívást jelentett a megfelelő szintenkénti világítás, az egyre erősödő szél, de leginkább a drónnal hadakozni vágyó denevérek harcikedve. Nem viccelek. De ha már kameramozgás: a Godot-ra várás végtelenségét már korábban igyekeztünk megidézni, egy csaknem teljes végtelenjelet bejáró kameramozgással.

Erre akkor kerül sor, alig észrevehető módon, amikor a pizzafutár az apjáról kezd el beszélni, és elhangzik a szájából az imposztor-szindróma kifejezés. Az a film gerince, ekkortól figyel oda rá a csillagász, és ezt fizikailag is megerősítve leül vele egy szintre az asztalhoz. Csévi Marci operatőr részéről nehéz fizikai manőver volt.

Pinczés Dávid interjú, avagy így készült az Imposztor /Fotó: Kerekes Balázs/

Pinczés Dávid interjú, avagy így készült az Imposztor /Fotó: Kerekes Balázs/

Mennyire volt stresszes a csillagvizsgáló eszközei és távcsövei között dolgozni? Akár Önnek, akár a színészeknek?

Karajos Édua és Boldog Ádám gondos felügyelete és segítő keze alatt dolgoztunk a Svábhegyi Csillagvizsgáló patinás főkupolájában, ez már önmagában tiszteletet követel. A próbák alatt már tudtuk, mihez nyúlhatunk és mihez nem, merre mozdítható a teleszkóp, hogyan nyílik a dóm, és miként fordul bármely irányba a teljes kupola. Ilyen szempontból a legérzékenyebb pillanat az volt, amikor Mácsai Pál megkezdi a vizsgálódást és lencsét helyez a műszerbe. Ezt a műveletet senki másnak nem volt szabad elvégeznie, csak neki, így gondos útmutatást kapott, és szerintem nagyon élvezte – a benne nem is olyan mélyen szunnyadó, komoly csillagászérdeklődés révén.

Mesél a bűvésztrükkökről?

A bűvészet különösen közel áll hozzám, ezért került a filmbe. (A pizza a másik mániám, így már ezt sem kell magyarázni.) Tudtam, hogy három királyt kell megjelenítenünk valahogy – amolyan betlehemi szimbólumként –, de csak két trükk volt meg. Elnéztem hát a Figaro bűvészboltba, ahol Gombkötő Alex lett segítségemre.

Mutatott egy remek trükköt, amit fizikailag is megtanított nekem, hogy majd elő tudjam vezetni Alföldi Robinak. Noha a trükk a valóságban is kivitelezhető, a forgatáson három különböző módon vettük azt fel, és végül a digitális utómunkával megoldott verzió tűnt a legéletképesebbnek.

Pinczés Dávid interjú, avagy így készült az Imposztor /Fotó: Kerekes Balázs/

Pinczés Dávid interjú, avagy így készült az Imposztor /Fotó: Kerekes Balázs/

Van szerelemprojektje? Tehát ha a pénz nem lenne akadály, annyi lenne, amennyire csak szüksége van, lenne, amit leforgatna?

Szívesen leforgatnám az Imposztor kibővített, a földöntúli életet kutató egészestés, Los Angeles-i változatát Robin Williamsszel és Jack Nicholsonnal a főszerepben. Sajnos azonban – ismert okokból – ehhez a világ összes pénze sem volna elég.

Mesélne valamit a jelenlegi/további tervekről?

Több minden jár a fejemben, de még egyik alternatíva sem elég kiforrott ahhoz, hogy tervként tekinthessek rájuk. Hagyom őket érni, a kényelmesen hangzó passzivitás mellett viszont ügyelnem kell arra, ne vesszen el a mostani lendület. A tűz táplálása komoly feladat.

Pinczés Dávid interjú, avagy így készült az Imposztor /Fotó: Kerekes Balázs/

Pinczés Dávid interjú, avagy így készült az Imposztor /Fotó: Kerekes Balázs/

És az utolsó: én íróként mindenhová jegyzetfüzettel megyek, hogy bármikor fel tudjak írni ötleteket, vagy olyan párbeszédeket, amiket kicsit átírva fel tudok használni a történeteimhez. Ön is hasonlóan nézi a világot, csak kamerával? Vannak helyek, pillanatok, emberek, akikről/amikről az jut eszébe, ezt meg kéne örökítenie?

Hasonló a dolog. Én hatásokban gondolkodom. Mire figyelek fel, mi hat rám, mit tartok megmutatásra, feldolgozásra vagy tovább gondolásra érdemesnek. Volt időszak, amikor ezeket jegyzeteltem, de sajnos a polgári foglalkozásom napi mókuskerekében szinte lehetetlen ennyire fókuszban tartani az inspirálódást.

Azt hiszem, az nekem jobban működik, ha már van konkrét, megvalósítandó ötlet, még ha csak csíra is, és onnantól kezdve erre a vezérszálra tudom célirányosan felfűzni az engem ért, világbéli hatások lélektanilag átszűrt, meggyúrt változatát, jó esetben katarziskeltő konnotációval gazdagítva azokat.

Kapcsolódó cikkek

Nyugati nyaralás (2022)

Érdemes felszállni arra a nosztalgiavonatra, amely a Nyugati nyaralásra robog velünk! – Filmkritika

A film, ami egy kis hazai vidámságot csempész a szürke hétköznapokba.

Elhunyt Jean-Luc Godard

A francia újhullám mestere 91 esztendős volt.

Igazi sztárparádéval érkezik a Tőrbe ejtve folytatása, itt az előzetes

Még idén láthatjuk a mozikban a második Benoit Blanc kaland.

Megérkezett a Nyugaton a helyzet változatlan Netflix-adaptációjának előzetese

Az egyik legfontosabb háborúellenes regény nagyszabású adaptációt kap.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Tiszeker Dániel (forrás: filmklubpodcast.hu)

    Tiszeker Dániel: A célunk az volt, hogy a bennük élő gyermeket szólítsuk meg

    Amikor a forgatáson 100-150 ember azért van ott, hogy közösen alkossunk egy jót, azt én semmihez sem tudom hasonlítani.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. szeptember 15.

    Tiszeker Dániel: A célunk az volt, hogy a bennük élő gyermeket szólítsuk meg

    Amikor a forgatáson 100-150 ember azért van ott, hogy közösen alkossunk egy jót, azt én semmihez sem tudom hasonlítani.

    • 2022. szeptember 12.

    A hóhér, akivel szívesen elborozgatnánk – Interjú Gráczer L. Tamással “A Háromfa hölgye” című történelmi krimije kapcsán

    Hazai szerzős interjúink sorában most igazi különlegességgel jelentkezünk.

    • 2022. augusztus 17.

    Gerevich András: A katarzis feloldja a világ nyomasztását

    Alkotásról, motivációról, pandémiáról, családról és Pilinszky Jánosról beszélgettünk.

    • 2022. július 14.

    Tarja Kauppinen: A nyelv dekonstruálása az egyik legjobb komikumforrás

    A magyar kortárs íróval a szép- és a szórakoztatóirodalom közti falak lebontásáról.

    • 2022. július 12.

    A Karantén Zóna: Ezek a történetek pandémia nélkül is érvényesek

    Az HBO első magyar játékfilmjének készítőivel beszélgettünk.