- Vitkolczi Ildikó
- 2021. december 2. | Becsült olvasási idő: 8,5 perc
2001-ben három baráti házaspár arról álmodott, hogy megnyitja az ország legelső gyermekkönyvesboltját Budapesten. A csoda a dologban az, hogy három hónap alatt létrehozták és meg is nyitották a boltot, az újlipótvárosi Pozsonyi út 26. szám alatt. Ez volt/lett a Pozsonyi Pagony, amiből azóta az ország egyik legszínvonalasabb gyermekkönyvkiadója vált, saját budapesti és vidéki könyvesboltokkal (összesen már tizeneggyel), kávézóval és játszóházzal. A kiadó pedig a könyvek mellett már játékokat is ad ki és forgalmaz, amelyek az egyes könyvekhez kapcsolódnak (pl. Rumini).
A Pagony neve mára összeforrt a kortárs gyerekirodalommal, holott nem csak kisebbeknek szóló történeteket adnak ki, hanem a kamaszoknak szánt érdekes és izgalmas, sokszor hétköznapi problémákat bemutató sztorikat is. A magyar szerzők közül említhetnénk Marék Veronikát, Berg Juditot, Harcos Bálintot, Kertész Erzsit, Wéber Anikót, Dániel Andrást, vagy az illusztrátorok közül Szegedi Katalint, Kálmán Annát vagy Rófusz Kingát – és a felsorolás korántsem teljes. A Pagony kiadványai az elmúlt 15 évben többször nyerték el az IBBY (HUBBY) Év Gyerekkönyve Díját, a Szép Magyar Könyv-díjat, és több könyvük is bekerült a kötelező vagy az ajánlott olvasmányok közé.
A régi Pozsonyi Pagony (a fotó a Pagony tulajdona)
A kiadó célja az is, hogy olyan külföldi szerzők könyveit is elhozza Magyarországra, akik Nyugat-Európában vagy Amerikában már évtizedek óta ismertek és elismertek. Ilyen Julia Donaldson vagy Eric Carle, de még „felnőtt” szerzők gyerekkönyveit is szívesen bemutatják nekünk – például Sylvia Plath vagy David Grossmann történeteit. Emellett nagyon közel áll a szívükhöz a holland gyerekirodalom, így Annie M. G. Schmidt, Fiep Westendorp vagy Anett Huizing könyveit is eljuttatták a magyar olvasókhoz.
A Pagony Kiadó kínálatából
Ha csak a saját olvasmányélményeimet nézem – már felnőttként, és nagynéniként, aki az unokahúgoknak és unokaöcsiknek keres kiváló könyveket –, akkor is nehéz lenne felsorolni azokat a történeteket, amelyeket nagyon szerettem és szeretek a Pagony kínálatából. Ott vannak rögtön Marék Veronika Boribon-történetei, a szerző csodálatos rajzaival, amik még a saját gyerekkoromból ismerősek és nagy kedvencek. Ezeknél külön öröm, hogy a saját gyerekeinknek is odaadhatjuk az új kiadásokat (miután titokban ismét kiolvastuk őket).
Nálunk hatalmas sikere volt egy aprócska hölgy, Szofi kalandjainak is, Harcos Bálint tollából, Cristina Quiles csodálatos és nagyon vicces illusztrációival. Szofi olykor tüsszent, máskor varázsol, és mindenféle kalamajkába keveredik – így lett az unokahúgom nagy kedvence, aki mindig reménykedve várta, lesz-e karácsonykor a fa alatt újabb Szofi-kötet. És mivel azóta már nagyobb lett, és vaskosabb – de mindenképp hasonlóan izgalmas – könyveket olvas, most Kertész Erzsi sorozata, a Panthera köti le a figyelmét.
A Tilos az Á Könyvek kínálatából
Ugyanígy családi kedvenc Berg Judit Rumini-sorozata, Kálmán Anna rajzaival, a baráti körömben pedig a kuflik lelkes rajongója egy már négy és fél éves kisfiú, aki még a szülinapjára is kuflis tortát kért (és kapott). Én magam felnőttként is nagyon kedvelem Agócs Írisz csodálatos rajzait, és lelkesen követtem a közösségi oldalain, ahogy kis bejegyzésekben bemutatta, hogyan lehet egy-egy krumpli formájú körből… gömbből… szóval krumpliból különböző, nagyon mókás vagy megnyerő állatot rajzolni – amiből idővel a Rajzolj egy krumplit! kötetek megszülettek. A nagyobbaknak való kiadványok közül szívesen olvastam az Időfutár-sorozatot, A János vitéz-kódot, vagy nemrég az Útikalauz a vershez című, a verseket izgalmasan értelmező kötetet – amit, ha még tanítanék, gondolkodás nélkül bevinnék a magyaróráimra.
A Pagony Kiadó kínálatából
Az évfordulóval kapcsolatban kiadott tájékoztatóban az állt, azért indítottátok el a kiadót, mert nem találtatok olyan gyerekkönyveket a könyvpiacon, amiket igazán jónak tartottatok. Mik voltak a kritériumok, milyen könyveket akartatok a piacon látni?
Kovács Eszter: Kicsit pontosítanék – a történet folytatása úgy szólt, hogy aztán rájöttünk, tulajdonképpen elég sok gyerekkönyv van a piacon, csak nagyon nincsenek kiemelve, vagy helyükön kezelve – általában a könyvesboltok eldugott sarkaiba lettek száműzve. Éppen ezért mi 20 évvel ezelőtt nem is a kiadóval kezdtünk, hanem a gyerekkönyvesbolttal: igyekeztünk összegyűjteni az akkor fellelhető összes gyerekkönyvet, amivel végül is sikerült megtölteni egy teljes boltot. És miután már megnyitottuk a Pozsonyi úti első “őspagonyt”, azután láttunk bele igazán a gyerekkönyvpiacba, és akkor láttuk igazán (nem csak úgy érzésből), hogy mi minden hiányzik a magyar gyerekkönyvpiacról. Az első ilyen nagy kategória volt pl a mindennapi élet ügyes-bajos dolgairól szóló, kisgyerekeknek való könyvek, tehát a kortárs, modern mesék, amikben a gyerekek tényleg magukra és az őket körülvevő világra ismerhettek. Vagyis, hogy legyen könyv arról, hogy bölcsibe, oviba megy a gyerek, beteg, bilire kell szoktatni, hisztizik, szomorú, válnak a szülei stb.
Mi volt a terv/cél a kiadó elindításakor, milyen kiadót akartatok létrehozni, és elértétek ezt a célt? Vagy bőven túlszárnyaltátok?
Kovács Eszter: Szoktuk mondogatni, hogy a boltnál az Írók Boltja lebegett a szemünk előtt, hogy valami ilyesmit szeretnénk csinálni, csak gyerekben – ahol a gyerekirodalmi szerzők otthonukra lelnek, ahol könyvbemutatók, események, programok vannak, ami nemcsak egy bolt, hanem egy olyan hely, ahová élmény bejönni. A kiadónál nekem leginkább a Magvető lebegett a szemem előtt – azaz elsősorban a hazai kortárs irodalomra szerettem volna mindig is koncentrálni, és ez azóta is így van: a Pagony kiadó könyveinek körülbelül háromnegyede “saját fejlesztésű”, kortárs magyar íróval és kortárs magyar illusztrátorral készült könyv. Amúgy fokról fokra, apránként építkeztünk, akár a bolthálózatról, akár a könyvkiadásról beszélünk – 20 évvel ezelőtt, azt hiszem, nem hittük volna, hogy ez lesz belőle, ez sokszor még számunkra is hihetetlen, hogy ekkorák vagyunk. Szóval: túlszárnyaltuk.
A Pagony Café a Bartók Pagonyban (a fotó a Pagony tulajdona)
Mi volt a legnehezebb és a legkönnyebb az induláskor?
Kovács Eszter: Azt hiszem, az egész indulásunk nagyon szép – és pont a könnyedsége miatt olyan szép az egész. Hogy milyen ihlet szállt meg minket akkor, hogy ebbe az egészbe bele mertünk vágni, ennyire fiatalon, ennyire kevés pénzzel, ennyire bölcsészként… mert ha csak egy kicsit is jobban belegondoltunk volna abba, hogy mennyi buktatója van az egésznek, lehet, hogy megfutamodunk. De valahogy volt akkor egy olyan pillanat, és bátran azt mondtuk: ezt elindítjuk.
Volt, amit az eredeti tervekből nem tudtatok megvalósítani?
Sárdi Dóra: Így, a 20 év tekintetében, sokkal inkább azt tudnám mondani, hogy rengeteg mindent meg tudtunk valósítani, amit nem is terveztünk. Időről időre voltak olyan időszakok, amikor egy kicsit eltértünk attól, amit terveztünk, de soha nem adtunk fel semmit véglegesen. A hangsúlyok voltak inkább máshol. Eleinte a kereskedésen, utána a könyvkiadáson, majd az utóbbi tíz évben a kettőt egyszerre fejlesztettük. Most tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy egyformán fontos a könyvkereskedelmi és a könyvkiadói láb, amelyeket rengeteg egyéb dologgal egészítettünk ki. Van egy kávézónk, két kifejezetten gyerekeknek létrehozott kalandszobánk, kalandsétáink és rengeteg kulturális programot tartunk, kisebb könyves fesztiválokat szervezünk. Jelenleg mintegy 75-en dolgoznak a Pagonyban, az elmúlt 20 évben pedig mindösszesen kb. 150-en, szóval sokan vagyunk, és az, hogy „sikerült”, ahhoz ilyen sok ember munkája kellett és kell minden nap.
Volt egy kész üzleti stratégiátok a kiadó létrehozásához, vagy megnéztetek magyar, vagy esetleg külföldi, jól működő kiadókat (cégeket), hogy ők hogyan építették fel a cégüket? Alapítókként az üzleti tevékenység minden területét le tudtátok fedni, vagy szükség volt külső segítségre?
Sárdi Dóra: Az alapításkor számoltunk, nem sokat, de azért egy kicsit igen. Akkor azt láttuk, hogy akár sikerülhet is a rendelkezésre álló pénzből fenntartani egy boltot. Az viszont világos volt, hogy arra nem lesz pénzünk, hogy felvegyünk valakit a pult mögé, ahogy arra sem, hogy magunknak fizetést adjunk. Ennek eredményeképpen évekig magunk álltunk a Pozsonyi úti boltban, de mindannyian egyéb munkákat is csináltunk. Ez a “kényszer” hosszú távon nagyon jó volt, mert személyesen találkoztunk a vevőinkkel, sokat beszélgettünk velük, tökéletesen kiismertük a terepet. Az Írók boltjától tájékozódtunk egy kicsit a piacról, de mindenki nagyon féltett minket. Azt hiszem, nagyon vagányok voltunk és elszántak, fiatalok és lelkesek. Bejött. Aztán, amikor elkezdtünk dinamikusabban növekedni, bevontunk egy közgazdász szakértőt, aki segített a tervezésben, stratégiában. Ürögdi András a 10. szülinapunkon már nálunk dolgozott, és azóta is szuperül ügyvezeti a céget.
Bartók Pagony Kávézó (a fotó a Pagony tulajdona)
Nehezebb dolgotok volt-e nőként a cég létrehozásában és működtetésében, bármilyen területen?
Kovács Eszter: Hatan vagyunk, három házaspár, szóval egyenlő arányban nők és férfiak. Én személy szerint soha nem éreztem, hogy hátrány lenne, hogy nő vagyok – sokkal inkább éreztem azt, hogy a korunk miatt (huszonévesek voltunk) nem vettek minket komolyan – valahogy senki nem gondolta, hogy ebből lesz valami, és hogy akár sikerülhet is.
Mi volt a terveitek legkockázatosabb része?
Sárdi Dóra: Gyerekkönyvesboltot nyitni 2001-ben a Pozsonyi úton, ez volt maga a kockázat. Nem egy része volt kockázatos, hanem maga a vállalkozás. De azt hiszem, hogy akkor van fantázia egy vállalkozásban, ha viszonylag nagy a kockázat. Mi akkor, 27 évesen feltettünk mindent egy lapra. Sikerült. Mostanában sokszor mondjuk, hogy vagy ügyesek voltunk, vagy szerencsénk volt. Talán mindkettő.
Most mik az újabb tervek? És hogyan látjátok magatokat újabb 20 év múlva?
Kovács Eszter: Az én legnagyobb vágyam és álmom az, ha kicsit ki tudnánk kerülni a nemzetközi piacra – sajnos ez nagyon nehéz. De mégis hiszem, hogy ennek a nagyon sok szuper pagonyos szerzőnek és illusztrátornak, Berg Judittól kezdve Baranyai Andráson keresztül Dániel Andrásig, helye lenne a nemzetközi palettán is.
Volt-e olyan történet – akár külföldi is -, vagy szerző, amit/akit mindenképp meg akartatok szerezni? Hogy a történet nálatok jelenjen meg, vagy a szerző veletek dolgozzon. (És sikerült?)
Kovács Eszter: Ez azért érdekes és fontos kérdés, mert a Pagony annyira nem így működik – és egyben azt is gondolom, hogy ez a sikerünk titka. Azt hiszem, a húszéves történetünk alatt még sosem szereztünk meg senkit – nincs a Pagonynak olyan emblematikus szerzője, akár Marék Veronika, akár Bartos Erika, akár Berg Judit, akár Dániel András, akár Agócs Írisz, aki úgy került volna hozzánk, hogy mi megszereztük volna őt, vagy a jogait. Mi, ahogy már egy másik kérdésben utaltam rá, apránként és fokról-fokra építkezünk – ezekkel az emberekkel mi együtt találtunk ki valamit, együtt kockáztattunk, partnereink ebben a “gyerekirodalmi projektben”, társaink – és együtt sikerült elérnünk azt, hogy sikeresek legyenek. Soha nem a kész, sikeres írókat szerezzük meg – közösen, velük együtt találjuk ki, hogy hogyan építkezzünk. Olyannyira, hogy néha-néha, amikor megpróbáltunk egy-egy külföldi sikercímet bevásárolnunk, rendre kudarcot vallunk – a mi kiadónk egyszerűen nem így működik. Akkor tudunk hitelesek (és sikeresek) lenni, ha a kezdeteknél is ott vagyunk.
Vannak már tervek, ötletek, elképzelések a következő 20 évre?
Sárdi Dóra: Bekerülni az európai vérkeringésbe mindkét lábunkkal. Kiadóként és kereskedőként is megtalálni a helyünket Európában.
A három alapító házaspár (a fotó a Pagony tulajdona)
A Pagony Kiadó kínálatából
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
Magyarországon ritkán tapasztalható nagyszerű összefogás a kultúráért.
Amikor a forgatáson 100-150 ember azért van ott, hogy közösen alkossunk egy jót, azt én semmihez sem tudom hasonlítani.
Hazai szerzős interjúink sorában most igazi különlegességgel jelentkezünk.
Alkotásról, motivációról, pandémiáról, családról és Pilinszky Jánosról beszélgettünk.
A magyar kortárs íróval a szép- és a szórakoztatóirodalom közti falak lebontásáról.
Az HBO első magyar játékfilmjének készítőivel beszélgettünk.
