Interjú

Richard Morgan: A sci-fi, mint önálló műfaj a jövőben minden bizonnyal meg fog szűnni

Hirdetés

A sci-fi és a fantasy is látszólag virágkorát éli manapság, mindkét zsánerben elképesztő mennyiségű új mű lát napvilágot bejáratott, vagy akár új szerzők tollából mind külföldön, mind idehaza, és egyre másra készülnek e művek televíziós adaptációi is. Az utóbbi évek egyik legsikeresebb sci-fi sorozatának, a Valós halálnak hamarosan érkezik a második évada, ám még ennél is fontosabb, hogy az Agave Könyvek kiadó épp a napokban jelentette meg az adaptáció alapjául szolgáló regény írójának új művét.

Richard Morgan néhány éve Budapesten is megfordult, a fantasyban és a sci-fiben is hosszú évek óta nagy sikerrel alkotó angol szerző eredeti műfajához, a tudományos-fantasztikumhoz tíz év kihagyás után tért vissza a napokban megjelenő Légszomj című regényével, mely a vörös bolygóra, és egy mindent átszövő összeesküvés nyomába kalauzolja el az olvasót. A regény megjelenése kapcsán készítettünk hosszabb interjút a szerzővel, jelen interjú első részét ide kattintva tudjátok elolvasni.

Richard Morgan és a Valós halála

Richard Morgan és a Valós halála

A sci-fi jövőjéről sokszor és sokat beszélnek, de vajon a jelenlegi tendenciák és témák alapján látni-e a fantasy lehetséges jövőképét? Mi várhat ránk ebben a műfajban mondjuk 5-10 év múlva?

Szerintem ezt a kérdést az előbb már többé-kevésbé megválaszoltam. A sci-fi és fantasy műfajok lényegében az emberi civilizáció kreatív örökösei és fel kell nőniük az ezzel járó felelősséghez. Arra számítok, hogy a narratíva egyre összetettebbé és változatosabbá válik, melyet végül a kifejezésmódok színesedése koronáz meg. Sőt mi több, a sci-fi, mint önálló műfaj a jövőben minden bizonnyal meg fog szűnni és feloldódik a szórakoztató irodalom egyéb műfajaiban.

Egy interjúban azt nyilatkozta, karaktereivel közös vonásuk, hogy meglehetősen – ahogy fogalmazott – erőszakosan reagálnak az igazságtalanságra, ugyanakkor mégis érzek a mondatai mögött valamiféle optimizmust a jelennel kapcsolatban. Ez a fajta optimizmus lehet egyfajta reakció a minket érő igazságtalanságokra?

Én úgy gondolom, hogy ami napjaink hős narratíváiból hiányzik az a tény, hogy mindennek ára van. Természetesen lehet küzdeni az igazságtalanság ellen. Persze, fellázadhatunk az elnyomással szemben és harcolhatunk egy jobb világért. Egy biztos, szörnyű árat kell ezért fizetni. Ennek során ugyanis emberek halnak meg, veszítik el épelméjűségüket, egész kultúrák válnak háborúk martalékává. A probléma része továbbá, hogy azok a dolgok, melyek ellen harcolunk, folyamatosan velünk vannak, uralják a gondolatainkat. Ebből a szempontból nézve nincsenek hősök, nincsenek hollywoodi értelemben eredendően jó oldalt képviselők. Csak és kizárólag az elkeseredett küzdelem van, amely során mindenki megpróbálja megtenni a tőle telhetőt. Ha erényes ember vagy, elköteleződsz a küzdelem mellett, bizonyos mértékig mindannyian így teszünk, azonban tudni kell, hogy semmilyen elköteleződés nem eredményez győzelmet, sőt mi több, soha nem is ér véget a harc. Ha ezek alapján továbbra is úgy gondolod, hogy ez optimista hozzáállás, szíved joga.

Magyarországon hamarosan megjelenik a Légszomj című kötete, melyben tíz év után tért vissza a sci-fi műfajához. Érezni változást ennyi idő elteltével a műfajban, akár irodalmi trendekben, stílusban?

Nem igazán. A 10 év alatt rengeteg sci-fi irodalmat olvastam, annak ellenére, hogy jómagam nem írtam a műfajban, tehát nem távolodtam el tőle. A műfaj szemmel láthatóan kicsattan az egészségtől és fantasztikus ütemben gazdagszik, bővül, ami azt jelenti, hogy írótársaimmal bizony fel kell kössük a nadrágunkat, ha nem akarunk lemaradni. A Légszomj megírása kétségtelenül nagy kihívás volt, de úgy gondolom, hogy elég jól megbirkóztam vele.

Morgan regényeit idehaza az Agave Könyvek gondozza

Morgan regényeit idehaza az Agave Könyvek gondozza

A Légszomj a vörös bolygóra kalauzolja el az olvasóját, ahol úgy fest, a Földihez hasonlóan virágzik a politikai korrupció. Törvényszerűnek tűnik, hogy ahol az ember megjelenik, oda minden gyarlóságát magával viszi?

Úgy gondolom, hogy igen. Természetesen lehet mérsékelni a gyarlóság mértékét különböző fékek és egyensúlyok bevezetésével, melyek alkalmazásában részsikereket is elkönyvelhettünk a közelmúltban. Napjainkban viszont úgy érzem visszafelé haladunk. Azt látni, hogy a legtöbb vívmányt lebontjuk, vagy legalábbis olyan szintre züllesztjük vissza, ahonnan már erősen kétséges, hogy van-e visszaút. Az a baj, hogy DNS szinten van kódolva bennünk a korruptság, a megfékezésére tett civilizációs erőfeszítések viszont csak a bőrünk felszínét súrolják. Ez láthatóan egy egyenlőtlen küzdelem. Sohasem leszünk képesek legyőzni természetünk ilyen mélyen gyökerező rossz tulajdonságát. Sohasem dőlhetünk nyugodtan hátra a székünkben azt gondolva, hogy győzedelmeskedtünk a gyarlóságaink felett. Ha így teszünk, akárcsak egy pillanatra is, egyből újra a hatalmukba kerítenek minket. A Légszomj arra mutat rá, hogy mi történik, ha a székünkben hátra dőlve megyünk a Marsra, azzal a tudattal, hogy minden civilizációs közdelemben győzedelmeskedtünk és nincs már miért aggódnunk.

Nem lesz könnyű kérdés, de ha meg kellene neveznie három sci-fi, vagy fantasy művet, melyek Ön szerint a legnagyobb hatást gyakorolták a műfajra, melyek lennének ezek?

Rám furcsa módon nem a regények gyakorolták legnagyobb hatást, hanem a rövidebb történetek, úgy, mint William Gibson Izzó króm novelláskötete, mellyel én akkor találkoztam először, amikor a benne lévő történetek még külön-külön jelentek meg az Omni magazin lapjain a 70-es évek második felében és a 80-as évek elején. Aztán ott vannak Paul Anderson Domini Flandry történetei, melyeket én két kiadásban ismertem meg, a címük Flandry of Terra és Agent of the Terran Empire volt. Végül pedig Bob Shawtól az Idegenek hajóját emelném ki. Természetesen olvastam az említett írók többi regényét és novelláit is, azonban mégis ezek a rövidebb történeteik voltak azok, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolták rám.

Az interjú fordításáért kollégánkat, Almási Pétert illeti a köszönet.

Kapcsolódó cikkek

Bizarr Disney-eredetek (Forrás: rebloggy.com)

A valóság véresebb, mint hitted – 5 Disney mese eredete, amely kész horror

A tündérmesék közel sem olyan tündériek, mint hittük…

Film

2021. 01. 25.

A krimi mérföldkövei

A krimi mérföldkövei – 7 regény, mely úttörő jelentőségű a bűnügyi irodalomban

Avagy a krimi műfaj fejlődés annak vitathatatlan remekművein keresztül.

Irodalom

2021. 01. 25.

115 éve született Robert E. Howard

Egész életében depresszió kínozta a heroikus fantasy királyát – 115 éve született Robert E. Howard

Howard tragikusan rövid élete során elképesztő hatást gyakorolt a dark fantasy műfajára.

Hírek

2021. 01. 22.

Más időpontban, mint megszoktuk, de idén remélhetőleg újra korzózhatunk a fesztiválon

A megszokottól eltérő időpontban, de idén már megtartanák a Könyvfesztivált

Az MKKE optimista az év további szakaszával kapcsolatban, így körvonalazódnak a könyves rendezvények időpontjai.

Hírek

2021. 01. 22.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

Naomi Alderman

Naomi Alderman: Mindig lesznek olyanok, akik szörnyű dolgokat követnek el, pusztán azért, mert megtehetik

Inspirációs forrásokról, a hatalom valódi természetéről, félelemről, valamint a férfiak és nők közti evolúciós és társadalmi különbségekről.

Interjú

2021. 01. 07.

"A lényeg, hogy elfogadjuk, emberből vagyunk"/Forrás: velvet.hu/

Csernus Imre: A lényeg, hogy elfogadjuk, emberből vagyunk

Az ország egyik legismertebb pszichiátere szerint a járvány sújtotta időszak kiváló alkalom arra, hogy rendet tegyünk az életünkben.

Interjú

2020. 11. 30.

A szerző új regényével az Alexandra pécsi raktárában

Szántó Dániel: Ösztönösen hinni akarunk benne, hogy van valami a földi léten túl

A szombathelyi születésű író bár sok területen kipróbálta már magát az életben, végül az írás mellett döntött, és nagyon is jól tette.

Interjú

2020. 11. 20.

Író és fotóriporter /Fotó: Todoroff Lázár/

Szöllősi Mátyás: A valódi élet nem közönyös, hanem mindig aktív

Szöllősi Mátyás legújabb kötete nemrég jelent meg, ennek kapcsán beszélgettünk vele.

Interjú

2020. 10. 30.

Dean R. Koontz regényei 1965 óta jelennek meg folyamatosan

Dean R. Koontz: Az amerikai kiadók szörnyen lebecsülik az olvasóközösség intelligenciáját

A 400 millió kötetet eladott szerző nagy kedvvel mesélt nekünk írásról, és a könyvek világáról.

Interjú

2020. 10. 12.

Hirdetés