• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Richard Morgan és a Légszomj

Interjú

Richard Morgan: Elértük az emberi fejlődésnek azt a fokát, amikor a sci-fi valósággá vált

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

A sci-fi és a fantasy is látszólag virágkorát éli manapság, mindkét zsánerben elképesztő mennyiségű új mű lát napvilágot bejáratott, vagy akár új szerzők tollából mind külföldön, mind idehaza, és egyre másra készülnek e művek televíziós adaptációi is. Az utóbbi évek egyik legsikeresebb sci-fi sorozatának, a Valós halálnak épp a napokban érkezik a második évada, ám még ennél is fontosabb, hogy az Agave Könyvek kiadó épp a napokban jelentette meg az adaptáció alapjául szolgáló regény írójának új művét.

Richard Morgan néhány éve Budapesten is megfordult, a fantasyban és a sci-fiben is hosszú évek óta nagy sikerrel alkotó angol szerző eredeti műfajához, a tudományos-fantasztikumhoz tíz év kihagyás után tért vissza a napokban megjelenő Légszomj című regényével, mely a vörös bolygóra, és egy mindent átszövő összeesküvés nyomába kalauzolja el az olvasót. A mű megjelenése kapcsán készítettünk hosszabb interjút a szerzővel, mely most két részben olvasható az ectopolis.hu oldalán.

Richard Morgan és a Légszomj

Richard Morgan és a Légszomj

Korábban egy épp Magyarországon adott interjúban azt mondta, hogy a Valós halál című regényének jövője nem annyira sötét, mint inkább logikus továbbgondolása a jelenünknek. Amennyiben a halhatatlanság ilyetén ábrázolását nem a jótékony élettani hatásai felől közelítjük, hanem mondjuk a gazdasági, társadalmi következményei felől, akkor sem nevezhetjük sötétnek az ábrázolt jövőképet?

Úgy gondolom az emberi kapcsolatokban rendkívül sok sötétség rejlik, elvégre nem vagyunk mások, mint erőszakos majmok, és nem gondolom, hogy lesz bármi, ami ezen biztonságos keretek között tudna változtatni. Az egész történelmünk nem szólt másról, minthogy tárgyiasítottuk embertársainkat, akikből aztán gazdasági hasznot húztunk, melynek során ráadásul brutális társadalmi hierarchiákat erőltettünk emberek tömegére. A halhatatlanság elérése ezen nem változtat. A Valós Halál igazi lényege az, hogy attól még, hogy az emberiség eléri a halhatatlanságot nem a természete változik meg, hanem a tér, amiben azt megéli.

A Valós halál a sci-fit, a cyberpunkot, és a noirt ötvözte, e három műfaj közül utóbbi kettőt gyakran nevezték elhasználtnak, kiégettnek, vagy megújulásra képtelennek, ugyanakkor a regény zajos sikert aratott. Mi lehetett ennek az oka, a megfelelő arányú kombináció, vagy esetleg az, hogy a regény épp jókor is érkezett?

A válasz röviden: szerencsés voltam. Találtam egy jó kiadót, jó hollywoodi kapcsolatokkal és ez az együttműködés rendkívül nagy lökést adott a karrierem beindításának. A Valós Halál vászonra vitele nagy sajtóvisszhangot váltott ki a hazámban, több TV műsorba is meghívást kaptam, illetve újra felkeltette az érdeklődést a műfaj iránt. A nevem lényegében a közvélemény szemében eggyé vált a műfajjal. Az, hogy ehhez hozzájárult-e a változó korszellem, őszintén szólva nem tudom. Az biztos, hogy a kilencvenes évek második felében sötétebb hangulatúvá váltak a történetek, amiket el szerettünk volna mesélni és az antihősök sokkal gyakrabban kaptak központi szerepet bennük, mint előtte bármikor. A kevert műfajokkal kapcsolatban nem gondolom, hogy a noir valaha is kiment a divatból. Mindig is szépen beágyazódott a krimi műfajába. A jó krimi és thriller írók műveinek visszatérő eleme volt, amióta az eszemet tudom.

A cyberpunk már nem ennyire egyértelmű. A 80-as évek végén sokan temették a műfajt, de az igazat megvallva elég gyorsan elhalkult az ezt hirdető vészmadarak hangja. Van valami a cyberpunkban, ami behatol az ember bőre alá és nem lehet tőle megszabadulni. Folyamatosan a végét szajkózzák, de valahogy mindig képes új erőre kapni. A cyberpunk egy réteg műfaj. Sohasem vált mainstreammé, még akkor sem, amikor berobbant a köztudatba. Sokan elfelejtik, mekkora bukás volt a Szárnyas fejvadász a jegypénztáraknál, utána viszont kultfilmmé vált és megkapta azt a széles elismerést, amit megérdemelt. Jó példa erre William Gibson is, aki csak ideig óráig kapott reflektorfényt és nagyon kevés cyberpunk tematikájú író volt képes hasonlóképp magára vonni a közvélemény figyelmét. Ő és a hozzá hasonló írók mindig megőrzik pikáns ízüket, amit csak az ínyenc olvasók fognak igazán értékelni. Lényeg a lényeg, sem a noir, sem pedig a cyberpunk nem megy ki teljesen a divatból. Éppen ezért nem gondolom, hogy nagyot kockáztattam volna azzal, hogy őket tettem meg a Valós Halál központi stíluselemeinek.

A Valós halál-sorozat

A Valós halál-sorozat

A Valós halál trilógia után igen éles váltással egy fantasy-sorozatba fogott. Mennyire nehéz a váltás egy a logikus magyarázatokat elváró műfajból egy olyan műfajba, mely sokkal nagyobb szabadságot enged az ötletek terén? Más az írás mechanizmusa ilyenkor?

Ha őszinte akarok lenni, akkor ez a váltás nem tűnt számomra olyan jelentősnek. Más a körítés, ez nyilvánvaló, hiszen űrugrás helyett lovakkal hidalják át a távolságokat, valamint puskák helyett kardok és fejszék a fegyverek. Nem hiszem, hogy nagy hangsúlyt fektettem volna arra, hogy bármilyen módon megkülönböztessem a könyveket egymástól. Eltartott egy darabig, amíg ráéreztem a fantasy logisztikai oldalára, mivel a karaktereknek bizony sokszor hetekbe telik, míg elérnek a céljukhoz, nem tudnak csak úgy felülni egy repülőgépre. Ez volt talán az egyetlen nagy különbség a két műfaj között. A szabadsággal kapcsolatban pedig a válaszom egyértelmű igen. Rendkívüli módon élveztem a fantasy adta korlátlan szabadságot, amikor nem kellett megmagyaráznom valamit, ha nem akartam. Jól eső érzés volt, hogy színtiszta élvezetből írtam a történetet és nem kellett foglalkoznom a racionális magyarázatokkal.

Az elmúlt 10-15 évben igazi reformáció zajlott le a fantasy műfajon belül, egymás után a legváratlanabb helyekről bukkantak fel ígéretes fiatal írók, Nigériából (Nnedi Okorafor), Kínából (R. F. Kuang) vagy épp Svédországból (Karin Tidbeck). Mi adhatott táptalajt ennek a látszólag váratlan forradalomnak, egyáltalán valóban olyan váratlan volt ez?

Nem volt váratlan, hiszen nem más történt, minthogy a valóság utolért bennünket. Elértük az emberi fejlődésnek azt a fokát, amikor a sci-fi valósággá vált. Beköszöntött a sci-fi kora és ennek következtében a műfaj soha nem látott virágzását éljük. A kreatív alkotók egyre inkább rájönnek, hogyha a jelenlegi valóságot és a vele járó kihívásokat akarják ábrázolni, mint például a modernizációt, akkor bizony azt a sci-fi szemüvegén keresztül kell tenniük. Ezzel párhuzamosan pedig egyre sokszínűbbé válik az íróközösség, hiszen kettőnek az idézett három író közül bizony nem fehér a bőrszíne, arról nem is beszélve, hogy mindannyian nők. A modernitás esszenciáját nem lehet máshogy megragadni, mint nagyfokú diverzitással és globális nézőponttal. Enélkül ugyanazt a lejárt lemezt lehet csak ismételgetni, és elavult nézőpontokból elmesélni a történeteket, amik egyébként mindannyiunknak szólnak, íródjanak a Föld bármely pontján. Amilyen elsöprően vált mainstreammé a sci-fi, mint műfaj, úgy kell szükségszerűen globálissá is válnia.

Az interjú második felét IDE kattintva olvashatjátok az ectopolis.hu-n.

Az interjú fordításáért kollégánkat, Almási Pétert illeti a köszönet.

Kapcsolódó cikkek

Pearl S. Buck és hőse, Johnny Everyman

Amikor egy irodalmi Nobel-díjas író dolgozott a DC Comics-nak a világháború alatt

Pearl S. Buck jóváhagyása kellett a DC-nek a háború alatt.

Digitálisan bárki hozzáférhet F. Scott Fitzgerald eredeti kézirataihoz

Még a kultikus A nagy Gatsby korai kézírásos változata is olvashatóvá vált.

Járványok a szórakoztatóirodalomból

10 regény, 10 pusztító járvány a szórakoztatóirodalom berkeiből

A szórakoztatóirodalom egyik legtöbbet használt toposza a XX. század második feléből.

Közel fél évszázad után jelentkezik új regénnyel az első afrikai irodalmi Nobel-díjas

Wole Soyinka 48 év után fogott ismét nagyobb lélegzetvételű munkába.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Járványok a szórakoztatóirodalomból

    10 regény, 10 pusztító járvány a szórakoztatóirodalom berkeiből

    A szórakoztatóirodalom egyik legtöbbet használt toposza a XX. század második feléből.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. szeptember 24.

    Varga Csaba Béla: Afganisztán megkerülhetetlen, ha valakit érdekel e térség története és múltja

    Varga Csaba Béla segít megértenünk, mi is zajlik jelenleg a Közel-Keleti országban.

    • 2021. szeptember 17.

    Kondor Vilmos: Amíg nem akartunk ennyi mindent, mert nem is tudtuk, hogy mit lehetne akarni, addig valahogy boldogabbak voltunk

    A külföldön is dicsért író új regénye a rendszerváltás korába kalauzol.

    • 2021. szeptember 6.

    Hegedűs István: Az együttműködéshez őszinte szeretet kell, a pénz önmagában kevés

    A Rockinform népszerű újságírója elevenítette fel nekünk a magyar rock helyzetét.

    • 2021. július 29.

    Kovács Patrícia: Elfogadtam, hogy nem tudok mindenkinek megfelelni

    A népszerű színésznővel telefonon beszélgettünk, miközben budapesti otthonában éppen a kislányára vigyázott.

    • 2021. július 9.

    Irvine Welsh: Mindannyian egyformán elégedetlenek vagyunk egy disztópikus világban

    Irvine Welsh-t Todd Easton Ellis kérdezte Bret Easton Ellis podcastjében.