• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Sztarenki Dóra interjú /Forrás: sorozatwiki.hu/

Interjú

Sztarenki Dóra: A szórakoztatás akkor jó, ha van benne érzékenyítés és elgondolkodtatás

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

A többi újságíróval várok a Beszélő fejek nyilvános főpróbája után a Centrál Színház előterében. Sztarenki Dórával készülök egy beszélgetésre, aki 10 éve tűnt fel problémás kamaszlányként a Terápia című sorozatban. Azóta több filmben, sorozatban is találkozhattunk vele, és színházban is vállal szerepeket. Ebben az előadásban egy gyönyörű, naiv és butácska színésznőt játszott, aki az előadáson fényes, szivárványszínű pongyolát, ezüst, tűsarkú szandált viselt, és erős sminket. Amikor megjelenik az interjúra, egyszerű szürke ruha van rajta, arca pedig teljesen natúr. Egy kedves, fiatal nő, akin azt látom, hogy nagyon fáradt. Keresünk egy csendes zugot, és beszélgetni kezdünk.

Sztarenki Dóra interjú /Forrás: jegy.hu/

Sztarenki Dóra interjú /Forrás: jegy.hu/

Más-e az idei évad a színházakban, mint a korábbiak? A pandémia miatt éreztek-e változást a közönség színházba járó kedvében?

Abszolút! Leginkább a színházba járási szokások azok, amelyek megváltoztak. Korábban, amikor megjelent a következő havi műsorterv, másnapra elfogyott az összes jegy, és ha nem voltál szerencsés, akkor akár hónapokat is kellett várni, amíg eljutottál egy darabra, amit meg szerettél volna nézni. Most sehol nincs ez, mindenki az utolsó pillanatban vesz jegyet, mert félnek attól, hogy lemondják, vagy elmarad az előadás. Ez nekünk is folyamatos bizonytalanságot szül, mert pár nappal az előadás előtt azt látjuk, hogy negyedházzal fog menni a darab, aztán az utolsó pillanatban mégis mindig teltház lesz.

Tehát elsősorban a szokások változtak meg, nem a színházba járó kedv.

10 éve úgy érezted, hogy a színészet egy játék, és fellelkesített, hogy ezért még fizetnek is. Azóta nagyon sokat változhattál. Kitartasz emellett? Még mindig csak játéknak tartod a színészetet?

Most már azért nem ezt gondolom (nevet), immár 10 éve hála a Jóistennek ebben a szakmában dolgozom, és látom, hogy vannak nagyon nehéz oldalai is a munkának. Hogy csak a legprimerebb dolgot említsem, amikor másfél évig nem történik velünk semmi, most meg hirtelen beindult minden és minden nap forgatok a főpróba hét mellett, az nagyon fárasztó tud lenni. Teljesen elszoktam ettől a leterheltségtől, közben meg ezek hoznak új helyzeteket. Azt is érzem, hogy teljesen másfajta energiával tudtam ezt most végigcsinálni, mint a pandémia előtt. Számít, hogy volt ez a másfél év leállás.

Sztarenki Dóra interjú /Forrás: sorozatwiki.hu/

Sztarenki Dóra interjú /Forrás: sorozatwiki.hu/

Bár most egy színházban beszélgetünk, sokan a televíziós szerepeidről ismernek téged, játszottál a Terápiában, a Mellékhatásban, legutóbb pedig zsűri voltál a Made in Karantén című műsorban. Mennyire szereted, hogy a tévé és a színház egyszerre van jelen az életedben?

Nagyon! Annyira más mind a kettő, másképp elégít ki, és más élményt nyújt. A színháznak az a varázsa, hogy vannak a nézők, akik nélkül nincs színház. Ez volt a bajom az online színházzal is. A semminél jobb, de soha nem lesz ugyanolyan, mint egy élő előadás, mert az onnantól kezd el élni, hogy beül a néző, és reagál.

Ez egy folyamatos kölcsönhatás, és ha ez nincs, akkor féllábas lesz az élmény. Ezt nagyon szeretem a színházban. A filmben ez nincs, ott megcsinál valamit az ember, többször egymás után, majd összevágják, és így sokkal késleltetettebb a reakció. Viszont ott meg teljesen más típusú dolgokat lehet kipróbálni. Szóval bízom benne, hogy lesz még olyan jó helyzetem, hogy ez a kettősség így is marad sokáig.

Volt-e már a pályád során olyan karakter, akit nem szerettél, mint embert?

Volt olyan, akihez nehezebben tudtam kapcsolódni, de azért mire eljátssza az ember ezeket a karaktereket, a végére meg lehet szeretni őket. Meg is kell, legalább empátiával fordulni felé. Ha már empátiával fordulok felé, akkor már nem utálhatom. Ha nem szereted, akkor nem tudod eljátszani. Nem lehet valakinek a bőrébe belebújni úgy, hogy nem próbálod megismerni. Mindig mindenkinek megvan a saját igaza, és nincs olyan, hogy egyvalami csak ilyen, vagy csak olyan, ez egy jó helyzetgyakorlat lenne az éltre nézve is.

Sztarenki Dóra interjú /Forrás: port.hu/

Sztarenki Dóra interjú /Forrás: port.hu/

A Beszélő fejek című darabban játszott karakteredről például azt írtad, hogy szöges ellentéted. Mi volt neked a legnehezebb a megformálásában? Mi vitt mégis közelebb hozzá?

A legnehezebb az volt, hogy ez egy olyan típusú lány, akivel én soha nem állnék le beszélgetni, és nem valószínű, hogy összebarátkoznánk. Nagyon más a világképe és a felfogása az életről. Ami viszont közel visz, az az empátia, az, hogy lehet látni ennek a lánynak a bénaságát, és azt, hogy mennyire rosszul csinálja azt, amit csinál. Egyszerűen nem tudom nem sajnálni. Innentől kezdve pedig bevonódom én is. Nagyon nehéz volt a próbafolyamat alatt megtalálni a karakter igazát, mert ugyan kicsit butácska, de mégis szeretne okosnak tűnni. Próbáltunk ehhez hasonló stílusjegyeket keresni nála. A külseje predesztinálja őt valamire, a frizura, a jelmez is mind csak külsőség, nem belőle fakad. A monológ forma azonban lehetőséget adott arra, hogy minél emberibben és őszintébben tudja elmondani a belső gondolatait és érzéseit.

Fontos neked az értékközvetítés és az érzékenyítés? Van ennek kapcsolata számodra a szórakoztatással?

Azt gondolom, hogy a szórakoztatás akkor jó, ha van benne érzékenyítés, és elgondolkodtatás. Ha csak egy mondat is megüti a néző fülét, azon kívül, hogy jól szórakozik, akkor már megérte.

Beszélő fejek szereplőgárdája /Forrás: centralszinhaz.jegyx1.hu/

Beszélő fejek szereplőgárdája /Forrás: centralszinhaz.jegyx1.hu/

Engem mindig érdekel, hogy mit olvasnak mások, ezért Téged is megkérdezlek, van-e olyan könyv az elmúlt időszakból, ami nagy hatással volt rád?

Legutóbb Elena Ferrante Nápolyi regények című tetralógiája volt számomra meghatározó élmény. Annyira jól megírt történet, és annyira hosszan velünk vannak a karakterek a négy regényen keresztül, hogy a végére közeli ismerősnek érezzük őket. Legjobban az tetszett benne, hogy az író kendőzetlenül őszinte az érzésekkel kapcsolatban. Le mer írni olyanokat, amiket akár magunknak sem merünk megfogalmazni az életünk során. Az érzelmek kapcsán aztán akár magamra is ismerhetek, vagy bárkire a környezetemből.

Ez a gondolat akár párhuzamba is vonható a Beszélő fejek című darabbal, amelyben én sok ismerős karaktert véltem felfedezni.

Igen, biztosan mindenkinek bekapcsol valakit, akit ismer, és ez jó, mert ezek a karakterek nem feltétlenül pozitívak, vagy negatívak. Azt látjuk, hogy ők is emberek, és nekik is megvan a saját perspektívájuk.

Egy pszichológiai kutatás szerint, abban a pillanatban, hogy kiemeljük a tömegből az egyént, és csak egy kicsit is kapunk abból a személyes dologból, ami őt érinti, már sokkal jobban tudunk vele empatizálni. Kicsit jobban kellene figyelnünk a többiekre, és nem mindig magunkra.

Kapcsolódó cikkek

Sorozat készül Marlon Brando botrányfilmjének forgatásáról

Az utolsó tangó Párizsban manapság már igazi kultfilmnek számít.

Világhírű fantasy szerző adaptálja filmre William Golding Legyek Uráját

Az 1963-as, és 1990-es változat után ismét jó kezekben az adaptáció.

Az egyik leghíresebb japán színész James Clavell Sógunjának adaptációjában

Hiroyuki Sanada is a fedélzeten a 10 részes adaptációban.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. október 29.

    Magyar Miklós: Apollinaire élete és költészete elválaszthatatlan egységet alkot

    Irodalomtörténész segít megfejteni az egyik legnagyobb francia költőt.

    • 2021. október 19.

    Gy. Horváth László: Lopni nem szép, görcsölni nem jó, egy valamirevaló műfordító szuverén

    Gy. Horváth László a műfordítói pálya helyzetéről és kulisszatitkairól.

    • 2021. október 14.

    Harza Tamás: Esti mese helyett Pókembert olvastam a lányomnak, mikor kicsi volt

    Bepillantás egy képregényrajongó kölyökből lett kiadóalapító életébe.

    • 2021. szeptember 24.

    Varga Csaba Béla: Afganisztán megkerülhetetlen, ha valakit érdekel e térség története és múltja

    Varga Csaba Béla segít megértenünk, mi is zajlik jelenleg a Közel-Keleti országban.