- Kovács Krisztián
- 2018. október 24. | Becsült olvasási idő: 6 perc
Egy amerikai antropológiaprofesszor azt írta valamikor a XX. század közepén, hogy a háború a legerősebb társadalomformáló mechanizmus, hiszen adott esetben az összes fellelhető gazdasági erőforrást a harcban álló egységeknek rendeli alá. A férfiak a frontra mennek, a nők a hadiipari gyártósorok mellé, a gyerekek fejét pedig hazafias, háborús propagandával tömik, és függetlenül attól, ki milyen munkával és ambícióval rendelkezett, a háború kíméletlenül átírja azokat.
Nincs ez másként az írókkal, vagy az írói ambíciókat dédelgető fiatalokkal, és ez tulajdonképpen tendencia, és nem véletlen, hogy a világ leghíresebb háborús regényeit mind a frontot megjárt és valódi harcokban edződött, egykori katonák írták. Egy megfelelő fantáziával megáldott író bármilyen közeget képes élettel megtölteni, de a harcok hevéről és borzalmáról alighanem kizárólag az tud hiteles képet festeni, aki maga is érezte a lőpor és vér szagát. Íme most 10 világhírű író, aki nagyrészt saját tapasztalatait szőtte bele világsikert aratott regényébe.
Tiltott irodalmat bemutató listánkon már elővettük Heller remekét, de ezen a listán is helye van, hiszen olyan érzékletesen és maró cinizmussal talán egyetlen író sem ábrázolta a háború hiábavalóságát, és az autokrata hatalom ostobaságait, hisz már eleve maga a cím is olyan kultikus fogalommá vált, mely olyan szituációt jelöl meg, amiből képtelenség győztesen kikerülni, és ez mintegy a háború tökéletes allegóriája is, ahol mindenki csak veszít. Heller olyannyira saját tapasztalatait használta fel, hogy ő maga ugyanúgy az olasz fronton harcolt B-25-ös bombázótisztként, ahogy regénye főhőse, Yossarian.
Joseph Heller: A 22-es csapdája
Buchheim regénye azért szenzációs, mert azon kevés mű egyike, mely az amerikai irodalomban is elnyomóként, és zsarnokként hivatkozott náci hadsereg emberi oldalát mutatja be, hiszen ott is egy hatalmi gépezet legapróbb láncszemei, egyszerű, hétköznapi emberek harcoltak, és követték a parancsokat. Buchheim a világháborúban a Német Haditengerészetnél szolgált, Sonderführer rangban, és mint haditudósító, aknakeresők, rombolók és tengeralattjárók fedélzetéről írta a riportjait. Utóbbiból készült leghíresebb regénye, melyből Wolfgang Petersen rendezésében az egyik legjobb, és leginkább méltatott német film is született.
Lothar-Günther Buchheim: A tengeralattjáró
A szerző neve sokak számára talán A majmok bolygója regény kapcsán lehet ismerős, ugyanakkor ő a hét Oscar-díjjal kitüntetett film alapjául szolgáló regény szerzője is. Boulle a világháborúban Peter John Rule álnéven működött titkosügynökként, működési területe leginkább Kínára és Burmára korlátozódott, 1943-ban még náci szimpatizánsok hadifogságába is esett a Mekong-partján, és egy kényszermunkatáborba került. 1952-ben írta meg leghíresebb regényét, mely azonnal világsikert hozott neki. Háborús bajtársaival haláláig ápolta a kapcsolatot.
Pierre Boulle: Híd a Kwai folyón
Részemről az egyik legjobb háborús regény, az amerikai, a zsidó és a náci katona alakjának belesodródása a háborúba, és keserű és tragédiába torkolló találkozásuk a fronton, részletes és megkapó lélektani tabló. Az 1948-as megjelenésű monumentális regény egyenesen Hollywood forgatókönyvírói közé katapultálta eredetileg drámaíró szerzőjét, aki dolgozott együtt később Elia Kazannal és William Wylerrel is. Shaw a háborúban a filmesek egységénél kezdett, aztán a katonai rendészet tagja lett, élményei első regénye lapjairól köszönnek vissza.
Irwin Shaw: Oroszlánkölykök
A számomra a másik legjobb háborús regény, mely alapján nem hiába jelentették ki a megjelenéskor még mindig csak 25 éves Mailerről, hogy igazi zseni, és emlegették a Nobel-díj várományosai közt. A regény egészen húsbavágó, naturális, realista ábrázolása a háborús gépezet működésének, és a katonák mindennapjainak, és nem csak a háborús regények, de az amerikai irodalom egyik legkiválóbb alkotása is egyben. A kétszeres Pulitzer-díjas író diplomás mérnökként a háborúban leginkább a csendes-óceáni hadszíntér harcaiban vett részt, állomáshelye a Fülöp-szigeteken volt.
Norman Mailer: Meztelenek és holtak
Bár az idén 120 éve született Hemingway is harcolt a második világháborúban – többek közt Robert Capával együtt –, ott volt Párizs felszabadításánál is, legjobb háborús tematikájú regényét mégsem az itt kapott élményekből írta. Az Akiért a harang szól a spanyol polgárháborúban játszódik, ahol az író haditudósítóként vett részt. A mű kiadása után pár hónap alatt félmillió példányban kelt el, és irodalmárok a mai napig Hemingway egyik legjobb regényeként tartják számon, nem hiába kapott hamar filmfeldolgozást is Ingrid Bergman és Cary Grant főszereplésével.
Ernest Hemingway: Akiért a harang szól
A nemrég 103 éves korában elhunyt Herman Wouk 1951-ben írta meg beszédes című regényét, mely tökéletesen bemutatja a haditengerészet hierarchiájának és jogi gépezetének működését egy Csendes-óceánon állomásozó aknaszedő-romboló fedélzetén történt zendülés kapcsán. A könyv hihetetlen sikert aratott, megjelenése után egy évvel Pulitzer-díjat hozott a szerzőnek, film készült belőle, és a Broadway-en is bemutatták kétfelvonásos színházi darabként. Wouk a könyvben leírt tapasztalatokat az Amerikai Haditengerészet kötelékében szerezte, a háború során két különböző cirkálón is szolgált.
Herman Wouk: Zendülés a Caine hadihajón
Az egyik leghíresebb francia író számtalan kiváló regény szerzője, neve kapcsán ritkán emlegetik önéletrajzi ihletésű háborús művét, pedig Merle nem csak részt vett az európai front harcaiban, de német hadifogságban is eltöltött három évet. A Két nap az élet a dunkerque-i csata utolsó napjaiban játszódik, és a Merlétől elvárható hihetetlen érzékenységgel mutatja be, miként várják saját halálukat a tengerparton rekedt francia katonák. Ő maga hadifogolyként Dortmundban dolgozott egy bútorgyárban, később a tábor tolmácsaként alkalmazták.
Robert Merle: Két nap az élet
Ryan története meglehetősen egyedi, hiszen kevés író mondhatja el magáról, hogy az amerikai hadsereg olyan magas rangú tisztjei támogatták pályafutását, mint amilyen Maxwell Taylor tábornok. Ryan több regényt is írt a második világháborúról, az itt említett művével együtt pl. A híd túl messze van című regényéből is sikeresen filmadaptáció készült egy sor kiváló, hollywoodi sztár szereplésével. A leghosszabb nap részletes dokumentációja a normandiai partraszállásnak, hiteles kordokumentum valakitől, aki a háborúban több éles légi bevetésen is részt vett.
Cornelius Ryan: A leghosszabb nap
Az egyéni látásmódjáról és írói hangjáról a sci-fi olvasók, szépirodalmárok, és posztmodern irodalmat kedvelők számára egyaránt ikonnak számító szerző, közlegényként, és a 106. gyalogoshadosztály felderítőjeként esett német hadifogságba a második világháború alatt Drezdában, és a városban tartózkodott, mikor a szövetséges erők porig bombázták azt. A szerencsés túlélésből született egyik legmegkapóbb regénye, mely kicsit talán kilóg a sorból, hiszen lényegében ugyanezt a történelmi esetet egy idegen bolygó világába helyezi, de éppen zsánerirodalmi vonatkozásai miatt mind a Nebula, mind a Hugo-díj jelöltjei közt szerepelt.
Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.
