- Kovács Krisztián
- 2021. október 22. | Becsült olvasási idő: 7,5 perc
Bármennyire is egyaránt prózai formákról beszélünk, a regények és novellák közt valójában elképesztő különbségek vannak. Amíg egy regény terjedelménél, struktúrájánál fogva megenged némi kalandozást a szavak erdejében, kikacsintásokat, melyek nem feltétlenül szolgálják a történet előrehaladtát, addig egy novella e tekintetben jóval szigorúbb keretrendszerrel bír. Egy novella ugyanis akkor az igazi, ha minden egyes szónak helye van, de nincs belőlük se több, se kevesebb, és minden szó a történetet, a hangulatot és a mondanivalót szolgálja. Ha azt vesszük, e szerint novellát írni jóval nehezebb feladat, de szerencsére bőven akadnak kiváló tollú írók, akik novellistaként is megállják a helyüket, úgyhogy össze is gyűjtöttünk most egy csokorra valót, ha csupán negyedórátok lenne a kikapcsolódásra.
Carver novelláskötetével külön cikkben is foglalkoztunk ITT; az eredetileg a Miről beszélünk, amikor a szerelemről beszélünk? címet viselő gyűjtemény szerkesztőjének, Gordon Lish-nek is köszönhetően nyerte el végső, nyers és letisztult formáját, de eleve Carver szerkesztési elve is az volt, ha megírhat valamit 15 szó helyett 5 szóban, akkor megtette. Ennek fényében pedig az amerikai kisvárosi élet pőre valóságát megmutató novellák sok esetben Csehov és Hemingway szikár prózáját idézik, ugyanakkor minimalista módon, rendkívül szuggesztíven képesek kifejezni a mindannyiunk által jól ismert hétköznapi érzelmeket. Nem hiába, Hemingway és Flannery O’Connor mellett egyértelműen Carvert tartja az amerikai irodalomkritika a XX. század legnagyobb novellistájának.
Ajánlott novellák: Kezdők, Jól jön ilyenkor az a pár falat, Hová tűnt innen mindenki?
Raymond Carver: Kezdők
A mágikus realizmus japán szószólója az örök Nobel-díj várományos (bár ő gyűlöli, ha erre hivatkoznak vele kapcsolatban), szintén némileg egyszerű, de rendkívül kifejező stílusáról ismert, amivel olyan remekműveket alkotott, mint a Kurblimadár krónikája, vagy az 1Q84. Murakami számtalanszor megidézte műveiben legnagyobb amerikai kedvenceit, melyek közt ott van F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby-je, valamint Hemingway teljes életműve. Utóbbi szerző előtt tiszteleg (már csak címében is) Férfiak nő nélkül című 2014-es novelláskötetében, melynek témája – olyan férfiak útkeresése, akiket elhagyott a nő – egyáltalán nem idegen Murakamitól, ám tömörsége, és virtuozitása talán még azokat is meglepi, akik behatóan ismerik a japán szerző életművét; az pedig, ahogyan komplett történeteket sző Beatles-dalok, vagy Kafka-művek köré, egészen lenyűgözővé teszi a végeredményt.
Ajánlott novellák: Samsa szerelmes, Vezess helyettem!
Haruki Murakami: Férfiak nő nélkül
A horror mesterét már a modern félelemkeltés legnagyobb reménységének tekintették, mikor 1978-ban megjelent első novelláskötete, az Éjszakai műszak, melynek egyes darabjai még első regénye publikálása előtt napvilágot láttak különböző férfimagazinokban. Egybehangzó vélemény, hogy King azóta sem gyűjtött csokorba ezeknél erősebb történeteket, és ahogy hosszabb lélegzetvételű műveiben jellemző, ezúttal is egészen hétköznapi helyzetekből képes kibontani a zsigeri borzalmakat, és bár ezúttal nincs helye arra, hogy igazán a karakterek lelkének mélyére ásson, végig szem előtt tartja mindazt, amit Edgar Allan Poe és H. P. Lovecraft novelláiból tanult: atmoszférát teremt, és végig fenntartja a feszültséget, akkor is, ha explicit módon mutatja be a rémségeket, és akkor is, ha csupán sejteti azok fenyegetését.
Ajánlott novellák: Jerusalem’s Lot, Leszoktató Rt., A kukorica gyermekei
Stephen King: Éjszakai műszak
Az idén már lassan száz éve megjelent kötet túlzás nélkül a modern amerikai próza meghatározó alkotása, mondhatni kevés olyan gyűjtemény született, mely ennyire képes volt irányt szabni az elkövetkező évtizedek irodalmi trendjeinek. Hemingway itt mutatta meg igazán azt a végletekig kiérlelt, tudatosan alakított szikár prózát, mely tökéletesen prezentálta saját munkamódszerét és törekvését a Jéghegy-elv formálására. Egyszerű nyelvezete ellenére páratlanul komplex érzelmi állapotok megkomponálása jellemzi Hemingway-t, az egész szöveg rendkívül dús, izgalmas és érzelmekkel teli, melyet olvasva az 1954-ben irodalmi Nobel-díjat kapott szerző későbbi pályája és művei is érthetőbbé válnak. Furcsa, hogy sikere és jelentősége ellenére idén jelent meg először önállóan magyarul, fényét pedig az eredeti fordítás, többek közt Déry Tibor és Sükösd Mihály magyarítása emeli tovább.
Ajánlott novellák: Indián tábor, Macska az esőben, A Nagy Kétszívű Folyón I-II.
Ernest Hemingway: A mi időnkben
Mind témában, mind stílusban elképesztően változatos válogatás a fantasy nagymester, Neil Gaiman első, 1998-ban megjelent novelláskötete. Az író ekkorra már hírnevet szerzett magának a Sandman-képregény szerzőjeként, ám prózaíróként tulajdonképpen e kötetnek köszönheti hamar szárba szökkenő hírnevét. A Tükör és füst nem csupán szellemes és fordulatos történetek gyűjteménye, de kiváló prózával, és gyönyörű képekkel megírt főhajtás a műfaj olyan nagyságai előtt, mint Ray Bradbury, H. P. Lovecraft vagy Michael Morcock. Talán Gaiman ezen gyűjteményében követhető vissza legnyilvánvalóbban mindaz a hatás, melyet fiatalon magába szippantott, későbbi novellafüzérei már sokkal inkább saját világát gyarapítják tovább, de éppen emiatt a Gaiman-életmű szempontjából is kiemelten fontos darab, arról nem beszélve, hogy gyors kultstátuszba emelkedése a szórakoztatóirodalom emlékezetes darabjává is tette.
Ajánlott novellák: Az aranyhalas medence és más történetek, Megint csak világvége, A gyilkosság misztériuma
Neil Gaiman: Tükör és füst
Bár a cyberpunk megjelent már Philip K. Dick Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal című regényében is, mégis William Gibsont szokás e sci-fi zsáner atyjának tekinteni, a műfaj létrejöttét pedig 1984-től, a Neurománc című regényének megjelenésétől datálni. Holott az Izzó króm című novellagyűjtemény már 1982 júliusában elérhető volt, és bár Gibson mellett Bruce Sterling, Michael Swanwick és John Shirley is besegített a művek elkészültébe, az irodalmi közvélemény ma is a kanadai szerző nevével azonosítja a művet. Az Izzó króm már a maga teljességében megmutatja, mit is jelent a cyberpunk: a társadalmat uraló vállalatok, a neonfény, pszichedelikus hangulat, és a perifériára szorult emberek menekülése a virtuális tér látszólagos biztonságába. Cyberpunk-kiáltvány, melyben némely novella nem is történetet, sokkal inkább világot épít.
Ajánlott novellák: Johnny, a kacattár, Bárnépség, Izzó króm
William Gibson: Izzó króm
Chiang igazi talány a modern tudományos-fantasztikumban, a szerzőt ugyanis nem a megjelenés izgalma hajtja, ezért aztán egy-egy novelláját képes évekig érlelni és tökéletesíteni, melyből aztán olyan gyűjtemények kerekednek, mint az Érkezés és más novellák. A kínai-amerikai szerző szépirodalmi igényességű szövegei olyan párhuzamos realitásokat teremtenek, melyekben semmi sem tűnik lehetetlennek, és talán éppen ez a sokoldalúság az oka, hogy a nyolc novellát tartalmazó, háromszoros Nebula-, valamint Hugo-, Locus-, Theodore Sturgeon- és Sidewise-díjas gyűjteményét sokan az új évezred legfontosabb novelláskötetének tartják. Chiang művének ráadásul az arányai is rendkívül kimunkáltak, egyáltalán nincs meg benne a novelláskötetekre jellemző hullámzás, minden írás egységesen magas színvonalat képvisel, nem hiába versengett Hollywood is a címadó írás megfilmesítési jogaiért.
Ajánlott novellák: Életed története, Bábel tornya, Nullával való osztás
Ted Chiang: Érkezés és más novellák
A 2007-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett kanadai szerző novelláira szokás azt mondani, hogy szinte regényként is megállják a helyüket. Mennyi boldogság című kötete ráadásul 2009-ben még a Man Booker-díjat is elnyerte, holott témáiban ugyanazokhoz az egyetemes érzelmekhez nyúlt, mint korábban bármikor: szerelem, barátság, házasságtörés, gyereknevelés, család, betegség, aljasság, árulás és megbocsátás ugyanabban a szikár és érzékletes prózában, mellyel egyébként párhuzamba is állítható John Updike kisvárosi regényeivel, és a fentebb már említett Raymond Carver novelláival, ám Munro ráadásképp még a némileg hatásvadász sablonok közt is úgy képes játszani a hangsúlyokkal, és a feszültséggel, ami érzelmi struktúrát tekintve valóban a regényekhez teszi hasonlatossá műveit. Ezúttal történetei leginkább nőkről mesélnek, tűpontosan, kerülve a sokat hangoztatott közhelyeket.
Ajánlott novellák: Fikció, Mélyüregek, Szabad gyökök
Alice Munro: Mennyi boldogság
Edgar Allan Poe teremtette meg a bűnügyi regényt, Sir Arthur Conan Doyle teljesítette ki, Agatha Christie tökéletesítette, Dashiell Hammett pedig elvette az ártatlanságát. A hard boiled zsáner szikár és mocskos világát megteremtő zseni keveset alkotott élete során, és bár sokan leginkább A máltai sólyommal azonosítják, a krimiirodalomra tett hatását sokkal hangsúlyosabban szemlélteti A tizedik nyom című kötet, benne az alacsony, kövérkés Continental Op, a Kontinentális Detektívügynökség eltökélt, névtelen, és egy bulldogot megszégyenítően kitartó nyomozójának története nem véletlenül lett közönségsiker. Hammett nyomozója a legkevésbé sem vonzó, távol esik mindenféle ideáltól, ám így is egy velejéig romlott és mocskos világ erkölcsi iránytűje, aki nem retten vissza attól, ha be kell koszolni a kezét. Ráadásul Hammett prózájának erőteljes jellege és nyers képei sokkal jobban érvényesülnek a rövidprózában, így aztán, aki arra kíváncsi, miért ő a hard boiled királya, kezdje ezzel a gyűjteménnyel.
Ajánlott novellák: A tizedik nyom, Gyilkosság Farewellben
Dashiell Hammett: A tizedik nyom
Az író, aki egyetlen regénye, a Rozsban a fogó megjelenése és zajos sikere után inkább az önkéntes száműzetést választotta, összesen négy kötetet publikált életében, ebből többek közt korábban megjelent novelláiból összeálló Kilenc történet kiválóan vetíti elénk a XX. század egyik legnagyobb világsikeréig vezető fejlődési utat, ráadásul itt jelenik meg elsőként a Glass-család, melyhez a szerző számos történetben vissza-visszatért. Az önéletrajzi jellegű írások Salinger személyes érzelmeit juttatták kifejezésre, és bár ott lappang bennük az a társadalomból kiábrándult attitűd, ami később kiemelte a tömegből Holden Caulfield alakját is, ugyanakkor az abban a regényben érezhető szókimondás itt még inkább csak nyomokban van jelen. Salinger válogatása hiteles korrajza kora fiatalságának, egy nem túl optimista, de reális jelen ábrázolása, melyet nem hiába nevez számos kritikus a 2010-ben elhunyt író legjobb művének.
Ajánlott novellák: Ilyenkor harap a babánhal, Alpári történet Esmének, szeretettel
J. D. Salinger: Kilenc történet
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
Magyarországon ritkán tapasztalható nagyszerű összefogás a kultúráért.
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.
