Kövess minket a Facebookon! Kövess minket az Instagramon! Kövess minket a YouTube-on! Iratkozz fel az Ectopolis hírlevelére!

2020. július 7., kedd

Irodalom

10 szépirodalmi mű, mely kriminek sem utolsó

2020. június 9.
Becsült olvasási idő: 7 perc

Hirdetés

Szeretjük a jó krimit, olyannyira, hogy idén március elején, még a világjárvány kitörése előtt önálló előadást is szenteltünk a témának Miklós Ágnes Kata, irodalomtörténész, és Doszpot Péter, volt gyilkossági főnyomozó részvételével. A közel teltházas terem újfent megmutatta, hogy a bűnügyi irodalom a mai napig elképesztően széles olvasótáborral rendelkezik, holott az irodalmi köztudatban a még most is megközelítőleg ugyanazon a szinten áll, mint az 1930-as években, és sokan pusztán felejthető ponyvairodalomként kezelik.

Az már más kérdés, hogy számtalan író – Agatha Christie-től, Jo Nesbo-n át Michael Connelly-ig bezárólag – megmutatta nekünk, hogy bizony a krimi lehet több, mint egyszer fogyasztható ponyva, ám még a szépirodalom legnagyobb alakjai is bele-belekóstoltak pályafutásuk során a bűnügyi irodalomba. Természetesen ezek a művek nem értelmezhetők a szó szoros értelmében krimiként, ám az irodalom játékosságának hála motívumaik, témáik, fordulataik, karaktereik, sőt, olykor struktúrájuk miatt akár még akként is képesek működni.

Szépirodalom, mely kriminek sem utolsó

Szépirodalom, mely kriminek sem utolsó

Thomas Pynchon: Beépített hiba

Pynchon a posztmodern amerikai irodalom J. D. Salingere, egy rejtőzködő zseni, aki minden regényével képes valami újat, meghökkentőt, és végtelenül hiteleset alkotni. Nincs ez másként a 2009-es Beépített hiba című regényével sem, mely talán Pynchon legkommerszebb alkotása, mely az 1970-es évek elején virágkorát élő marihuánafüstös hippikorszak közepébe vezet vissza minket. A főhősünk Larry Sportello – a tudatmódosítókkal szintén előszeretettel élő – magánnyomozó, akit volt szerelme bíz meg egy dúsgazdag építési vállalkozó felkutatásával. Pnychon műve bizonyos fokig hagyományos értelemben véve is követi egy bűnügyi regény cselekményét, amit meg-megtörnek a szerzőre jellemző váratlanul elszállt epizódok.

Thomas Pynchon: Beépített hiba

Thomas Pynchon: Beépített hiba

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés

Gyakorlatilag – bár már motívumaiban az ókorban is felfedezhető – a modern krimi születését az irodalomkritikusok szeretik Edgar Allan Poe 1841-es A Morgue utcai kettős gyilkosság című novellájához kötni, és furcsa, de huszonöt évvel később egy földrésszel odébb már a posztmodern krimi megszületésének is tanúi lehettünk. A Bűn és bűnhődés amellett, hogy a világirodalom egyik legfontosabb műve, az eszmeregény megtestesítője, témájánál fogva tökéletesen megjeleníti azt a két motívumot – és az ezek mentén végbemenő lélektani változásokat – melyek gyakorlatilag mára a bűnügyi irodalom sajátjaivá is váltak. Dosztojevszkij páratlan éleslátással vázolja fel az elkövetők lélektanát még jóval azelőtt, hogy ennek kapcsán bármiféle pszichológiai tanulmány napvilágot látott volna.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés

Bret Easton Ellis: Amerikai psycho

Az X-generációs írók egyik leghíresebbike 1991-ben adta ki a Robert Bloch eredeti regénye előtt is tisztelgő, ám annak fő cselekményvázát posztmodern társadalomkritikába rejtő harmadik regényét. Patrick Bateman története csupán a felszínen egy pszichopata tombolásának krónikája – amit végül a filmadaptáció alaposan ki is domborított – legmélyén azonban sokkal inkább egy sorozatgyilkos karakterén át feltáruló rothadó társadalom portréja. Ellis regénye – a történetben rendkívül naturálisan ábrázolt brutalitás, szexuális erőszak, gyilkosságok, csonkítások részletes leírása miatt – hatalmas vitákat váltott ki megjelenésekor, első kiadója el is állt a megjelentetésétől, és bár vélhetően épp tartalma miatt kultkönyv vált belőle, máig ez a szerző legvitatottabb alkotása.

Bret Easton Ellis: Amerikai psycho

Bret Easton Ellis: Amerikai psycho

William Golding: Látható sötétség

Golding sokak szerint a modern thriller és horror stílusát és alapjait is meghatározta első regényével, A Legyek Urával, mely többek közt Stephen King nagy kedvence is, ám nem csupán ezzel a zsánerműfajjal van áthallása pályafutása egyes darabjainak. Az 1979-es Látható sötétség hosszú idő után az író első megjelentetett regénye volt, egy szörnyű sérüléseket elszenvedett fiú és az őt pártfogásába vevő perverz tanár története, mely megintcsak korának egy rendkívül sokrétű szimbólumokkal átszőtt kegyetlen látomása, amit sem témája, sem eszközei miatt nem könnyű olvasni, és talán ezért is válhatott az irodalmi Nobel-díjas angol író karrierjének jóval kevesebbet emlegetett alkotásává, pedig valahol mélyen hasonló érzelmi húrokat pendít meg, mint A Legyek Ura.

William Golding: Látható sötétség

William Golding: Látható sötétség

Gabriel García Márquez: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája

Az önmagát világéletében újságírónak valló, ám már életében Dél-Amerika valaha volt legolvasottabb írójának számító Nobel-díjas zseni, a mágikus realizmus atyja 1981-ben írta meg nyúlfarknyi méretű értekezését, mely bőven értelmezhető bűnügyi történetként, holott annak fő motívumai mégis hiányoznak belőle, hiszen nem szükséges nyomoznunk, és nincs végső magyarázat sem, ám egy rendkívül hangsúlyos Krisztus-parafrázis igen, ami sokak szemében teszi Márquez pályafutásának egyik pikantériájává a rövidke művet. Misztikus történet, mely ugyan egy gyilkossággal veszi kezdetét, és több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol, mégis témájában még a Bűn és bűnhődéssel is rokonítható.

Gabriel García Márquez: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája

Gabriel García Márquez: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája

Theodore Dreiser: Amerikai tragédia

Az amerikai naturalizmus úttörőjének talán leghíresebb regénye, pályafutásának főműve a klasszikus krimik felütését követi: egy fiatalember meggyilkolja a szeretőjét, elfogják, és elítélik. Ám a történet valójában csak itt veszi igazán kezdetét, és az amerikai életvitel és társadalom egyfajta széleskörű feltérképezésére tesz kísérletet egy mélyen vallásos fiú, Clyde Griffiths karakterén keresztül. Bár a regény 1925-ben jelent meg, amikor az amerikai álomról még ebben a formában nem igazán esett szó, mégis ez az egyik első regény, ami megmutatja a fiatalok törekvéseit a valakivé-válni útján, miközben egy keserű tablón keresztül mutatja be, milyen könnyedén csúszik szét a valóság és a realitás, és ez milyen könnyedén követel életeket, és sorsokat.

Theodore Dreiser: Amerikai tragédia

Theodore Dreiser: Amerikai tragédia

Mario Vargas Llosa: A város és a kutyák

A regény, mely Peru világhírű, később irodalmi Nobel-díjjal is kitüntetett szerzőjének pályafutását elindította, és melyet már megjelenése után nem sokkal iskolák égettek máglyán az iskolaudvaron. A város és a kutyák, mely eredetileg 1962-ben látott napvilágot hazájában, saját katonaiskolai önéletrajzi élményein alapszik, felütését tekintve pedig olyan, mint egy átlagos krimi, ahogy a limai katonaiskolában történt gyilkosságról értekezik, aztán valami egészen váratlanul erőteljes körképpé alakul Peru társadalmának alsóbb rétegeiről. Egy több szálon futó történet, melynek minden sorából érződik a kadétok mindennapjainak szigora és izzadsága, és ami kíméletlenül szembesíti a társadalmi konvenciókat önmaguk működésképtelenségével.

Mario Vargas Llosa: Mario Vargas Llosa: A város és a kutyákA város és a kutyák

Mario Vargas Llosa: A város és a kutyák

Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!

Lee mindössze két kötetet publikált életében – a másodikat csak egy évvel a halála előtt – ám első regénye nem csupán a széleskörű ismertséget, de a Pulitzer-díjat is meghozta számára, a filmadaptációnak pedig Gregory Peck köszönheti egyetlen Oscar-díját. A Ne bántsátok a feketerigót! sokak szerint az egyik legfontosabb amerikai regény a XX. században, fejlődésregény, mely egy bírósági tárgyaláson át világít rá az amerikai dél elnyomó rasszizmusára, és fordítja szembe a képmutató társadalmat önmaga tükörképével. Bár alapjaiban humoros hangvételű mű, a tárgyalótermi drámán át számtalan, a bűnügyi irodalomban folytonosan jelenlévő motívumot mutat be, úgy, mint a nemi erőszak, a vérfertőzés, vagy épp a különböző függőségek, főleg az alkoholizmus.

Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!

Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!

Philip Roth: Amerikai pasztorál

Roth nevét karrierje utolsó 20-30 évében folyamatosan az irodalmi Nobel-díj várományosai közt emlegették, a nagy író aztán mégis e nélkül távozott a világból, ám számtalan kiváló regényt hagyott ránk. Ezek egyike a Pulitzer-díjjal is kitüntetett Amerikai pasztorál 1997-ből, mely ismét a Vietnámi-háború idején a társadalomba begyűrűző általános kiábrándultság krónikája egy látszólag átlagos család lassan a feje tetejére álló életén keresztül bemutatva, mikor kiderül, hogy főhősünk lánya terroristának áll, hogy így tiltakozzon a kormány intézkedései ellen, és felrobbant egy postahivatalt. Egy mű, melyben annak ellenére tud az olvasó azonosulni a robbantóval, hogy tudja, emberéleteket tett tönkre, ugyanakkor tudjuk azt is, hogy a mélyben ő csak eszköz, mondhatni a kard hegye.

Philip Roth: Amerikai pasztorál

Philip Roth: Amerikai pasztorál

Truman Capote: Hidegvérrel

Capote 1959-től, Herbert Clutter négy családtagjának meggyilkolásától közel öt évig kutatott az ügy részletei után, melyből aztán megszületett a Hidegvérrel című mű. A kötetet rengeteg dicséret érte, különösen az ügy rendkívül átfogó ismertetése végett, hiszen a szerző hármas narratívát alkalmazott, vagyis mind a gyilkosok, mind a tettesek, mind az őket körülvevő kisvárosi közeg nézőpontjából megismerjük a történetet, ráadásul ez volt az egyik első tényirodalmi munka, mely pszichológiai nézőpontból igyekezett racionális választ adni az elkövetők tetteire. A kritikusok a bűnügyi tényirodalom úttörő munkájának nevezték, egyesek regénynek tekintik, és bár jelölték 1967-ben a Pulitzer-díjra is, végül nem nyerte el a kitüntetést, ami miatt Capote meglehetősen csalódott is volt.

Truman Capote: Hidegvérrel

Truman Capote: Hidegvérrel

Kapcsolódó cikkek

Sir Arthur Conan Doyle

2020. július 7.

Irodalom

Egy unatkozó orvos lett Sherlock Holmes atyja – 90 éve hunyt el Sir Arthur Conan Doyle

Legendás teremtményét mindenki ismeri, de vajon ismeritek-e a legendás írót?

A leginkább várt könyvek 2020 második félévéből

2020. július 6.

Hírek

Ezt a 15 könyvmegjelenést nagyon várjuk 2020 második feléből

Az idén alaposan összekuszált és lassan helyreálló könyvpiac eljövendő remekei.

A Fleischman bajban van az KULT-könyvek sorozat újabb ékköve

2020. július 6.

Hírek

A könyv, ami ott kezdődik, ahol a többi általában véget ér – Könyvkritika

Egy elvált, gyerekeit egyedül nevelő férfi története sok keserűséggel és szexszel.

William Faulkner, 1949 irodalmi Nobel-díjasa

2020. július 6.

Hírek

5 regény az irodalmi Nobel-díjas William Faulknertől, amit érdemes elolvasnod

Egy szó szerint nehéz életmű, és a XX. századi amerikai próza egyik legnagyobb mesélője.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

Sir Arthur Conan Doyle

2020. július 7.

Irodalom

Egy unatkozó orvos lett Sherlock Holmes atyja – 90 éve hunyt el Sir Arthur Conan Doyle

Legendás teremtményét mindenki ismeri, de vajon ismeritek-e a legendás írót?

A leginkább várt könyvek 2020 második félévéből

2020. július 6.

Hírek

Ezt a 15 könyvmegjelenést nagyon várjuk 2020 második feléből

Az idén alaposan összekuszált és lassan helyreálló könyvpiac eljövendő remekei.

Lovecraft ma talán népszerűbb, mint valaha

2020. július 1.

Irodalom

Ősi istenségek csápos rémálmai – A 10 kedvenc H. P. Lovecraft-novellánk

Egy kultikus horrorszerző, akitől még Stephen King is eltanult néhány fogást.

Margaret Mitchell: Elfújta a szél

2020. június 30.

Irodalom

Világirodalmi krónikák 14. – Margaret Mitchell: Elfújta a szél

Minden idők egyik leghíresebb regénye, mely mostanság újra a figyelem középpontjában van.

Paul Auster, a brooklyni különc

2020. június 25.

Irodalom

Kötéltánc realitás és fantázia határán – Paul Auster, a brooklyni különc

Egy markáns stílus, és egy jóbarát egyenesen a Nagy Almából.

Facebook közösség