- Kovács Krisztián
- 2021. június 24. | Becsült olvasási idő: 5 perc
Ma már egyre általánosabb tendencia, hogy az irodalom egyes területei, vagy épp zsánerei közt elfolynak a határvonalak, szórakoztatóirodalomban alkotó írók kóstolnak bele a szépirodalomba (pl. Iain M. Banks), vagy épp fordítva (pl. Stephen King), és sokan hangot is adnak neki, hogy manapság már nem túl előnyös élesen különválasztani őket, holott nem kevés különböző zsánerben született művet tudnánk felsorolni, mely legalább akkora minőséget képvisel, mint egy szépirodalmi regény.
Ennek ellenére most épp ennek fordítottját vizsgáljuk meg kicsit, ugyanis a XX. és XXI. század némely szépírója szívesen kirándult a science fiction mezsgyéjére, ha úgy érezte, hogy mondanivalóját saját terének ilyesforma kiterjesztésével tudja a legmegfelelőbben átadni. Ezen regények egy része épp emiatt nem csak a szépirodalmi közeg, de a fantasztikum kedvelőinek körében is meglehetős sikerre tett szert, és működőképes fúziójával épp az első bekezdésben állítottakat erősíti meg. Nézzük is a listát!
Két tökéletesen egyértelmű klasszikussal kezdünk. A költő, zeneszerző, műfordító és nyelvész Anthony Burgess talán leghíresebb regénye a Gépnarancs, az irodalom egyik leghíresebb disztópiája, a 15 éves Alex története, aki tipikus tinédzsere a jövő Londonjának, agresszív, erőszakos és deviáns, és akit börtönbe kerülése után megpróbálnak „erőszakmentesíteni”, és tulajdonképpen ez az, ami a fiú tragédiáját igazán teljessé teszi majd. Burgess a regény kedvéért megalkotott egy nadsat nevű nyelvet, mely egyébként nem teszi épp könnyű olvasmánnyá a művet, de kétségtelenül kitágítja annak komor világát. A sztorit legtöbben talán Stanley Kubrick nagy sikerű adaptációjából, a Mechanikus Narancsból ismerhetik.
Gépnarancs
Az 1948-ban kiadott Orwell-mű, talán a szerző legjobb regénye, disztópiába oltott politikai szatíra, mely meghonosította a popkultúrában a Nagy Testvér fogalmát, de ki ne emlékezne a 101-es szobára, és a Szeretetminisztériumra, vagy épp a gondolatrendőrségre, és arra a végtelenül rideg társadalmi légkörre, melyet a háttérhatalom teremt azzal, hogy polgárai életének mindegy egyes szegmensét megfigyeli, így törve össze szabadságukat egy diktatúra rabigájában. Magával ragadó, és hihetetlenül lehúzó erejű regény, ráadásul meglepően éles jövőlátásról tesz tanúbizonyságot a szerző.
1984
A posztapokaliptikus tematikák újra reneszánszukat élik, mondhatnánk, de az az igazság, hogy tulajdonképpen sosem áldozott le a csillaguk, talán nincs is olyan év, hogy ne jelenjen meg egy újabb világégést bemutató sci-fi regény. McCarthy, akit szívesen hasonlítanak William Faulknerhez, és aki kétségtelenül az egyik legnagyobb még élő amerikai író, 2007-ben jelentette meg Az út című regényét, mely rögtön megkapta a Pulitzer-díjat is. A végtelen, mégsem céltalan vándorlást bemutató egyébként rövidke történet természetesen nem használ eszközként zombijárványt, vagy idegen inváziót, csak utal a világvége okaira, és erőssége sem ez, hanem a fojtogató atmoszféra, és az, ahogy bemutatja egy apa és a fia kapcsolatának alakulását a megváltozott viszonyok közepette.
Az út
Akad olyan irodalmi válogatás, mely Vonnegutot sci-fi írónak tekinti, holott attól még, hogy bizonyos tematikákat felhasznált meglehetősen egyéni hangú műveiben, még nem teszik azzá, de tény, hogy több nagy sikerű regénye, akár A Titán szirénjei, vagy Gépzongora is idecitálható lett volna. Mégis a Macskabölcsőt vettem elő, Vonnegut negyedik megjelent regényét, mely egy egészen különleges utazás a szuperjég nevű találmány körül, egyaránt feszegetve tudománytechnológiai és vallásfilozófiai kérdéseket, miközben képet alkot a hidegháborús fegyverkezési versenyről is. Összetett téma, erős szatíra, ahogy minden Vonnegut, és sci-finek sem utolsó.
Macskabölcső
A nemrég elhunyt kiváló amerikai író egyik talán kevésbé emlegetett regénye akár párba is állítható Philip K. Dick Ember a fellegvárban című művével. Ott eleve a Harmadik Birodalom és a Japán Császárság nyeri a II. világháborút, itt pedig nincs is erre szükség, mert a nyíltan antiszemita Charles Lindbergh kerül az elnöki székbe, innentől pedig alapvetően változik meg az Egyesült Államok általunk ismert XX. századi történelme. Érdekes gondolatkísérlet, kiváló megvalósítással, kevésbé feszes Roth-mű, mint amilyen pl. a Portnoy-kór, ennek ellenére időtálló és egyedi.
Összeesküvés Amerika ellen
Mitchell nagy volumenű regénye a maga hat különböző idősíkjával, és szimmetrikus szerkezetével, karakterei folyamatosan össze-összecsengő sorsával egészen különleges vállalkozás, és bár nem egyedi és nem az első irodalmi alkotás, mely a minden mindennel összefügg tematikát járja körbe, mégis rendkívül érzékenyen mesél emberi sorsokról, mindezt pedig kiváló karaktereken, változatos háttérrel átszőtt idősíkokon, és izgalmas eseményeken keresztül teszi, miközben kiváló nyelvezettel operál, így egy percig sem volt kérdéses, hogy felkerül-e erre a listára.
Felhőatlasz
Murakami talán leghíresebb háromrészes, monumentális regénye már alapszituációjában is követi a sci-fi toposzokat, de ezzel együtt a japán irodalom egyik legjelentősebb vállalkozása. A magyarul is kimondottan szellemes Ezerkülöncszáznyolcvannégy címet kapott regény egy megváltozott alternatív valóságba vezet minket, ahol más a levegő, odafent két Hold ragyog az égen. Murakami regénye az a fajta történet, melyet itt egyetlen bekezdésben lehetetlen összefoglalni, a három főszereplő, Aomame, Tengo és Usikava valóság és képzelet határán egyensúlyozó kalandjai, és Murakami rendkívül olvasmányos, könnyen beszippantó stílusa kötelező olvasmánnyá teszi a művet.
1Q84
Niffenegger 2003-ban megjelent regénye egy sci-fibe oltott romantikus dráma, de ez az egyszerű megfogalmazás, messze nem összegzi hűen ezt a végtelenül átgondolt, és érzékeny művet. Jól látszik a szerző részéről a törekvés a logikus cselekményépítésre, és az időutazás jelenségének átgondoltságára. Itt nem a tudományos háttéré a szerep, hanem az emberi oldalé, az időutazás és annak velejáróinak megéléséé, és ezáltal a belőle származó végtelen szenvedéseké, mindezt olyan érzékletességgel mutatja be, hogy időről-időre összeszorul az ember szíve.
Az időutazó felesége
Levin kapcsán jobbára a Rosemary gyermekét, vagy a Stepfordi feleségek című regényeit szokás emlegetni, pedig itt van a rendkívül baljós atmoszférájú A brazíliai fiúk, melyben a tisztogatás elől Dél-Amerikába menekült Josef Mengele Adolf Hitler génjeiből klónozza újra a náci vezért, ezzel titokban építve a még nem létező Negyedik Birodalom jövőjét, és akinek nyomába egy hírhedt zsidó nácivadász ügynök szegődik. Elmesélve rendkívül elrugaszkodottnak tűnik a sztori, de Levin szokásosan szuggesztív előadásmódjával inkább feszült, és baljós hangulatot teremt, akárcsak a Rosemary gyermeke esetében.
A brazíliai fiúk
És akkor a végére egy magyar szerző, akinek eredetileg 1990-ben megjelent első regénye egy olyan alternatív világba kalauzol, ahol Hitler orosz offenzívája sikert arat, a Führer pedig békét köt a szövetségesekkel, és visszavonul a nyilvánosság elől. Ebbe a világba születik a főszereplő az Atlanti-óceán partján fekvő Hungarovillbe. Különös regény, akárcsak szerzője, és véleményem szerint hangulatában el is üt kissé a megszokott alternatív történelmi regényektől, viszont igazi, jó értelemben véve hamisítatlan magyar remek, ez pedig kiütközik többek közt az ábrázolt államirányítási bürokráciában, és többek közt épp emiatt örökké aktuális is, hiszen hiába magyar, mégis ráhúzható lényegében bármely hatalmi rendszer és korszak bemutatására.
Egyenlítői Magyar Afrika
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.
