- Kovács Krisztián
- 2020. augusztus 6. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc
Egy igazi könyvmoly számára nincs is jobb, mint alámerülni egy sok száz oldalon, szépen megrajzolt karakterek izgalmas történetén át hömpölygő gigászi történetbe, ám nem hiába kezd az utóbbi években egyre inkább felfutni a kisregény műfaja. Számtalan író eszmélt rá, hogy röviden, tömören megfogalmazni ugyanazt, amit egyébként ezer oldalra is lehetne nyújtani, nem csupán kihívás, de befogadói, azaz olvasói oldalról is egészen más élmény. Míg egy hosszú regény egy kellemesen átborozott lusta délután, addig egy ütős kisregény egy hamarjában elfogyasztott méregerős rövidital.
És bizony igaz a közhely, hogy a kevesebb néha több, erre pedig az irodalomtörténet is ad bizonyságot, elég csak végigtekintenünk az elmúlt száz-százhúsz év világsikerein, melyek egy része alig-alig nyúlik túl a 100 oldalon, mégis olyan egyetemes emberi igazságokat fogalmaz meg, amik manapság is velünk élnek. Ha nincs időtök belefogni egy regénybe, helyette ajánlunk most 10 zseniális kisregényt.
A neves amerikai drámaíró művét Pulitzer-díjjal tüntették ki a megjelenést követően. A XIX. században játszódó, és egy Peruban lévő, leszakadó függőhíd áldozatainak létét körüljáró, erősen filozofikus hangvételű történetnek olyan rajongói akadnak, mint Sigmund Freud, vagy épp Kosztolányi Dezső. Utóbbi felelős az egészen kiváló magyar fordításért is, és azért, hogy mi magyarok megismertük Wilder nevét, akit egész munkássága során az élet komplexitásának értelme és annak kutatása kötött le, és mely törekvésének mintapéldája 1927-ben megjelent első műve.
Egy mű, mely Pulitzer-díjat, és tulajdonképpen irodalmi Nobel-díjat is hozott a szerzőnek 1954-ben. A XX. századi amerikai próza egyik csúcsteljesítménye, amiért rajongott Kurt Vonnegut, és Anthony Burgess is, és amiről korábban ezt írtuk: „A mű legfontosabb pontja éppen az, hogy rendkívül egyszerű, ám univerzális történetet dolgoz fel, az ember vágyát arra, hogy megszerezzen valamit, és ezzel kiteljesedhessen az élete, nem feltétlenül mások elismerése kedvéért, sokkal inkább önbecsülése helyreállításáért.”
Egy újabb Nobel-díjas amerikai író, akinek első széleskörű sikere volt az 1937-ben megjelent Egerek és emberek című kisregény. Steinbeck közkedvelt témái és karakterei, a mezőgazdaság, és a munkások életének szívszorító találkozása egy rendkívül rideg, és kegyetlen szabályszerűségek mentén működő világban. Steinbeck műve ismét csak a tömörség, és az egyetemes mondanivaló lenyűgöző metszéspontján áll, Hemingway művéhez hasonlóan érzelmes, érzelemdús, és felkavaró műremek.
A legtöbb művét idős korára megtagadó orosz mesélőzseni a világirodalom egyik legfontosabb művéért, a Háború és békéért felel, ugyanakkor neki nem szükségeltetett 1500 oldal egy igazán magával ragadó és elgondolkodtató történet felvázolásához. Az Ivan Iljics halála a betegség, a leépülés, az ajtón kopogtató és elkerülhetetlen vég, a halál érzékletes krónikája, mely megmutatja, hogyan nézzünk szembe életünk elvesztegetett lehetőségeivel, megromlott rokoni kapcsolataival az elmúló utolsó pillanataiban.
Kissé talán látszólag kilóg a sorsból Lovecraft mítoszteremtő 1926-os műve, de okvetlenül ide kívánkozik, hiszen óriási hatást gyakorolt a fantasy, a dark fantasy, és a horror műfajok fejlődésére is a XX. század második felében. Ha nincs a nyomozás a különös, groteszk bálvány eredetének nyomában, akkor egészen biztosan szegényebbek lennénk Stephen King, China Miéville, Neil Gaiman, vagy épp Clive Barker remekeivel is, hiszen az pályafutásukra, írói képeikre bevallottan rányomta a bélyegét a Lovecraft szörnykultuszát megalapozó írás.
Stevenson már túl volt A kincses sziget lenyűgöző sikerén, mikor egy álmában kísértette meg e történet magva, melyet aztán keresztezett saját kriminológiai tanulmányaival. Korábban ezt írtuk a skót író 1886-os remekművéről: „Ahogy már a korabeli kritika is rámutatott, a regény központi szimbóluma a dualitás, az egymással szembenálló érzelmek, hiszen Jeckyll és Hyde „harca” egyaránt lehet az állat, és az ember, a civilizáció és a barbarizmus, vagy épp az ember lelkében dúló rosszindulat, és jóhiszeműség allegóriája is.”
Conrad harmadik anyanyelvén írta mérsékelt kritikai sikert aratott, majd később kultikussá érő művét 1902-ben. A műről ezt írtuk korábban: „A sötétség mélyén egy lassan hömpölygő, rendkívül sötét tónusú, barátságtalan és tüskés mese, valami olyasmi, amilyennek szerzője a mindennapi életet és a világot láthatta; valójában a szépirodalom legfontosabb törekvésének ékes és direkt példája, hiszen, ahogy Marlow egyre közelebb kerül Kurtzhoz, az gyakorlatilag nem más, mint az a bizonyos út önmagunk megismeréséhez, mely minden ember életében jelen van.”
A realizmus és a szürreális elemek keverékének mestere egyik emblematikus művét 1912-ben írta meg. Az álmában hatalmas féreggé változó Gregor Samsa története egészen groteszk agymenés, egy korát mérföldekkel megelőző zseniális szimbolikával megáldott mű, ám aki ismeri Kafka életrajzát, az pontosan tudja, hogy ahogy munkái 90%-át, úgy ezt is elutasította életében. A XX. második felében aztán számtalan nagy gondolkodó és író nevezte példa- és előképének Kafkát, olyanok, mint Jean-Paul Sartre, Albert Camus, vagy épp Samuel Beckett.
Capote nevét manapság leginkább a Hidegvérrel című bűnügyi dokumentumregénye őrzi ékesen, holott már 23 évesen megjelentette első regényét, rendkívüli tehetsége pedig kisregények és novellák egész során át öltött testet. A nagy sikerű, Audrey Hepburn főszereplésével készült adaptáció tette híressé 1958-ban megjelent Álom luxuskivitelben című kisregényét, mely egy ágrólszakadt író és egy rejtélyes fiatal nő kapcsolatának viszontagságos és ellentmondásos történetét örökíti meg, és melyet többek közt Norman Mailer is az egyik legfontosabb XX. századi amerikai műnek nevezett.
Orwell, akit kritikusai nemzedéke fagyos lelkiismereteként emlegettek, az 1984 elsöprő sikere előtt írta meg Állatfarm című allegorikus állatmeséjét, melyet aztán számtalan – főleg szocialista országban – betiltottak. Korábban ezt írtuk róla: „Az Állatfarm egy fabulába oltott politikai szatíra, egy átfogó társadalmi allegória, mely Orwell első olyan műve, melynek folyamatai és kinyilatkoztatásai nem csupán saját kora viszonyaira reagálnak, de egy annál sokkal erőteljesebb, univerzális, és a jövőbe nyúló szociológiai és politikai üzenetet fogalmaznak meg.”
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
Magyarországon ritkán tapasztalható nagyszerű összefogás a kultúráért.
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.