Irodalom

5 legendás ponyvairodalmi magazin az Egyesült Államokból

Hirdetés

Furcsa, még manapság is mennyire degredálóan hat kimondani a ponyvairodalom megjelölést, és bár ez jelenleg inkább egyfajta minőségi besorolást jelent, fontosnak tartom felidézni, mire is használták a ponyva megnevezést eredetileg, hiszen ezzel a névvel a magazinok árát, valamint a nyomtatott papír minőségét, nem pedig a benne közölt írások irodalmi értékét illették a XX. század elejétől nagyjából az 1950-es évek végéig. Igaz ugyanakkor, hogy ezek a történetek nehezen szálltak volna versenybe a kor irodalmi elitjének írásaival, ugyanakkor beváltottak egy igazán nem elhanyagolható törekvést.

A XX. század első évtizedeiben kinyíló, majd virágzó ponyvamagazinok divatja ugyanis életre hívta a szépirodalom mellett a szórakoztatóirodalom fogalmát, melyben azok is megtalálhatták a számításaikat novellák, vagy folytatásos kisregények formájában, akiket az égető társadalmi, politikai, vagy vallási kérdésekkel szemben sokkal jobban érdekeltek a kalandok, az izgalmas bűnügyek, a fantasy, borzongató horror, vagy elgondolkodtató sci-fi történetek. Hoztunk is most Nektek 5 legendás magazint, melyben a szórakoztatóirodalom nagyjai kezdték pályafutásukat, nagyban hozzájárulva választott műfajuk népszerűsítéséhez.

Legendás magazinok a szórakoztatóirodalom hőskorából

Legendás magazinok a szórakoztatóirodalom hőskorából

Black Mask

A magazint 1920 áprilisában alapította H. L. Mencken újságíró és George Jean Nathan drámakritikus tulajdonképpen a könnyű pénzszerzés reményében, és az eredetileg 600 dollárt érő magazint két évvel később közel 13 000 dollárért adták tovább. Ekkor kezdődött meg a lap egyik legsikeresebb időszaka, népszerűségét jól jelzi, hogy előbb havonta, majd 1926-ig havonta kétszer is megjelent, a kor legjobb kaland-, misztikus- és bűnügyi történeteit vegyítve. Olyan legendák debütáltak a lap hasábjain, mint Raymond Chandler, Dashiell Hammett, vagy Erle Stanley Gardner.

A Black Mask 1936-ig legendásan keveset fizetett egy-egy publikációért, ami miatt számos zászlóshajónak számító íróját el is veszítette, de a hanyatlás végül nem ennek volt betudható. Az 1940-es évek elején, és a film noir műfaj megjelenésével az eladott példányszámok jelentősen megcsappantak, és bár volt némi remény a legendás John D. McDonald műveinek publikálásával az 1940-es évek második felében, a Black Mask végül 1951-ben megszűnt. 1985-ben a magazin újraindult, többek közt James Ellroy novelláinak publikálásával. A Black Mask korai számai – különösen azok, melyekben Chandler vagy Hammett írásait közölték – manapság is horrorárakon cserélnek gazdát a gyűjtők közt.

Black Mask

Black Mask

Amazing Stories

Az Amazing Stories-al már foglalkoztunk külön is a magazin oldalán, a lapot 1926-ban alapította a sci-fi egyik atyjának tartott feltaláló, Hugo Gernsback, és ez volt az első magazin, melyet kizárólag a tudományos-fantasztikus irodalom népszerűsítésének szenteltek. Ez egyébként emellett a leghosszabb ideje futó ponyvamagazin is, hiszen bár számtalan tulajdonosváltáson ment keresztül, 1926-tól kezdve megszakítás nélkül jelenik meg, azaz idén már közel 94 éve. Maga Gernsback egyébként csupán rövid ideig szerkesztette a lapot, miután csődközelbe került, (olyan írók hagyták faképnél fizetésképtelensége miatt, mint H. G. Wells, vagy H. P. Lovecraft) 1929-ben kénytelen volt megválni tőle, ami egyébként a szakértők szerint a legjobb dolog volt, ami csak történhetett az Amazing Stories-al.

Gernsbackről a mai napig megoszlanak a vélemények, bár kétségtelenül a sci-fi egyik legfontosabb népszerűsítője, sokak szerint silány minőségű írásokkal pakolta tele a lapját, amivel több kárt csinált, mint hasznot. A váltás után a főszerkesztői székbe Raymond A. Palmer került, és bár a lapot továbbra sem tekintették minőségi kiadványnak, ekkortól egyre nagyobb példányszámban vásárolták, az 1950-es évek elejére pedig az egyik legnépszerűbb szórakoztatóirodalmi lappá vált. Olyan írók jelentek meg a hasábjain, mint az idén 100 éve született Isaac Asimov, John W. Campbell, Ursula K. Le Guin, Roger Zelazny, Harry Harrison, és Robert Silverberg.

Amazing Stories

Amazing Stories

Analog Science Fiction and Fact

Az Analog, vagy ahogy később nevezték, az Astounding Science-Fiction, a sci-fi történetének egyik legsikeresebb, piacvezető lapja volt, melynek az 1938 és 1950 közti sci-fi aranykort is tulajdonítják. Az 1929-es alapítású lap főszerkesztői posztjára 1937 októberében nevezték ki John. W. Campbellt, aki írói motivációival új távlatokat nyitott a korábbi sablonos, űrutazásos történetek után, és olyanokat segített első publikációhoz, mint Robert E. Heinlein, vagy Isaac Asimov. Ugyanakkor sok kritika is érte Campbell módszereit, aki sokszor rendkívül önfejűnek és meggyőzhetetlennek bizonyult, ráadásul néha kétes minőségű írásokat is hajlandó volt megjeleníteni.

A legendás főszerkesztő egyik kedvence volt L. Ron Hubbard, aki emiatt a lapban publikálhatta 1950-ben Dianetika című cikkét, amiből aztán a teljes szcientológiai vallás kifejlődött. Ugyanakkor az 1971-es haláláig, tehát közel 35 évig a főszerkesztői tisztet betöltő Campbellnek számos kiváló szerzőt köszönhetünk, hiszen ő volt az, aki zöld utat adott Frank Herbert legendás Dűne című regényének folytatásokban való publikálásának, miután a kéziratot már több mint 20 könyvkiadó utasította vissza. A magazin egyébként a mai napig fut, népszerűsége pedig mondhatni töretlen, a hasábjain megjelent neves írókat pedig felsorolni is nehéz, hiszen gyakorlatilag mindenki, aki kicsit is számított a XX. századi fantasztikus irodalomban, legalább egyszer megjelent az Astounding Science-Fiction-ben.

Analog Science Fiction and Fact

Analog Science Fiction and Fact

Weird Tales

A világ talán legjelentősebb fantasy- és horrorművek kiadására specializálódott magazinját J. C. Henneberger és J. M. Lansinger 1922 végén alapította, az első lapszám pedig 1923 márciusában került az újságárusokhoz. A magazin szerkesztése először többek közt H. P. Lovecraft, és Clark Ashton Smith nevéhez kötődött, akik rendszeresen publikáltak is benne, az első években pedig a fantasy és horror mellett még a sci-fik is befértek a repertoárba, de az Amazing Stories 1926-os megjelenésével aztán végleg kikoptak. A lap az elkövetkező 20 évben igen egyenletes mértékben fogyott, és olyanok írásait jelentette meg, mint Robert Bloch, a Conan, a barbár írója Robert E. Howard, vagy épp Ray Bradbury.

Fontos kiemelni, hogy a Weird Tales-ben jelentek meg először H. P. Lovecraft Cthulhu-mítoszhoz kapcsolódó történetei is, így például az egyik leginkább kultikus darab 1928-ban, a Cthulhu hívása, és itt indult a mítosz világépítése is, hiszen a népszerűséget látva a szerkesztők a fiatal új írókat is arra buzdították, hogy használják fel a Lovecraft által teremtett toposzokat. A magazin végül 1938-ban került új tulajdonoshoz, onnantól aztán visszaesett az eladott példányszám, és a Weird Tales eredeti formájában 1954-ben végül megszűnt. A feltámasztására számtalan kísérlet született, de eredeti címen végül csak 1998-ban tért vissza.

Weird Tales

Weird Tales

Short Stories

A lap, mely minden fentebb említett magazint megelőzött, már, ami a megjelenését illeti, hiszen eredetileg 1890-ben alapították, az akkor rendkívül népszerű „25 történet, 25 centért” szlogennel a borítón, és már ekkoriban is főleg a kalandos, misztikus történeteket részesítette előnyben, melynek fókusza a későbbiekben a bűnügyi történetek felé csúszott el. 1910-ban a főszerkesztői széket Harry E. Maule kapta, akinek a vezérletével a magazin egyre nagyobb népszerűségre tett szert, és 1916-ra már havonta 95 000 példányt adtak el belőle. A magazin ekkor már a Doubleday kiadócsoport tulajdonát képezte, és számtalan tehetséges, ám névtelen fiatal íróval működött.

Az 1930-as évek elejéig a népszerűséggel nem is volt gond, a bértollnokok megbízhatóan szállították a francia idegenlégióban, Afrika dzsungeleiben, vagy épp a viharos óceánokon játszódó kalandtörténeteket, ám, ahogy a többi magazin megjelent azzal a célzattal, hogy valami komolyabbat, egyedibbet, és változatosabbat nyújtson a korabeli sztoriknál, a Short Stories írásait látva úgy tűnt, az idő elhaladt felette. 1937-ben az egyre inkább veszteséget termelő magazin új tulajdonoshoz került, ahol annak érdekében, hogy felvegyék a versenyt a konkurenciával, elkezdtek sci-fi írásokat is megjelentetni, köztük az akkor már népszerűnek számító Robert E. Heinlein műveit, azonban ez a lépés sokkal inkább összezavarta a lap olvasóit, semmint növelte volna a bevételt, így végül a Short Stories 1959-ben végleg lehúzta a rolót.

Short Stories

Short Stories

Kapcsolódó cikkek

Benjamin Ferencz március 11-én töltötte be a 100. életévét

Századik születésnapjára jelent meg a nürnbergi perek magyar származású ügyészének portréja

Az erdélyi magyar származású amerikai ügyész rendkívüli élete elevenedik most meg.

Hírek

2020. 11. 27.

Esi Edugyan: Washington Black

Kontinenseken átívelő Verne-kaland a családi kötelékek nyomában – Könyvkritika

A 21. Század Kiadó KULT-könyvek sorozata ismét egészen új színnel gazdagodott.

Hírek

2020. 11. 26.

Obama önéletrajzából eddig közel 2 millió darabot adtak el

Barack Obama önéletrajza lett a legjobban fogyó elnökmemoár

Az első héten annyi fogyott, mint az előző két elnökéből összesen.

Hírek

2020. 11. 26.

Mark Haddon: A delfin

Parallel életek, abnormális családi szövetségek, párhuzamos szenvedések – Könyvkritika

Mark Haddon új regénye felemás élmény a korábbi magyarul megjelent műve fényében.

Hírek

2020. 11. 25.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

Jules Verne: Nemo kapitány

Világirodalmi krónikák 24. – Jules Verne: Nemo kapitány

Egy gyermekkori kedvenc a kalandvágyó fotelkalandortól.

Irodalom

2020. 11. 24.

A Négy Fal Között új részében Kafka Átváltozása

A létezés szobafogsága – 9 érdekesség, amit nem biztos, hogy tudtál Az átváltozásról

Hatások, fordítások, értelmezések a groteszk egyik legfontosabb klasszikusából.

Irodalom

2020. 11. 23.

Klasszikus ponyvaregények a hőskorból

Az irodalom silány ellenpontja – 10 klasszikus ponyvaregény a hőskorból

Avagy a szórakoztatóirodalom bölcsője, melynek egy része klasszikussá érett.

Irodalom

2020. 11. 19.

John Steinbeck: Édentől keletre

Világirodalmi krónikák 23. – John Steinbeck: Édentől keletre

Egy élet, melynek törekvései egyetlen regényben csúcsosodtak ki.

Irodalom

2020. 11. 13.

Vesztegzár az irodalomban

Vesztegzár az irodalomban – 7 regény, mely a bezártságról mesél

Olyan könyveket ajánlunk az otthoni karantén időszakára, melyek szintén zárt térben játszódnak.

Irodalom

2020. 11. 12.

Hirdetés