- Kovács Krisztián
- 2021. július 12. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de az én gyermekkoromnak akadtak kitüntetett könyvsorozatai, melyeket ugyan 6-7-8 évesen még ugyan nem vettem kézbe (bár ez túlzás, mert volt, amit igen), de mindig megnyugtatott, ha láttam, hogy ott sorakoznak a szüleim könyvespolcán a maguk időtől megsárgult lapjaival, és szamárfüles, olykor kifejezetten rossz minőségű papírra nyomott borítóival. Ezek a könyvek egy idő után a családi ház, az otthon ugyanolyan velejáróivá, mondhatni berendezési tárgyaivá váltak, mint a polcok, melyeken sorakoztak, afféle totemként, melyet majd egyszer nekem is körbe kell táncolnom.
Az első regény, melyet önszántamból vettem a kezembe, és hosszas keresgélés után végül a borítója alapján választottam az otthoni gyűjteményből, az orosz Alexandr Beljajev A kétéltű ember című sci-fije volt, egy ponyvaízű kalandtörténet, mely bár nincs kétszáz oldal a maga Delfin-könyves kiadásában, számomra úgy tűnt, hónapokon át olvastam, emlékszem, ahogy ízlelgettem a betűket, a szavakat, és az egzotikus helyeken játszódó rejtélyes történetet, és számomra végül ez a könyvecske határozta meg az olvasáshoz való viszonyomat, amit aztán hamar a polcokon mozdulatlanul sorakozó könyvsorozatok elmozdítása követett.
Aki idehaza szereti a sci-fit, az kizárt, hogy ne hallott volna a Kuczka Péter, a Galaktika magazin főszerkesztőjének nevével fémjelzett sorozatról, mely a Móra Kiadó égisze alatt működött 1969 és 1987 között, mielőtt átkeresztelték volna Galaktika Fantasztikus Könyvekre. Ez a kezdetben apró, mondhatni zsebkönyvméretű sorozat a maga olykor kaleidoszkópszerűen tarka, absztrakt borítóival a fantasztikus irodalom olyan nagyságait hozta el első ízben a magyar olvasóknak, mint Isaac Asimov, Arthur C. Clarke, John Brunner, de lendületet adott többek közt Zsoldos Péter, Szentmihályi Szabó Péter vagy épp Lőrincz L. László karrierjének is, és olykor még a szépirodalomba is belekóstolt Jókai Mór, vagy Jorge Luis Borges alakján át. Kuczka kiváló érzékkel válogatta a nyugati, és keleti fantasztikum címeit, melyek olykor 100-120 ezer példányban találtak gazdára. Nem különben a sorozat érdeme, hogy végre itthon is elhitette az olvasókkal, hogy a sci-fi messze nem ragadt le a ponyvairodalmi külsőségeknél, és mély mondanivalóval bíró, komoly irodalomként is fogyasztható.
Tavaly, a sorozat befejezésének 30. évfordulóján hosszabb cikkben is megemlékeztünk a Móra Kiadó másik felejthetetlen sorozatáról, mely kiváló érzékkel célozta meg az ifjúság igényeit könnyedebb, kalandos történeteivel, melyek a westerntől, a sci-fin át számtalan zsánerbe belekaptak. A Rónaszegi Miklós szerkesztésében futó sorozat összesen 167 kötetet ért meg 1964 és 1990 között, számtalan magyar szerzőnek adott publikálási lehetőséget, és olyan kultikus neveket emelt be újra és újra az olvasók érdeklődésének középpontjába, mint Jules Verne, Karl May, Sir Arthur Conan Doyle, Arthur C. Clarke, Daniel Defoe, Robert Louis Stevenson, Jack London, és H. Rider Haggard. A legtöbb megjelent kötet könnyed, olvasmányos, és főleg rövidke kalandregény, melyek az amerikai vadnyugatra és a prérire, Dél-Amerika és Afrika dzsungeleinek mélyére, viszontagságos tengeri utakra, és kockázatos küldetések mélyére vezette a fiatalságot, manapság pedig egy-egy teljes gyűjtemény igazi kincsnek számít a gyűjtők körében.
Elsőre talán nem is feltétlenül ismerős, bár a fotóról alighanem mégis. Keményfedeles, puhapapíros, igazi keménykötésű sorozat volt ez a bukaresti székhelyű Kriterion Könyvkiadótól, mely hosszú időn át tartotta a többnyelvű kiadási profilját, és bár alapvetően azt a célt tűzte ki maga elé, hogy szakítván a kizárólag szépirodalmi művekre szakosodott kiadók hagyományaival a kortárs, sőt, a szórakoztatóirodalom műveit is terítékre teszi, ez azért alapvetően mégsem valósult meg. Az viszont elvitathatatlan, hogy rendkívül átfogó képet adtak a teljes világirodalom palettájáról többek közt az Európa, a Jelenkor és a Gondolat Kiadókkal is együttműködve, így a kiadásukban valóban a világ valaha volt legfontosabb művei láttak napvilágot. A csak ritkán, és kismértékben változó, egyébként a kornak megfelelően magas színvonalú külcsínben pompázó kötetek közt megtaláljuk Jack Kerouac, Franz Kafka, Ernest Hemingway, J. D. Salinger műveit is, ám nem elhanyagolható, hogy a Horizont Könyvek hoztak el olyan világhírű amerikai szerzőket is a magyar közönségnek, melyekkel korábban nem igazán volt dolgunk. Így jelent meg Theodore Dreiser, Thornton Wilder, Saul Bellow, William Somerset Maugham, vagy John Dos Passos is.
Egy újabb széria, mely 20-30 évvel ezelőtt egy rendes magyar háztartás részét képezte. A jellegzetes színű, könnyen megkopó, és rendkívül rossz minőségű papírra, kifejezetten csúnya borítóval bíró széria jobbára a bűnügyi irodalom remekei közül válogatott, úgyhogy itt valóban igaz, hogy a belbecs számít igazán. A sorozat 1963-ban rajtolt el Kardos György, a Magvető Könyvkiadó főszerkesztőjének keze alatt, és a rendszerváltásig több mint 300 kötetet közölt összesen. A kiadó célja egy alacsony áron elérhető minőségi szórakoztatóirodalmi sorozat összeállítása volt, ennek érdekében akadt olyan év, hogy 15 különböző kötet is boltok polcaira került, ráadásul a szerkesztők valóan a krimi irodalom legfontosabb, mondhatni iránymutató szerzőit hozták el így Magyarországra. A teljesség igénye nélkül több tucat regény jelent meg Agatha Christie-től, de Raymond Chandler, Georges Simenon, Ross McDonald, Erle Stanley Gardner, Arthur Hailey, Ed McBain, Lawrence Sanders, Ken Follett, Peter Benchley, Dashiell Hammett, Patricia Highsmith, sőt, még Stephen King is megjelent a sorozat keretein belül, arról nem beszélve, hogy Lőrincz L. László első Leslie L. Lawrence története, a Sindzse szeme is itt látott napvilágot 1983-ban, Rejtő Jenő esetében pedig kis túlzással a teljes életmű elérhető volt az Albatrosz logója alatt.
Ahogy a neve is mutatja, ez a sorozat főleg a klasszikus irodalom remekeit hivatott összefogni. Az Európa Könyvkiadó 1963-ban indította a szériát, mintegy utalván az 1920-as években hasonló című, ám kérészéletű sorozatra, és szintén a rendszerváltásig ugyanabban az egyszínű vászonkötéses kivitelben dobták piacra a regényeket, és novellásköteteket. A Világirodalom Remekei széria némileg konkurenciára lelt a Kriterion Könyvek Horizont-sorozatával, és ha megvizsgáljuk a kiadási listákat, jó néhány átfedést vehetünk észre a kettő közt, ám talán az Európa Kiadó messzebb nyúlt vissza a világirodalom múltjába, így itt helyet kapott többek közt Nathaniel Howthorne, Jane Austen, Miguel de Cervantes, Alexandre Dumas, vagy Victor Hugo is (bár némelyik közülük is megjelent a Kriteronban is később), viszont szinte minden szerzőtől több kötet is elérhető volt, így Jorge Amado, Sinclair Lewis, vagy Guy de Maupassant legfontosabb művei ott sorakoztak a listán, és hiába igyekezett a széria tartani magát az eredeti célkitűzésekhez, azért közben-közben némileg populárisabb irodalmat is közölt, így került terítékre Jack London, Robert Merle, Mark Twain, H. G. Wells, vagy épp Aldous Huxley is.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.