• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Pulitzer-díj

Irodalom

5 Pulitzer-díjas regény, mely tökéletesen lefesti az emberi természetet

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Érdekes tény, hogy a világ második legrangosabb irodalmi kitüntetése egy olyan díj, melyet kizárólag egyetlen ország állampolgárai kaphatnak meg, de talán éppen ennek köszönhető, hogy az itt díjazott regények, és szerzők általában jóval kevesebb méltatlankodó kritikát kapnak a díjazás kapcsán, mint pl. a Nobel-díj esetében, hiszen itt végeredményben amerikaiak írnak amerikaiaknak Amerikáról, a legváltozatosabb témákban a kispolgári léttől az apokaliptikus félelemig. A Pulitzer-díj érzésem szerint éppen ennek köszönhetően sokkal inkább meg tudott ragadni saját rangjában, amennyiben pedig itt a világ másik felén képet akarunk kapni az amerikai irodalom jelenkoráról, érdemes kezünkbe venni a díjazott köteteket, melyek egy jó része magyarul is elérhető.

Ernest Hemingway, William Faulkner, Philip Roth, Margaret Mitchell, Norman Mailer, John Steinbeck, Harper Lee, Upton Sinclair, vagy épp a nemrég, 103 éves korában eltávozott Herman Wouk. Szenzációs névsor, olyan szerzők listája, akik mindannyian elnyerték a kitüntetést, ezen a listán azonban nem szerepelnek, akiket ugyanis beválogattunk, sokkal inkább a mának, és a máról írtak, a mi jelenünknek, tökéletes ábrázolva egyetemes emberi érzéseket, és motívumokat, olyan témák közé vegyítve, melyek meghatározták a XX. század utolsó, és a XXI. század első évtizedeit.

Pulitzer-díj

Pulitzer-díj

Cormac McCarthy: Az út

A jelenkor egyik legjobbjának tartott amerikai író egyedi stilisztikai eszközei, központozás nélküli szövegei, méregerős, minimalista prózája miatt is kiemelkedő, illetve azért, mert regényei a felszín álcája alatt számtalan egyetemes igazságot és emberi érzést rejtenek. Nincs ez másként a 2007-ben Pulitzer-díjat nyert, és azóta megfilmesített Az út című nyomasztó művével. Egy apa és fia rója az atomháború pusztította bolygón a végeláthatatlan pusztát, keresve valamit, amit talán végig önmagukban hordoznak, és közben az apa igyekszik átadni mindent, amit a világról, az emberekről, vagy épp a halálról tud, mert érzi, hogy közel a vég. A regény, a történet és karakterek alatt az emberek elmúlástól való globális félelmét is megfogalmazza, mindezt egy nukleáris holokauszt szimbolikája mögé rejtve. Egy világot mutat be, melyben az ember már rég nem emberi, melyben elhagyta önnön törvényeit, melyeknek már az emléke is fakulóban van, a főszereplőket körülvevő kietlen, néma és folyamatosan rothadó pusztaság pedig kitűnő allegória az ember elsekélyesedő és önmagától egyre idegenebbé és személytelenebbé váló természetére.

Cormac McCarthy: Az út

Cormac McCarthy: Az út

Edward P. Jones: Az ismeretlen világ

Különös véletlen – vagy talán mégsem – hogy a legjobb, Pulitzer-díjas regények sokat foglalkoznak azzal, miként fordul az ember az ember ellen, és fordul ki önmagából, vagy épp szeg meg kimondatlan erkölcsi és etikai normarendszereket. Edward P. Jones 2003-as regénye nem hiába aratott kisebb fajta botrányt megjelenésekor, hiszen alapjaiban számolt le azokkal a rasszista beidegződésekkel, mellyel egy komplett társadalom lelkiismeretére lehetett hatni. A főszereplőnk, Mózes, kénytelen ugyanis tudomásul venni, hogy immáron nem egy fehér, hanem egy nálánál is két árnyalattal sötétebb bőrű rabszolgatartó tulajdona lett. Jones esetében nem lehet eldönteni, ki a jó és ki a rossz, itt nem léteznek éles határvonalak a feketék és fehérek jellemrajzai közt, csak emberek vannak, akik egyaránt tetszeleghetnek helyzettől függően a jó és a rossz szerepében is. Az ismeretlen világ azért különösen fontos mű, mert mindennemű társadalmi sztereotípiával leszámol, kendőzetlenül lép fel a történelemhamisítás ellen és mindezzel alighanem erőteljesen oda is szúr az amerikai elit arroganciájának. Megrázó és megrendítő mű, mely végre egy másik aspektusát is bemutatja a népi elnyomásnak és kizsákmányolásnak.

Edward P. Jones: Az ismeretlen világ

Edward P. Jones: Az ismeretlen világ

Michael Cunningham: Az órák

Cunningham Pulitzer-, és Faulkner-díjas 1999-es regényét a legtöbben talán a Nicole Kidman és Meryl Streep nevével fémjelzett filmadaptációból ismerik, pedig eredeti formájában még annál is zsigeribb hangja a XX. század amerikai irodalmának. A három idősíkon három nő történetét feldolgozó mű megint csak egyetemes emberi érzések gyújtópontjaként ábrázol házastársi, szerelmi és baráti konfliktusokat. Elementáris hatást nyújtanak az olykor szinte észrevétlenül egymásba vesző idősíkok, néha pedig tökéletesen elkülönülnek egymástól, mintha három különböző regényt olvasnánk, ugyanakkor éppen emiatt érdemes figyelni az idősíkok kapcsolódási pontjait, melyeket Cunningham az emberi viselkedés és a társadalmi viszonyok összekötésén át mutat be nekünk, emiatt pedig úgy érezzük a végére, hogy a problémákat soha nem az adott kor, hanem az azt alakító, és abban résztvevő ember generálja. Egyáltalán nem könnyű olvasmány, némi ráhangolódást igényel, nem is igazán vidám történet, a sorok közt mégis furcsamód felemelő, miközben mintegy görbe tükröt tart az amerikai álom híveinek képébe, és megkapó tablót fest a meg nem értett emberek sorsáról.

Michael Cunningham: Az órák

Michael Cunningham: Az órák

John Updike: Nyúlszív

Updike többszörös Pulitzer-díjas szerző, Nyúl-történetei magában rejtik az amerikai kispolgári lét talán legtökéletesebb ábrázolását, annak minden előnyével, hátrányával, és leginkább ellentmondásaival és titkaival együtt. Hogy miért épp a sorozat Nyúlszív című negyedik kötetét választottam, az rendkívül egyszerű. A harmadik kötet volt az a pont, melynél az irodalmat kedvelő közeg azt gondolta, nincs tovább kedvenc főhősük történetében, Updike azonban nem csak megújult a negyedik kötetre, de minden korábbinál zsigeribbé és életszagúbbá vált. Igazi, szívszorító búcsú a mi kedves Harry barátunktól, aki a negyedik kötetre megöregedett, így központi harcát most az öregség és az elbutulás elleni hadjárat jelenti, mely egyben afféle menekülés is számára saját, immáron örökre megváltoztathatatlan fiatalságába. Akárcsak Cunningham regényének esetében, itt is központi téma az elmúlás, mely lépten-nyomon megjelenik karaktereink életében a maga szívfacsaró módján, ám ennek ellenére mégis felemelő történet, leginkább azért, mert aki nyomon követte a korábbi három köteten át is Nyúl életét, az pontosan tudja, hogy ez a lezárás, ez a vég számára a lehető legtökéletesebb.

John Updike: Nyúlszív

John Updike: Nyúlszív

E. Annie Proulx: Kikötői hírek

Proulx regénye 1993-as megjelenését követően számtalanszor megkapta már, hogy valójában nem szól semmiről, holott épp lassú folyású, elkalandozós meseszövése az, ami lehetőséget az az írónőnek a jóval mélyebb tartalmak szinte észrevételen kibontására. A korábban említett művekhez képest újdonságot lényegében a környezet szolgáltat, a fagyos, havas Új-Fundland, ahová a főszereplőnk, és antihősünk költözik vissza, hogy riportere legyen az egyébként teljesen feleslegesen üzemelő Kikötői hírek című rádiós hírműsornak; ahol azt közöl le, és úgy, ahogy akar, ennek megfelelően ő maga az, aki kialakíthatja Új-Fundland számára a képet a világ dolgairól, miközben monoton módon zajlik a helyiek európai szemnek meglehetősen érdekes és olykor bizarr élete. Vérbeli kisvárosi történet, ahol a közösség apró, szinte jelentéktelen ügyei egyetlen hatalmas egészet alkotnak, megspékelve családi tragédiákkal, borzalmas gyilkosságokkal, melyek mégis fájdalmasan szép és koherens történetté állnak össze. Mindemellett a regény balansza is kitűnő, nincsenek kilógó szálak, komor hangulata pedig éppolyan hideg és rideg, amilyen a helyszín, és amilyennek sokszor legbelül főhősünket is érezzük.

E. Annie Proulx: Kikötői hírek

E. Annie Proulx: Kikötői hírek

Kapcsolódó cikkek

Roberto Bolaño: Vad nyomozók

Világirodalmi krónikák 35. – Roberto Bolaño: Vad nyomozók

A kultikus chilei író szerelmes levele az irodalomhoz.

Stephen King és fia, Joe Hil

Ősszel jelenik meg magyarul Joe Hill kultikus horror-novelláskötete

Stephen King fia 2005-ben futott be a most megjelenő gyűjteménnyel.

A nagy Gatsby hetedik adaptációja készül éppen

A Vikingek írója készít sorozatadaptációt F. Scott Fitzgerald világhírű regényéből

A 2013-as film után ezúttal sorozat formájában, immáron hetedszer álmondják vászonra.

Illusztráció Orwell világhírű regényéhez

Sorozatként éled újjá George Orwell kultikus regényének brutális színpadi adaptációja

Az új adaptáció csavar egyet a legendás történet feldolgozásán, de szerencsére nem drasztikus módon.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Ágyúgolyó futam, avagy a Cannon Films hiteles története, ahogy azt Hollywoodban mesélik

    Nem akármilyen történet a kitartásról és a gátlástalanságról.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. július 28.

    Világirodalmi krónikák 35. – Roberto Bolaño: Vad nyomozók

    A kultikus chilei író szerelmes levele az irodalomhoz.

    • 2021. július 26.

    Újrateremtett történelem – 10 regény, mely újraszőtte a múlt szövetét

    Avagy alternatív válaszok a „mi lett volna, ha?” egyetemes kérdésére.

    • 2021. július 23.

    Így írtak ők – 6 világhírű író, 6 különböző munkamódszer

    Az írás nem egzakt tudomány, ezek pedig nem tanácsok az írópalántáknak.

    • 2021. július 22.

    Az online ugródeszka – Regények, melyek az interneten kezdték diadalmenetüket

    Avagy semmi sem lehetetlen, csak bátorság és szerencse kérdése.

    • 2021. július 21.

    Büszkeség és balítélet… meg a zombik – Avagy Jane Austen jól és rosszul továbbgondolt világa

    A kérdés, hogy hol a határ a “folytatásoknál”?