Az adaptáció – ha szigorúan a művészetre vonatkozó terminológiát vesszük alapul – befogadást jelent, vagyis annak folyamatát, amikor egy kultúrelem más kultúrelemek közé épül. Leírva talán bonyolultan hangzik, pedig ez a lényege annak a folyamatnak is, mellyel a filmesek évről-évre élnek, figyelembe sem véve, hogy bizonyos elemek – például az irodalomban – kizárólag a könyvek lapjain működőképesek, és a filmvásznon elveszítik valódi erejüket. Nincs is új a nap alatt, az idén feldolgozásra került kötetek csak csekély hányada első adaptáció, a legtöbb listában szereplő művet láttuk már a filmvásznon, a fentebbi gondolatom pedig épp azon adaptációk minőségéből fakad.
Persze nem akarok túlságosan pesszimistának tűnni, korábban én is összeszedtem itt az oldalon egy listát azon filmekről, melyek filmadaptációja véleményem szerint legalább olyan, vagy némileg magasabb minőséget hozott, mint az alapjául szolgáló regény. Ezt általában abban az esetben tudom kijelenteni, amikor érzésem szerint a film javítani, vagy árnyalni képes némileg a regény esetleges hibáit, vagy még inkább, ha a történet képi megvalósítása képes hozzáadni egy új dimenziót az eredeti könyv élményéhez. Nagy kérdés, hogy a lenti filmek képesek lesznek-e erre, mindenesetre íme 5 film 2020-ból, melyek alapját egy-egy kiváló regény képezi.
2020-as regényadaptációk
A sci-fi történetének egyik legnépszerűbb, és közel 20 millió példányban eladott műve eredetileg 1965-ben jelent meg, és beintett mindennek, amit korábban a közönség a sci-firől tudott, vagy, amit tőle elvárt. A zseniális Frank Herbert hat évet áldozott az életéből éjszakába nyúló írással, megszállott kutatómunkával, hogy megalkossa az irodalomtörténet legösszetettebb sci-fijét, melyet át és áthatnak politikai, ökológiai, szociológiai, vallási és pszichológiai szálak, és mely az egyik olyan mű volt, melynek hatására a közvélemény a sci-fi felnőtté válásáról kezdett beszélni. A regény megjelenése után elnyerte a legrangosabb sci-fi elismerést, a Hugo-díjat is. Az 1970-es évek végén a chilei direktor, Alejandro Jodorowsky monumentális, és kivitelezhetetlen adaptációs terve kútba hullott, végül 1984-ben David Lynch készítette el a filmváltozatot, mely azonban bár vizualitásában a kornak megfelelő volt, mégis képtelennek bizonyult átadni az eredeti mű mondanivalóját, és történetét, mely az alapanyag ismerete nélkül tulajdonképpen érthetetlen volt.
Az adaptáció: Denis Villeneuve, a Sicario – A bérgyilkos és a Szárnyas fejvadász 2049 rendezője ül a direktori székben, a nagyrészt Magyarországon forgatott film pedig igazi sztárparádénak ígérkezik olyanokkal, mint Timothée Chalamet, Jason Momoa, Josh Brolin, Stellan Skarsgård, Oscar Isaac, és az Oscar-díjas Javier Bardem.
A bemutató: 2020. december 18.
Frank Herbert: Dűne
Az amerikai írónő, aki egyenesen Ralph Waldo Emerson és Henry David Thoreau kettősétől tanulta a szakmát, 35 éves volt, amikor kiadója azzal kereste meg, hogy írjon egy regényt kifejezetten fiatal lányok részére. Az önéletrajzi ihletettségű Kisasszonyok végül mindössze két hónap megfeszített munkája nyomán született, főhősében pedig egy új hősnőtípust formált meg, aki bőven túlmutatott a kor irodalmának túlidealizált nőalakjain. Az 1868-as mű a négy fiatal lány történetével átfogó képet ad a XIX. századi mindennapokról, népszerűségére pedig jó példa, hogy három további folytatása is megjelent a későbbiekben, noha az első rész sikerét nehéz lett volna felülmúlni. Természetesen a Kisasszonyok is több filmadaptáción esett már át, ezek körül talán az eddig leghíresebb, és legjobban sikerült 1994-ben került a mozikba, a főszerepben Winona Ryder, Kristen Dunst, Susan Sarandon, Christian Bale, Gabriel Byrne, és Claire Danes volt látható, melyet három Oscar-díjra is jelöltek, többek közt legjobb női főszereplő, jelmezterv, és filmzene kategóriákban.
Az adaptáció: Az új film szereposztása sem piskóta, ahogy akkor, most is a kor legnagyobb fiatal sztárjai szerepelnek benne, köztük az Oscar-jelölt Saoirse Ronan, Emma Watson, Laura Dern és Timothée Chalamet. A filmet a szintén Oscar-jelölt Greta Gerwig rendezte.
A bemutató: 2020. január 30.
Louisa May Alcott: Kisasszonyok
John Griffith Chaney, azaz művésznevén Jack London egyik leghíresebb műve 1903-ban jött ki a nyomdából, és a klondike-i aranyláz idejéről mesél, középpontjában egy jámbor, szelíd Buck nevű kutyával, aki visszatérve a vadonba kell, hogy boldoguljon, és megvívja az életben maradáshoz szükséges mindennapos csatákat. London művészetén mindvégig jól érezhető volt Stevenson és Kipling hatása, és saját, szocialista beállítottsága is, regényein keresztül hangoztatta, milyen átalakulások lennének szükségesek az emberi társadalmakban, éppen ezért sokszor állatok szemén át láttatta az emberi gonoszságot, és gyarlóságot. A világutazó London, aki megfordult élete során Japánban, Ausztráliában, és a Hawaii-szigeteken is, számos önéletrajzi elemet szőtt a műveibe, így bár azok első látszatra a korszak megszokott ifjúsági regényeinek tűntek, valójában sokkal szemléletesebben beszéltek a társadalomról. A vadon szava számtalan adaptációt megért már, az egyik leghíresebb 1972-ben debütált a mozikba, a főszerepben Charlton Hestonnal.
Az adaptáció: Heston szerepét ezúttal nem kisebb név, mint Harrison Ford veszi majd magára, a film pedig visszakapta a regény eredeti címét is. Az egyetlen furcsaság, hogy Buckot nem élő kutya, hanem CGI kelti majd életre.
A bemutató: 2020. február 20.
Jack London: A vadon hívó szava
Alighanem senkinek sem kell különösebben bemutatni a hölgyet, akinek köteteinél több példány csupán William Shakespeare műveiből és a Bibliából fogyott, aki két kultikus nyomozót és közel 80 csavaros krimit adott az irodalomnak. A bűnügyi történetek koronázatlan királynőjének művei nem csupán írott formában, de filmen, vagy akár sorozat formában is rendkívül népszerűek, köztük az egyik legkedveltebb az 1937-es kiadású Halál a Níluson, amit még maga az írónő is a legnagyobb személyes kedvencei közt tartott számon. Íme az egyik Christie-darab, amit később egyaránt feldolgoztak moziváltozatban, Peter Ustinov főszereplésével, sorozatként David Suchet-val Poirot szerepében, 1945-ben pedig maga az író adaptálta színpadra is, melyet aztán 1946. május 19-én mutattak be a londoni Ambassadors Theatre-ben, fél évvel később pedig bemutatkozhatott New Yorkban, a Broadway-n is, igaz, ott az amerikaiak kedvéért a hangzatosabbnak tűnő, Rejtett horizont címet kapta.
Az adaptáció: Kenneth Brannagh 2017-ben már bemutatta, hogy képes biztos kézzel nyúlni az alapanyaghoz, és filmre vitte a Gyilkosság az Orient Expresszen című Agatha Christie regényt, magára öltve Poirot szerepét is. A folytatást is ő rendezi, a mellékszerepekben pedig feltűnik Gal Gadot, Anette Benning, Russel Brand és Armie Hammer is.
A bemutató: 2020. október 8.
Agatha Christie: Halál a Níluson
Az egyik legnagyobb hatású angol írónő jelentősége az irodalmi ábrázolásmód tekintetében megkérdőjelezhetetlen, hiszen az egyik űttörője volt annak a törekvésnek, hogy meghonosítsa a prózában a kritikai realizmust a túlzó romantikus ábrázolással szemben. Eredetileg 1815-ben megjelent Emma című regénye olyan neves írók kedvence, mint a Harry Potter-széria megalkotója, J. K. Rowling, és látszik is annak hatása, hiszen Austen volt az egyik első női író, egyáltalán az egyik első író, aki erkölcsös, magabiztos, és intelligens nőket szerepeltetett a regényeiben, és akiken keresztül a környezete iránt táplált olykor maró cinizmust a regényeiben éreztetni tudta. A szeleburdi, ám rendkívül bájos Emma Woodhouse romantikus története nem csupán a női lélek feltárása, de egyben a társasági élet olykor furcsa, máskor kényelmetlen praktikáinak kifigurázása is egyben. A regénynek szintén több filmadaptációja ismert, Emma szerepében láthattuk már korábban Gwyneth Paltrow-t, és Kate Beckinsale-t is.
Az adaptáció: A legújabb változatban a főszereplő bőrébe majd Anya Taylor-Joy bújik, de feltűnik mellékszerepben Bill Nighy is, a rendezői székben pedig Autumn de Wilde ül, neves amerikai fotós, akinek ez lesz az első rendezése.
A bemutató: 2020. március 12.
Jane Austen: Emma
.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.
