- Kovács Krisztián
- 2019. november 19. | Becsült olvasási idő: 6 perc
Stephen King Tortúra című regényének olvasása közben végtelen nyugtalanság vett erőt rajtam, és sokat töprengtem azon, vajon mi válthatta ki mindezt, aztán rájöttem, hogy ez a regény nagymértékben különbözik King többi művétől. A különbség abban rejlik, hogy míg másutt vérfarkasok, vámpírok, szellemek, szörnyek, és egyéb hátborzongató, de mindenképpen nem evilági entitások háborgatják a szereplőket, addig itt a „gonosz” egy hús-vér ember, aki bármikor szembejöhetne velünk az utcán is.
Korábban foglalkoztunk már az irodalom szörnyűséges fenevadjaival, ezúttal azonban azokat vesszük górcső alá, akik ugyanolyan emberek, mint mi, és akik nem tartották tiszteletben a zsenit és az őrültet elválasztó vékonyka határvonalat, hanem gátlástalanul átgázoltak rajta rémségek egész sorát szabadítva a világra, vagy épp közvetlen környezetükre. Íme tehát egy lista az irodalom valódi szörnyeiről, akik bár tudósként kezdték, valamilyen végtelenül romlott lényként végezték.
Az irodalom őrült tudósai
A gótikus horror keresztanyjának, Mary Shelley-nek a teremtménye, aki egy családi tragédiától űzötten, Cornelius Agrippa munkáját felhasználva a halál legyőzésének elősegítésében mesterkedik az Ingolstadti egyetemen. A modern Prométheusz alcímet kapott kötetben főszereplőnk halott emberek testszöveteit kombinálva egy minden embernél erősebb teremtményt hív életre, aztán megpillantva a förtelmes lényt, és így ráébredve saját tette felelőtlenségére, végül magára is hagyja azt. A teremtmény azonban nem nyugszik, mindenáron meg akarja találni teremtőjét, és ezzel élete és léte célját is. Frankenstein alapvetően nem rossz ember, inkább csak forrófejű, és csalódott, ami végül végzetes tetteire vezeti, az őrület pedig sokkal inkább a teremtményével fojtatott hajszában kebelezi be végleg.
Victor Frankenstein
Robert Louis Stevenson, A kincses sziget írójának teremtménye 1886-ban jelent meg először nyomtatásban. Dr. Henry Jeckyll kiváló tudós, és jó ember, kutatásai azonban az utóbbi időben a misztikus tanok és a transzcendencia felé fordultak. A történet szerint Jeckyll jóbarátja, Utterson ered egy különös bűnténysorozat nyomába, melynek nyomai egy bizonyos Edward Hyde-hoz vezetnek. Utterson nyomozásba fog, mert attól tart, hogy Hyde bántani akarja barátját. A történet végkifejletét nyilván mindenki ismeri, és bár a Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esetét ritkán emlegetik konkrétan a horror megjelöléssel, mégis hivatkozási alapot képez a zsáner történetén belül, a legtöbb listán pedig, ahol minden idők legrettegettebb irodalmi szörnyetegeit említik, Mr. Hyde-nak garantáltan helye van. Jeckyll pedig, akárcsak Frankenstein, szintén nem rossz ember, de kétségtelenül olyan hatalmak és tudás birtokosa, melynek hatásaival nincs tisztában.
Dr. Henry Jeckyll
A „bűn Napóleonját” kétlem, hogy szintén ne ismerné minden irodalomszerető. Sherlock Holmes legádázabb ellensége, a zseniális matematika professzor, aki egy rendkívül összetett bűnhálózatot működtet a háttérből, és akinél komolyan felvetődik annak esélye, hogy képes lesz legyőzni minden idők leghíresebb nyomozóját. Moriarty minden tekintetben Holmes ellentéte, ám pontosan ugyanolyan zseniális és csavaros logikával megáldott gonosztevő. A szerző, Sir Arthur Conan Doyle valójában azért ötölte ki a professzor alakját, hogy méltó búcsút vehessen Holmes-tól, mikor a figura már túlságosan a fejére nőtt, és pontosan érezte azt, hogy legalább olyan volumenű alakot kell alkotnia, mint a maga a nyomozó, hiszen Holmes-t nem ölheti meg akárki. Moriarty valóban az őrült tudós mintapéldája, aki nem rest akár nagyhatalmakat is egymásnak ugrasztani, ha érdekei úgy kívánják, és valójában azért tesz meg borzalmas dolgokat, mert egész egyszerűen megteheti azokat.
Dr. James Moriarty
Közismertebb nevén csak Dr. No, 1958-ban tűnt fel Ian Fleming regényében, mint a 007-es ügynök, James Bond ellenfele, 4 évvel később pedig vele készült el az első Bond-filmadaptáció is. A pekingi születésű No már fiatalon kapcsolatba került különböző kínai bűnszövetkezetekkel, majd New Yorkban telepedett le, aztán pedig a Milwaukee Egyetem orvostudományi karán végzett, később a Tong szindikátus pénzét felhasználva önálló szigetet vásárolt Jamaica partjainál, ahol korszerű szerkezetek segítségével igyekezett megzavarni az amerikai kormány milliós rakétakilövéseit. No az a típus, akinek sorsa látszólag születésekor, de fiatalkorában biztosan előre eldőlt, és bár volt egy halvány reménysugár az orvosi tanulmányok idején azzal kapcsolatban, hogy élete rendbe jöhet, végül képtelen volt megszabadulni a kínai bűnszövetkezetek gyökereitől.
Dr. Julius No
Dr. Moreau H. G. Wells a sci-fi egyik atyjának karaktere, aki a Dr. Moreau szigete című regényben tűnt fel 1896-ban. A mű a biológiai sci-fik egyik legfontosabb előfutára, főhőse, Edward Prendick hajótörött, akit egy titokzatos szigeten vet partra a víz. Prendick, aki maga is biológusként végzett, borzalmas szörnyetegekbe botlik a sziget dzsungelében bóklászva, akik félig emberi, félig állati vonásokat mutatnak. Kiderül, hogy a sziget Dr. Moreau tulajdonában áll, aki biológiai kutatásainak kiterjesztése és elrejtése végett vette birtokba, és brutális kísérleteket végrehajtva ember és állati géneket keresztezve szörnyek egész sorát hozta létre. Akárcsak a Frankensteinben, a teremtmények itt is számon kérték teremtésüket és céljukat Dr. Moreau-n, és végül állati ösztöneik felülkerekedése után bosszút állnak saját létükért.
Dr. Moreau
Herbert West orvos és kutató, aki 1922-ben jelent meg nyomtatásban H. P. Lovecraft horrornovellista tollából, a Herbert West, az újjáélesztő című novellában. West egy különleges eljárás kifejlesztője, aki egy speciális injekción át képes új életet lehelni a halottakba, mellyel visszatérnek az elhunytak főbb mechanikus funkciói. West azonban képtelen visszahozni az érzelmi működést, ami miatt gyakorlatilag egyszerű, de rendkívül erőszakos élőholtakat hív életre. West személyisége és módszerei ráadásul ragályosnak tűnnek, mert időről-időre egyre több orvostanhallgató csatlakozik látszólag beteg missziójához. Lovecraft tulajdonképpen még jóval George E. Romero zombifilmjei előtt bevezette az élőholtak fogalmát az irodalomba a rendkívül nárcisztikus, és mindenféle morális és etikai kérdést semmibe vevő West tettein keresztül.
Dr. Herbert West
A listán szereplők közül az egyetlen valós személy, akire Ira Levin az 1976-os A brazíliai fiúk című regényében ördögi fikciót épített. Mengele ebben az alternatív történetben Dél-Amerikába szökött, hogy végrehajtson egy borzalmas tervet, melynek keretében létrehozta Adolf Hitler genetikai klónjait, és elhelyezte őket egymástól független családoknál, hogy azok felnőtté válásával elhozza majd az új náci hatalmat. Mengele nyomában egy idős nácivadász, Yakov Liebermann lohol, hogy megtalálja a klónokat, és megakadályozza a tervet. A brazíliai fiúk kiváló, három Oscar-díjra jelölt filmadaptációt is kapott két évvel később Franklin J. Schaffner jóvoltából, melyben olyan színészóriások tűntek fel, mint Laurence Olivier, vagy épp az ördögi Mengele szerepében a szintén Oscar-díjas Gregory Peck.
Dr. Josef Mengele
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.
