Irodalom

7 regény, melyet talán te is ismersz, és melyek megjósolták a jövőt

Hirdetés

Nemrég nosztalgiaolvasást tartottam, és újra a kezembe vettem egyik kedvenc gyermekkori olvasmányomat, a Némó kapitányt, ami A rejtelmes szigettel, és a Grant kapitány gyermekeivel együtt egy olyan Verne-trilógiát alkot, melyet minden gyerkőc kezébe odanyomnék, hátha a sokszínű kalandok elveszik majd a figyelmüket a virtuális tér ingereitől. Amíg ezen morfondíroztam, eszembe jutott, milyen fantasztikus elme lehetett ez a Jules Verne, aki találmányok tömkelegét (szám szerint 108 db találmányt, vagy szociológiai és természeti jelenséget) jósolt meg előre kalandregényeiben.

Bár a popkultúra és a sci-fi jóslataival foglalkoztunk már, most kifejezetten az irodalomra koncentrálva – Verne példáján felbuzdulva – vettünk elő néhány találmányt, vagy jelenséget, melyek akár évtizedekkel megtörténte, vagy feltalálása előtt megjelentek már egy olyan regény lapjain, melyet vélhetően Ti is ismertek. Az már persze más kérdés, melyik volt előbb, a tyúk, vagy a tojás; kedvenc íróink kalkuláltak jól az eljövendő történésekkel, vagy épp jelenünk feltalálói merítettek ihletet az említett művekből.

Regények, melyek a jövőbe láttak

Regények, melyek a jövőbe láttak

Sinclair Lewis: Ez nálunk lehetetlen

Egy igazi szépirodalmi nagyágyúval kezdünk, az irodalmi Nobel-díjas drámaíró 1935-ben jelentette meg furcsa címre hallgató regényét. Lewis műve manapság igencsak aktuális, amire nemrég a The New York Times is rámutatott, hiszen a műben leírt események meglehetősen erős párhuzamot alkotnak a jelenlegi amerikai kormányzattal. A főszereplő Buzz Windrip egy Donald Trumphoz kísértetiesen hasonló, rendkívül teátrális, populista figura, aki hatalmas gyűléseken, szenvedélyes beszédekben áll ki a szerinte hazug, és a népet vele kapcsolatban félrevezetni szándékozó sajtó munkatársai ellen.

Sinclair Lewis: Ez nálunk lehetetlen

Sinclair Lewis: Ez nálunk lehetetlen

Tom Clancy: Elnöki játszma

A techno-thriller pápája 1994-ben immáron nyolcadik alkalommal küldte harcba Jack Ryant, ekkor, mint nemzetbiztonsági tanácsadót, hogy megvédje az országa érdekeit. Clancy regényének végkifejlete – egy 747-es Boeing szándékos becsapódása a Capitolium épületébe – csak annak nem feltűnő párhuzam 9/11 eseményeivel, aki nem akar róla tudomást venni. Mindkét esetben ráadásul a motiváció is hasonló, egy olyan, tisztán amerikai szimbólum elpusztítása, mely nem csupán emberáldozatokat szed, de mélységes nyomot hagy az amerikai emberek lelkében, és mindennapjaiban egyaránt.

Tom Clancy: Elnöki játszma

Tom Clancy: Elnöki játszma

John Brunner: Zanzibár

Az Egyesült Államokban a mai napig nagy népszerűségnek örvendő szerző 1968-as, Hugo-díjas regényében egy olyan 2010-es évet jósol meg nekünk, mely bizonyos szegmenseiben kísértetiesen hasonlít a mi valóságunkra. A Zanzibár megjósolta az EU megalakulását, Detroit gazdasági hanyatlását és elnéptelenedését, a globális terrorizmus növekedését, és emellett olyan kulturális előrejelzéseket is adott, mint az azonos neműek házasságának elfogadása, a dohányzás visszaszorulása, valamint a folyamatos viták a marihuána legalizálása mellett, de szó esik a mesterséges intelligenciák fejlődéséről és Kína szuperhatalommá válásáról is.

John Brunner: Zanzibár

John Brunner: Zanzibár

George Orwell: 1984

Egy ilyen listáról egyszerűen kihagyhatatlan Orwell zseniális és húsbavágó klasszikusa. Sokáig hittük, hogy a regény túloz, vagy épp sarkít, de ha így is volt, az olyan botrányok, mint az Edward Snowden által megszellőztetett lehallgatási és megfigyelési manőverek, csak alátámasztják Orwell keserű utópiáját, és megerősítik, hogy a „Nagy Testvér” már bizony létezik. Ha pedig közelebbről megvizsgáljuk Kína mindennapi működését, a néhol közterületen elhelyezett scannerekkel és mindent látó kamerákkal, akkor joggal érezzük azt, hogy a népszerű angol író a második világháború után nem sokkal valóban a jövőt látta előre.

George Orwell: 1984

George Orwell: 1984

H. G. Wells: A fölszabadult világ

A sci-fi egyik atyjának kései műve, mely ugyan nem vetekszik a korábbiak népszerűségével – egyesek szerint túlzott politikai, szocialista áthallásai miatt – mégis élesszemmel tekintett a jövőbe. Wells regénye egy olyan találmányról szól, amely felgyorsítja a radioaktív bomlás folyamatát és amelynek segítségével olyan bombát hoznak létre, amely nem nagyobb erővel robban fel, mint a normál robbanóanyag, de ezt napokig teszi. Később még maga Szilárd Leó is megfogalmazta több interjúban, hogy a láncreakció elméletének kidolgozásában munkája során jelentős szerepe volt Wells regényének.

H. G. Wells: A fölszabadult világ

H. G. Wells: A fölszabadult világ

Mary Shelley: Frankenstein, avagy a modern Prométheusz

Kétlem, hogy szándékos jóslat volt, ismerve a regény születésének körülményeit, ám bizonyos tekintetben mégis betalált. Shelley ugyanis Victor Frankenstein őrült tervén át rávilágított, hogy lehetséges emberi szerveket működésben tartani a testen kívül, és átültetni azokat egy másik ember testébe. A Frankenstein egyik központi motívuma a szervátültetés lényegi gondolatának megfogalmazása is egyben, holott a regény 1818-ban született, míg az első emberen végzett szervtranszplantációt csak közel 130 évvel később, 1954-ben végezték el Bostonban.

Mary Shelley: Frankenstein, avagy a modern Prométheusz

Mary Shelley: Frankenstein, avagy a modern Prométheusz

Don DeLillo: Fehér zaj

Egy manapság szintén aktuális témát körüljáró regény a hosszú évek óta az irodalmi Nobel-díj előszobájában toporgó amerikai írótól, aki 1985-ben tökéletesen érzékelte, miként fog kinézni a világ a 2010-es évekre. A Fehér zaj a fogyasztói társadalom tökéletes tablója, melyben mindenütt jelen van a függés a technológiai berendezésektől, ahol a polgárok a vásárlást egyfajta terápiás gyakorlatnak tekintik, és ahol a főszereplőnk és családja is olyan információéhségben szenved, melyet képtelenek csillapítani, és mely végül társas kapcsolataikra is erőteljesen rányomja a bélyegét.

Don DeLillo: Fehér zaj

Don DeLillo: Fehér zaj

Kapcsolódó cikkek

Benjamin Ferencz március 11-én töltötte be a 100. életévét

Századik születésnapjára jelent meg a nürnbergi perek magyar származású ügyészének portréja

Az erdélyi magyar származású amerikai ügyész rendkívüli élete elevenedik most meg.

Hírek

2020. 11. 27.

Esi Edugyan: Washington Black

Kontinenseken átívelő Verne-kaland a családi kötelékek nyomában – Könyvkritika

A 21. Század Kiadó KULT-könyvek sorozata ismét egészen új színnel gazdagodott.

Hírek

2020. 11. 26.

Dan Brown: Az elveszett jelkép

Kútba hullni látszik A Da Vinci kód szerzőjének regényéből készülő sorozat

Pedig a szerző maga is segített Az elveszett jelkép mozgóképes adaptálásában.

Hírek

2020. 11. 26.

Obama önéletrajzából eddig közel 2 millió darabot adtak el

Barack Obama önéletrajza lett a legjobban fogyó elnökmemoár

Az első héten annyi fogyott, mint az előző két elnökéből összesen.

Hírek

2020. 11. 26.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

Jules Verne: Nemo kapitány

Világirodalmi krónikák 24. – Jules Verne: Nemo kapitány

Egy gyermekkori kedvenc a kalandvágyó fotelkalandortól.

Irodalom

2020. 11. 24.

A Négy Fal Között új részében Kafka Átváltozása

A létezés szobafogsága – 9 érdekesség, amit nem biztos, hogy tudtál Az átváltozásról

Hatások, fordítások, értelmezések a groteszk egyik legfontosabb klasszikusából.

Irodalom

2020. 11. 23.

Klasszikus ponyvaregények a hőskorból

Az irodalom silány ellenpontja – 10 klasszikus ponyvaregény a hőskorból

Avagy a szórakoztatóirodalom bölcsője, melynek egy része klasszikussá érett.

Irodalom

2020. 11. 19.

John Steinbeck: Édentől keletre

Világirodalmi krónikák 23. – John Steinbeck: Édentől keletre

Egy élet, melynek törekvései egyetlen regényben csúcsosodtak ki.

Irodalom

2020. 11. 13.

Vesztegzár az irodalomban

Vesztegzár az irodalomban – 7 regény, mely a bezártságról mesél

Olyan könyveket ajánlunk az otthoni karantén időszakára, melyek szintén zárt térben játszódnak.

Irodalom

2020. 11. 12.

Hirdetés