• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Regények, melyek a jövőbe láttak

Irodalom

7 regény, melyet talán te is ismersz, és melyek megjósolták a jövőt

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Nemrég nosztalgiaolvasást tartottam, és újra a kezembe vettem egyik kedvenc gyermekkori olvasmányomat, a Némó kapitányt, ami A rejtelmes szigettel, és a Grant kapitány gyermekeivel együtt egy olyan Verne-trilógiát alkot, melyet minden gyerkőc kezébe odanyomnék, hátha a sokszínű kalandok elveszik majd a figyelmüket a virtuális tér ingereitől. Amíg ezen morfondíroztam, eszembe jutott, milyen fantasztikus elme lehetett ez a Jules Verne, aki találmányok tömkelegét (szám szerint 108 db találmányt, vagy szociológiai és természeti jelenséget) jósolt meg előre kalandregényeiben.

Bár a popkultúra és a sci-fi jóslataival foglalkoztunk már, most kifejezetten az irodalomra koncentrálva – Verne példáján felbuzdulva – vettünk elő néhány találmányt, vagy jelenséget, melyek akár évtizedekkel megtörténte, vagy feltalálása előtt megjelentek már egy olyan regény lapjain, melyet vélhetően Ti is ismertek. Az már persze más kérdés, melyik volt előbb, a tyúk, vagy a tojás; kedvenc íróink kalkuláltak jól az eljövendő történésekkel, vagy épp jelenünk feltalálói merítettek ihletet az említett művekből.

Regények, melyek a jövőbe láttak

Regények, melyek a jövőbe láttak

Sinclair Lewis: Ez nálunk lehetetlen

Egy igazi szépirodalmi nagyágyúval kezdünk, az irodalmi Nobel-díjas drámaíró 1935-ben jelentette meg furcsa címre hallgató regényét. Lewis műve manapság igencsak aktuális, amire nemrég a The New York Times is rámutatott, hiszen a műben leírt események meglehetősen erős párhuzamot alkotnak a jelenlegi amerikai kormányzattal. A főszereplő Buzz Windrip egy Donald Trumphoz kísértetiesen hasonló, rendkívül teátrális, populista figura, aki hatalmas gyűléseken, szenvedélyes beszédekben áll ki a szerinte hazug, és a népet vele kapcsolatban félrevezetni szándékozó sajtó munkatársai ellen.

Sinclair Lewis: Ez nálunk lehetetlen

Sinclair Lewis: Ez nálunk lehetetlen

Tom Clancy: Elnöki játszma

A techno-thriller pápája 1994-ben immáron nyolcadik alkalommal küldte harcba Jack Ryant, ekkor, mint nemzetbiztonsági tanácsadót, hogy megvédje az országa érdekeit. Clancy regényének végkifejlete – egy 747-es Boeing szándékos becsapódása a Capitolium épületébe – csak annak nem feltűnő párhuzam 9/11 eseményeivel, aki nem akar róla tudomást venni. Mindkét esetben ráadásul a motiváció is hasonló, egy olyan, tisztán amerikai szimbólum elpusztítása, mely nem csupán emberáldozatokat szed, de mélységes nyomot hagy az amerikai emberek lelkében, és mindennapjaiban egyaránt.

Tom Clancy: Elnöki játszma

Tom Clancy: Elnöki játszma

John Brunner: Zanzibár

Az Egyesült Államokban a mai napig nagy népszerűségnek örvendő szerző 1968-as, Hugo-díjas regényében egy olyan 2010-es évet jósol meg nekünk, mely bizonyos szegmenseiben kísértetiesen hasonlít a mi valóságunkra. A Zanzibár megjósolta az EU megalakulását, Detroit gazdasági hanyatlását és elnéptelenedését, a globális terrorizmus növekedését, és emellett olyan kulturális előrejelzéseket is adott, mint az azonos neműek házasságának elfogadása, a dohányzás visszaszorulása, valamint a folyamatos viták a marihuána legalizálása mellett, de szó esik a mesterséges intelligenciák fejlődéséről és Kína szuperhatalommá válásáról is.

John Brunner: Zanzibár

John Brunner: Zanzibár

George Orwell: 1984

Egy ilyen listáról egyszerűen kihagyhatatlan Orwell zseniális és húsbavágó klasszikusa. Sokáig hittük, hogy a regény túloz, vagy épp sarkít, de ha így is volt, az olyan botrányok, mint az Edward Snowden által megszellőztetett lehallgatási és megfigyelési manőverek, csak alátámasztják Orwell keserű utópiáját, és megerősítik, hogy a „Nagy Testvér” már bizony létezik. Ha pedig közelebbről megvizsgáljuk Kína mindennapi működését, a néhol közterületen elhelyezett scannerekkel és mindent látó kamerákkal, akkor joggal érezzük azt, hogy a népszerű angol író a második világháború után nem sokkal valóban a jövőt látta előre.

George Orwell: 1984

George Orwell: 1984

H. G. Wells: A fölszabadult világ

A sci-fi egyik atyjának kései műve, mely ugyan nem vetekszik a korábbiak népszerűségével – egyesek szerint túlzott politikai, szocialista áthallásai miatt – mégis élesszemmel tekintett a jövőbe. Wells regénye egy olyan találmányról szól, amely felgyorsítja a radioaktív bomlás folyamatát és amelynek segítségével olyan bombát hoznak létre, amely nem nagyobb erővel robban fel, mint a normál robbanóanyag, de ezt napokig teszi. Később még maga Szilárd Leó is megfogalmazta több interjúban, hogy a láncreakció elméletének kidolgozásában munkája során jelentős szerepe volt Wells regényének.

H. G. Wells: A fölszabadult világ

H. G. Wells: A fölszabadult világ

Mary Shelley: Frankenstein, avagy a modern Prométheusz

Kétlem, hogy szándékos jóslat volt, ismerve a regény születésének körülményeit, ám bizonyos tekintetben mégis betalált. Shelley ugyanis Victor Frankenstein őrült tervén át rávilágított, hogy lehetséges emberi szerveket működésben tartani a testen kívül, és átültetni azokat egy másik ember testébe. A Frankenstein egyik központi motívuma a szervátültetés lényegi gondolatának megfogalmazása is egyben, holott a regény 1818-ban született, míg az első emberen végzett szervtranszplantációt csak közel 130 évvel később, 1954-ben végezték el Bostonban.

Mary Shelley: Frankenstein, avagy a modern Prométheusz

Mary Shelley: Frankenstein, avagy a modern Prométheusz

Don DeLillo: Fehér zaj

Egy manapság szintén aktuális témát körüljáró regény a hosszú évek óta az irodalmi Nobel-díj előszobájában toporgó amerikai írótól, aki 1985-ben tökéletesen érzékelte, miként fog kinézni a világ a 2010-es évekre. A Fehér zaj a fogyasztói társadalom tökéletes tablója, melyben mindenütt jelen van a függés a technológiai berendezésektől, ahol a polgárok a vásárlást egyfajta terápiás gyakorlatnak tekintik, és ahol a főszereplőnk és családja is olyan információéhségben szenved, melyet képtelenek csillapítani, és mely végül társas kapcsolataikra is erőteljesen rányomja a bélyegét.

Don DeLillo: Fehér zaj

Don DeLillo: Fehér zaj

Kapcsolódó cikkek

Ernest Hemingway

Így írtak ők – 6 világhírű író, 6 különböző munkamódszer

Az írás nem egzakt tudomány, ezek pedig nem tanácsok az írópalántáknak.

Gaiman idén tölti be 60. évét

Kevésbé népszerű Neil Gaiman-regényből készít sorozatot az Amazon

Az Amerikai istenek és az Elveszett próféciák után íme az újabb adaptáció híre.

Jack Ketchum: A szomszéd lány

Jack Ketchum regénye az a könyv, amit soha nem akarsz újra elolvasni – Könyvkritika

Egy realista horrorremekmű, melyet még Stephen King is tisztel.

Az online ugródeszka – Regények, melyek az interneten kezdték diadalmenetüket

Avagy semmi sem lehetetlen, csak bátorság és szerencse kérdése.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Ernest Hemingway

    Így írtak ők – 6 világhírű író, 6 különböző munkamódszer

    Az írás nem egzakt tudomány, ezek pedig nem tanácsok az írópalántáknak.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. július 23.

    Így írtak ők – 6 világhírű író, 6 különböző munkamódszer

    Az írás nem egzakt tudomány, ezek pedig nem tanácsok az írópalántáknak.

    • 2021. július 22.

    Az online ugródeszka – Regények, melyek az interneten kezdték diadalmenetüket

    Avagy semmi sem lehetetlen, csak bátorság és szerencse kérdése.

    • 2021. július 21.

    Büszkeség és balítélet… meg a zombik – Avagy Jane Austen jól és rosszul továbbgondolt világa

    A kérdés, hogy hol a határ a “folytatásoknál”?

    • 2021. július 20.

    A fantázia bölcsője – 5 legendás ponyvairodalmi magazin az Egyesült Államokból

    A szórakoztatóirodalom melegágya a szórakoztatóirodalom aranykorából.

    • 2021. július 19.

    Egy szó, mely sosem kophat közhellyé – Avagy két regény a diktatúrákról

    Cserhalmi Dániel ÁVH-regényei, és a történelem másik oldala.