- Kovács Krisztián
- 2020. október 30. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc
Sokszor úgy tűnik, hogy a regények, vagy novelláskötetek kisajátítják maguknak az irodalmi piacot. Tény és való, hogy egy-egy szakkönyvtől alapvetően nem várunk el a szó klasszikus értelmében vett szépirodalmi, vagy épp szórakoztató stílust, ám szerencsére főleg az elmúlt 30-40 évben azért kiderült, hogy valós eseményekről, tudományos tényekről és elméletekről, a történelem izgalmas és fontos aspektusairól is lehet úgy írni, hogy az ember valósággal falja a lapokat épp az említett tények és elméletek nyomában, mintha csak a legizgalmasabb krimit olvasná.
Bár már előtte is léteztek kiváló tényirodalmi munkák, mégis valahol a kiváló elméleti fizikus, Stephen Hawking, és 1988-ban megjelent kötete, Az idő rövid története mutatta meg leginkább, hogy ezt a műfajt igenis lehet a laikusok számára is közérthetően és izgalmasan művelni, onnantól pedig a hasonló munkák egyre nagyobb népszerűségre tettek szerint, nem csoda, hogy a popkultúra olyan kiváló írói, mint John Grisham, Tom Clancy, Michael Crichton, vagy épp Stephen King is kirándultak olykor-olykor a tényirodalom terepére. Következzék most 7 mű a zsánerből, melyek népszerűsége tulajdonképpen világsikert aratott regényekével vetekszik.
Fentebb is említettük, és kihagyhatatlan a listáról. Hawking olyan vékony határmezsgyéjét találta meg a szórakoztató és a tisztán tudományos irodalomnak, melyre korábban – főleg saját szakterületén belül – egyáltalán nem volt példa. Az idő rövid története laikusok számára is közérthető módon beszélt az elméleti fizika legfontosabb kérdéseiről, leginkább tér és idő viszonyáról, mindezt a szerző részéről tudatosan a tömegek igényére szabott struktúrával és stílussal. Hawking jutalma lett, hogy a könyv hetekig tanyázott a legfontosabb könyves toplisták élén, világszerte negyven nyelvre fordították le, és közel 30 millió példányban fogyott el.
Talán a legátfogóbb munka, mely valaha is megjelent a Központi Hírszerző Ügynökség több, mint fél évszázados történelméről. A Pulitzer-díjas szerző, Tim Weiner hosszú éveket készült a kötet megírására, 50 ezernél is több archív CIA-dokumentumot vizsgált meg, és több száz interjút készített egykori ügynökökkel és vezetőkkel, melyekből végül összeállt a „hamvába holt örökség” alcímet viselő kötet 2006-ban. Weiner nem finomkodik, bátran kiemeli a CIA olykor mindenféle etikával és erkölcsiséggel szembemenő, gyakran még hazaárulónak, vagy dilettánsnak tűnő tetteit is. Persze éppen ezek miatt a CIA, a megjelenést követően gyakorlatilag azonnal elhatárolódott minden rá nézve kritikus kijelentéstől.
Snowden regényéről már megjelenésének körülményei is igencsak beszédesek. Még a magyar kiadást gondozó 21. Század Kiadó szerkesztőjének is Londonba kellett utaznia, hogy egy zárt szobában olvassa el a kéziratot, Snowden nevét pedig sehol sem említhették a privát levelezésekben. Az óvatosság nem véletlen, a Snowden-fájlok az elmúlt 10-20 év egyik legnagyobb botrányát robbantották ki az illegális lehallgatásokkal és megfigyelésekkel kapcsolatban, és ha Snowden nem menekül el hazájából, ez a könyv vélhetően sosem lát napvilágot, ráadásul a CIA jelenleg is azt próbálja elérni, hogy a szerző ne kaphassa meg a The New York Times bestsellerlistájának második helyén nyitó könyvből származó jogdíjakat hazaáruló magatartása miatt.
Capote 1959-től, Herbert Clutter négy családtagjának meggyilkolásától közel öt évig kutatott az ügy részletei után, melyből aztán megszületett a Hidegvérrel című mű. A művet rengeteg dicséret érte, különösen az ügy rendkívül átfogó ismertetése végett, hiszen a szerző hármas narratívát alkalmazott, vagyis mind a gyilkosok, mind a tettesek, mind az őket körülvevő kisvárosi közeg nézőpontjából megismerjük a történetet, ráadásul ez volt az egyik első tényirodalmi munka, mely pszichológiai nézőpontból igyekezett racionális választ adni az elkövetők tetteire. A kritikusok a bűnügyi tényirodalom úttörő munkájának nevezték, és bár jelölték 1967-ben a Pulitzer-díjra is, végül nem nyerte el a kitüntetés, ami miatt Capote meglehetősen csalódott is volt.
Egy önsegítő könyv évtizedekkel az önsegítő könyvek térhódítása előttről. Dale Carnegie különböző önfejlesztő nyelvtanfolyamok, és vállalati menedzsment képzéseken át szerezte hírnevét, tapasztalatait a hangzatos című 1936-os művében tárta a nyilvánosság elé. A kötet – hiába régi – örök igazságokat fogalmaz meg pontokba szedve többek közt az ügyfélszerzés, a marketing és a népszerűségnövelés témaköreiben, aminek hála sikeres üzletemberek generációi nevezték saját Bibliájuknak. Carnegie művéből meglehetősen hamar 20 millió példány kelt el szerte a világon, a befolyásos Time magazin pedig a 7. legbefolyásosabb amerikai könyvnek választotta.
A Pulitzer-díjas szerző 1946-os műve eredetileg folytatásos alakban jelent meg a New Yorker magazinban, majd néhány hónappal később könyv alakban is napvilágot látott, és összesen 3 millió példányban talált gazdára. Hersey hat, a hiroshima-i atombomba-támadást túlélt japán ember történetét meséli el újszerű formában vegyítve történelmi tényekkel a fikciós elbeszélői stílust. A Hiroshima az egyik legfontosabb kordokumentum a nukleáris hadviselésről, és annak hatásairól, ugyanakkor Hersey rövidke művének kétségtelenül kitüntetése az is, hogy senkit sem menteget, és senkit sem vádol, csupán tökéletesen pártatlanul bemutat.
A The Washington Post két újságírójának neve nálunk is jól ismert, ők voltak azok, akik kvázi kirobbantották a Watergate-botrányt, mely végül az Egyesült Államok egyik legkényesebb politikai válságához vezetett, és aminek köszönhetően lemondott Richard Nixon elnök. Az 1974-es megjelenésű kötet kiváló összefoglaló, ahogy a címe is mutatja, a Nixon környezetében lévő kabinettagok a lehallgatási botrány eltusolásában való részvételéről, melynek szálai egészen az elnökig nyúlnak. Berstein és Woodward nyomozása, és így a kötet jelentősége nem csupán az, hogy lerántották a leplet egy politikai botrányról, sokkal inkább az, hogy ezzel végleg véget vetettek az amerikai álomnak, és a társadalom naivabb felét is felrázták, mintegy azóta is tartó, folyamatos, és valahol egészséges szkeptikusságra kondicionálva az embereket az ország választott törvényhozóival szemben.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.