• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Tolkien, a világteremtő

Irodalom

A bátorság az igazi mágia – J. R. R. Tolkien, a világteremtő filológus

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Az elmúlt évtizedekben sokszor hajlamosak voltunk megfeledkezni róla, miről is szól az irodalom, és ezzel együtt az olvasás csodája. Láttunk szabályos háborúkat világhírű szerzők közt, tettlegességig fajuló ellentéteket, plágium botrányokat, és sok egyebet, amire az irodalmi közélet nem lehet büszke, és ami miatt olykor feledésbe merül az olvasás intézményének valódi célkitűzése: a történetmesélés élvezete. Naiv képzet ez talán, első mindenképpen, hiszen a mai profitorientált világban már az irodalom sem csupán az értékteremtésről szól, de akadt azért szerző a XX. század sodrában, aki monumentális történeteivel a mesélés puritán öröme előtt adózott.

John Ronald Reuel Tolkien neve manapság fogalom, életében megjelent két lenyűgöző erejű története, A hobbit, és A Gyűrűk Ura írók és filmesek egész generációit ihlették meg Stephen Kingtől Peter Jacksonig, de beférkőztek a könnyűzene, és a képzőművészetek világába is, talán éppen azért, mert egyszerű, tisztalelkű történetek voltak, melyek olyan univerzális témákat jártak körül, mint a barátság, a bajtársiasság, a jó és a rossz viszonya, és amelyek mindenki számára bebizonyították, hogy a bátorság jelenti az igazi mágiát.

Tolkien, a világteremtő

Tolkien, a világteremtő

A nyelvi szerelem

Tolkien az Oranje Szabadállam, a mai Dél-Afrikai Köztársaság területén született 1893. január 3-án, ahonnan Birminghambe került testvérével, Hilaryval, és a két sokat betegeskedő fiú 1904-re árvává vált, majd gyámjuk Francis Xavier Morgan atya pártfogásába kerültek. Tolkien egész életében hithű maradt az anglikán egyházhoz, melyben többek közt ekkoriban szerzett élményei, és édesanyja iránti szeretete, és emlékének ápolása segítették. A fiatal fiú már ekkoriban is sokat kirándult a mesék világába, a gyermekeit utolsó leheletéig gondozó édesanyjuk történeteire emlékezve, melyeket saját fantáziájának termékeivel vértezett fel. Szorgalmas fiú volt, aki azonban nehezen találta meg a számára kijelölt irányvonalakat, így kezdetben angol irodalmat hallgatott az Oxfordi Egyetemen, mikor egy filológiai előadáson rabul ejtette az előadó elhivatottsága az idegen, ősi, antik nyelven iránt.

1915-öt írtunk, mikor Tolkien már filológia szakon tanult, és a latin, az ógörög, a walesi, a gót, az óskandináv, és az óangol nyelvek különféle változatait tanulmányozta, szabadidejében pedig mesterséges nyelvek megteremtésén fáradozott. Nem csupán ad hoc jelleggel talált ki hangzatos szavakat, melyekhez jelentést rendelt: hosszasan tanulmányozta a nyelvek fonetikáját, hangzásvilágát, kiejtését, és eszerint alkotta újra őket.

1916 elejére a később a popkultúrába is beivódott tündenyelv csaknem teljes szótárával elkészült. Mindössze huszonhárom éves volt ekkor, és amennyiben nem harapódzik el az európai háború, ki tudja, milyen irányba folytatódtak volna a kutatásai.

Tolkien azonban barátaival együtt a jelentkezett a brit önkéntesekhez, a frontvonalban szerzett tapasztalatai pedig örökre meghatározták az életét.

Tolkien a dolgozószobájában

Tolkien a dolgozószobájában

A mitológiateremtő

Tolkien számos közeli ismerősét, és jóbarátját veszítette el a harcokban, a pusztítás borzalmai elől saját fantáziájába menekült, többször költött fejben vagy ha tehette írásban is verseket, és rövid történeteket a lövészárkokban a jó és a rossz egyetemes küzdelméről. Fontos motívum ez Tolkien életében, hiszen, ahogy korabeli beszámolók is megemlítik, a háború végső hónapjaiban már az egymással szembenálló katonák sem igazán tudták, miért is kellene tulajdonképpen megölniük egymást. Tolkien életében megjelent műveiben éppen ezért jól elhatárolta egymástól a jókat és a rosszakat, szinte tudtán kívül visszakanyarodva az általa már korábban is tanulmányozott ősi mitológiai történetek, és a szájról-szájra terjedő tündérmesék világához.

A háború után Tolkien pályája a veszteségei dacára is meredeken emelkedett, 1917-es családalapítása után 1925-től már az angolszász nyelv professzoraként dolgozott Oxfordban, közben jó grafománhoz mérten minden gondolatát lejegyzetelve a látszólag leglehetetlenebb helyekre: szalvétákra, papírcetlikre, iskolai dolgozatok hátoldalára, hevenyészett jegyzetfüzetekbe. Ekkoriban érte a felismerés, hogy a Brit Birodalomnak nincs igazi keresztény mitológiája.

Tolkien ennek mentén kezdett bele egy átfogó mítoszrendszer felépítésébe, mely egyaránt felel meg a keresztény hitnek, és az európiai mitológiáknak.

E gondolatmenet mentén haladva számunkra is bizonysággá válik az, ami mára tény minden Tolkien-kutató számára: a neves filológusnak egyáltalán nem volt célja egy fantasy történet megalkotása.

Tolkien kezében A hobbit kiadásával

Tolkien Edgar Allan Poe-t olvas

A megfontolt alkotó

Tolkien 55 éven át folyamatosan, és megállás nélkül dolgozott mitológiája bővítésén és kidolgozásán, a két még életében is nyomtatásban megjelent regénye mellett sok-sok ezer oldalnyi kéziratot hagyva hátra, melyeket idén januárban elhunyt fia, Christopher szedett rendbe az elmúlt 40-50 évben, és szerkesztett kiadás alá. Hogy egy több mint hatvan éves pályafutás miként eredményezett mindössze két megjelent művet, arra nagyon egyszerű a megoldás. Tolkien igazi mesélő volt, aki nem a pénzért, a megjelenés öröméért, vagy az eladott példányszám kedvéért írt. Azért írt, mert mesélni akart, mert mindennél erősebben égett benne az alkotás vágya, munkamódszere ráadásul rendkívül precíz és aprólékos volt. A saját maga által élete főművének tartott, ám még életében meg nem jelent A szilmarilok egyes fejezeteit például néhány évente újraírta, mikor megunta az előző verziót.

Tolkien életének írói szempontból igazi tragédiája, hogy bár A hobbit, majd az 1954-től megjelenő A Gyűrűk Ura elképesztő sikere, és a tény, hogy utóbbi az 1960-es évek elejének legnépszerűbb könyve volt, a hippimozgalom afféle bibliája, és modern fantasy alapvetése, A szilmarilok végül csak ezek után kaphatott zöld utat a kiadótól.

Tolkien aprólékos munkája, körülményes módszere azonban végül meghiúsította, hogy a kézirat még az író halála előtt eljusson a kiadóhoz, és az végül az első Christopher Tolkien által szerkesztett posztumusz kötetté vált.

A szerző nem fürdőzött a sikerben, haláláig sokkal inkább nyelvésznek, és fordítónak tartotta magát, semmint írónak, és kérdéses vajon mit szólna hozzá, ha tudná, hogy regényeit manapság nem keresztény mítosznak, hanem fantasy-nek tartják. Persze, mikor megjelent A Gyűrűk Ura, Tolkien kapott hideget-meleget a kritikusoktól, egyesek egyenesen az angolszász irodalom hanyatlását vizionálták a sikerben, de az idő végül az írót igazolta.

Az író Oxfordban, ahol a legtöbb fotó készült róla

Az író Oxfordban, ahol a legtöbb fotó készült róla

A popkultúra legendája

Felsorolni is nehéz, hogy a világteremtő filológus hány szerzőre volt hatással, az általa teremtett, és az óskandináv, germán és óangol mitológiákból beemelt és átformált lényeket sok tucatnyi regény, film és sorozat használta fel az elkövetkező évtizedekben, a hetvenes évek végén Ralph Bakshi rajzfilmre is álmodta A Gyűrűk Ura első részét, és bár a regények továbbra is töretlenül népszerűek voltak, Peter Jackson 17 Oscar-díjat nyert filmtrilógiája végül azokból is rajongót csinált, akik addig ódzkodtak az emberek, tündék, törpök, orkok, vagy épp entek benépesítette történettől. Tolkien életművének jelentőségét nehéz összefoglalni, és talán felesleges is, hiszen mind szépirodalmi, mind tényirodalmi szövegei a mai napig számtalan kutatásra adnak okot tudományos és irodalomtörténeti körökben.

Tolkien műveiben a legszebb mégis az az egyszerű alapelv, ami az elkészültüket övező hozzáállásban csúcsosodott ki. A szerzőt nem érdekelte a hírnév, a pénz, vagy az irodalmi közbeszéd álságos csillogása, legalább olyan bátran vetette bele magát egy mások által soha korábban meg nem kísérelt, gigászi, és látszólag teljesíthetetlen feladatba, mint ahogy Aragorn, Legolas, Frodó, Samu, Gandalf és a többiek indultak el egy veszélyes utazásra keresztül Középföldén a Végzet Hegyéig. A mai napig azt gondolom, hogy minden a fejét alkotásra adó ember sokat tanulhat Tolkien precizitásából, eltökéltségéből, kitartásából, és türelméből, és ha ők csak feleolyan bátrak lesznek, megadatik a lehetőség a számukra, hogy valami jelentőset alkossanak.

Mert, ahogy a Gyűrűk igazi ura megtanította nekünk műveiben, a bátorság az igazi mágia.

Tolkien Zsákos Bilbó íróasztalánál

Tolkien Zsákos Bilbó íróasztalánál

Kapcsolódó cikkek

Bezárt az Ectopolis Magazin!

4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

Richard Osman: Az eltévedt golyó /Forrás: https://www.facebook.com/photo/?fbid=577645514365115&set=a.546160457513621/

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo: Papirusz

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Egri Lajos: A kreatív írás művészete

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Bezárt az Ectopolis Magazin!

    4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. november 9.

    Amikor a Föld szilánkokra szakadt – Christelle Dabos Tükörvilág-sorozata

    A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.

    • 2022. október 17.

    A Fekete Kontinens hangjai – 10 lehengerlő regény Afrikából

    Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.

    • 2022. október 5.

    Láttam a horror jövőjét… – 70 éves Clive Barker

    Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.

    • 2022. szeptember 29.

    A humor elviselhetetlen könnyűsége – A Fredrik Backman-sztorik új oldala

    A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)

    • 2022. szeptember 9.

    Rejtőzködők, ügynökök, kalandorok – 6+1 rejtélyes író a XX. század irodalmából

    Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.