• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!

Irodalom

A hazaszerelem – Jegyzetek Tompa Andrea három regényéről

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Tompa Andrea Márai-, és Libri-díjas író a magyar vallomásos széppróza-irodalom folytatója, egy olyan epikai hagyományé, melynek a beszédmódja közvetlen, áradó, a történetek mögöttesének feltárására vállalkozik, miközben a témával, a tanult nyelvekkel és az anyanyelvvel való kapcsolatát folyamatosan keresi és újradefiniálja.

Jegyzetek Tompa Andrea három regényéről

Jegyzetek Tompa Andrea három regényéről

Bethlen Miklós Emlékiratai és Rákóczi Vallomásai mellett Bethlen Kata Önéletírása a távoli előzménye ennek az epikának, melynek első regénye modern korrajz a 80-as évektől a romániai forradalomig Kolozsvárról és az „erdélyiségˮ-ről: nemzedéki körkép, benne egy fiatal lány saját történetével. A hóhér háza (Kalligram Kiadó, 2010; második, javított kiadás: Libri Kiadó, 2015) a romániai diktatúrában eszmélkedő, értelmiségi családban felnövekvő és saját szellemi útján elinduló nőalak nevelődési regénye, a címben megjelölt hellyel is utalva a félelem titokzatos légkörére.

A négyféle munkát vállaló anya és a folyamatosan disszidáló nemzedéktársak alakján keresztül a Ceaușescu-rendszer kisvárosi lakóinak létharca tárul az olvasó elé, melyben a fő szólam a túlélésé, az ennek kettős (anyagi és lélektani) értelemben megfelelni kényszerülő  –  ezért korán felnőtté érő  – lányalakkal. A kisebbségi magyar színházi élet ellehetetlenülése, a sikeres egyetemi felvétel, mint fő cél, a román nyelvű iskolarendszer térnyerése, a magyar visszaszorítása és a családi, baráti kör, szomszédok élményvilága vonul végig a fejezeteken. A félfülűnek nevezett diktátor bukása (Kórus, 1989. december 21.), majd a groteszk ünneplés a stadionban (Négyszög) az első két szövegegység témája, míg az utolsó, a harmincnyolcadik a szabadságot elhozó „legszebb karácsony az elmúlt tizennyolc évbenˮ emlékével zárul (’89 karácsony). A folytatásban többek között az alkoholista „tátáˮ (A könnyárusnál), a kocsárdi beszerzőkörút (Harminc tojás), a tiltott abortusz (Kínai törülköző) és a „Nagymiˮ-val közösen működtetett titkos családi kézműves műhely (Hajcsatok) epizódjai villannak fel.

Felettük lebeg mindvégig a vágyott távoli cél, az áttelepülés, az anyaországról szerzett első benyomás után, és a Nyugat világa (Nigéria) erőteljes életképekben, az eszmélkedő narrátor visszaemlékezéseként.  A cenzúra és az életet ellehetetlenítő párturalom időszakában gyakran tragikomikus hangnem jellemzi a novellafüzérszerű művet.

A jegyrendszer, a fűtetlen épületek és a kilátástalanság életkörülményei között a kedélyesen elmesélt túlélési stratégiák hozzák közel az olvasóhoz a történeteket: a Holopotrida című fejezet a táplálkozástudomány erdélyi alapművét (ami átcsúszott 1982-ben a cenzúrán!) idézi fel, Bornemissza Anna Szakácskönyvét 1680-ból, mely kitér a címben szereplő ételkülönlegességre: „holopotrida, amelyet 92 összetevőből kell készíteni egy fejedelmi vagy királyi vagy elektori látogatás alkalmából, amikor a vendéglátó fejedelemasszony bankétát ad, (…) az ismert négy- és kétlábú állatokon kívül  ̶  berbécs, bornyú, kecskefiú, öreg tyúk, és tyúkfi, valamennyi apró és nagyvad meg madarak  ̶  öszve gyűlt továbbá: tengeri kutya, közönséges tövisesdisznó, hód, mókus, tengeri nyúl, gyanver és bialhús, indiai disznó, pacsirta, seregély, sas, gödén, gém, daru, páva, gerlice, habarnica, azaz tengeri pók, a tanításnak megfelelően minden mozgó és élő állat…ˮ. A kolozsvári család számára havonta egyetlen egyszer megadatott családi grillcsirke-lakoma szertartásszerű elfogyasztása az ellenpontja ennek a valaha volt erdélyi lakomáknak, bőségnek.

Jegyzetek Tompa Andrea három regényéről

Jegyzetek Tompa Andrea három regényéről

Az Omerta ̶ Hallgatások könyve (Jelenkor Kiadó, 2017) az önazonosság megtalálásának és a szabadság kiteljesedésének lehetőségeit négy, egymáshoz kapcsolódó emberi sorson keresztül tárja fel. A kollektivizálás 1950-es évekbeli, Gheorghiu Dej pártfőtitkár vezette korszakában járunk Kolozsvár hóstáti városrészében. A rózsanemesítő, Decsi Vilmos, széki asszony-élettársa, Kali (Klára), valamint gyereklány-szerelme, Annuska és annak börtönjárt apácahúga, Eleonóra életvallomása hol egybefonódik ebben a nagyregényben, hol egymástól elválik, küldetések, életprogramok mentén rendezve. A rózsanemesítő Vilmos Stáció nevű mintagazdaságának megalapítása és nemzetközi hírneve ellenére boldogtalan, szakmailag elégedetlen, párkapcsolatra képtelen; harmonikusabb a mesemondó Kali rövid életpályája, mivel anyasága és szeretőjétől kapott önálló parasztudvara a függetlenségét biztosítja, de rózsakert-gondozással kiteljesedő együttlétüket követően nem lehet végleges társa Vilmosnak.

Az alkoholista apját ápoló, piacozó hóstáti őstermelő polgárlányé, a tisztalelkű Annuskáé a másik életút, aki szintén nem Vilmos mellett teljesíti be sorsát. (A móriczi „szépasszonyˮ és „boldogasszonyˮ dichotómiája itt nem érvényes, mivel a két női sors egymás folytatása, beteljesülésük pedig a megállapodottsággal, az illúzióktól, de ugyanakkor kiszolgáltatottságtól mentes élet elérésével valósul meg.) A negyedik, a betegápoló apáca sorsa a nőiség lelki-spirituális-segítő oldalát beteljesítő rajza, a vallásellenes rezsimet túlélő, meggyötört nő alakjával, akit az állam soha nem rehabilitált.

A négy élettörténetet dokumentarista módon záró végszó, illetve köszönetnyilvánítás mint a regény zárszava a fikcionáltság ellenében hat, szintén a régi irodalmi hagyományba kapcsolva ezzel az Omertát.

Jegyzetek Tompa Andrea három regényéről

Jegyzetek Tompa Andrea három regényéről

A Haza (Jelenkor Kiadó, 2020) esszéregénye sajátos műfaji határokat lép át, hogy az emlékképek mozaikjaiból egy írói pálya ívét megrajzolva a „város”-t elhagyó és visszatelepülő osztálytársak nemzedéki élményeit gyűjti össze, mellettük az apa, anya sorsával és a családalapítással.

A különböző földrajzi helyeken, az USÁ-ban, Svédországban, Spanyolországban, Szentpéterváron zajló sorsdöntő találkozások a szellemi teljesítmények és karriertörténetek az iskolatársak (Ágó, Ari, Edina, Csaba, Toma,…) egyéniségének szűrőjén keresztül kapnak igazán kontúrokat.

A mű záró részében a Festő, Tanítónő, Férfi és Fiú állnak az egyes szám harmadik személyben elmondott történetek középpontjában. A szintén név nélkül szereplő, de könnyen beazonosítható sipító hangú Professzor asszony („az új haza hőse, akihez hasonló magabiztos nővel sosem találkozott mégˮ) és a Festő, akitől a születésnapját ünneplő miniszterről rendeltek milliós áron portrét („Nem volt jelenléte. Összelopott arca volt. Minden részletét máshonnan vette.ˮ) a referencialitást biztosító szereplők.

Jegyzetek Tompa Andrea három regényéről

Jegyzetek Tompa Andrea három regényéről

A Hazában kikristályosodó, sokszor katartikus élmények során kiküzdött életbölcsesség, tudás a vallomásirodalom hagyományait idézi. Az emigráció főbb fogalmait (akárcsak Márainál) végigkövethetjük a kötetben: ilyen az írás, a nyelv, nyelvek, a haza jelentésének vissza-visszatérő meghatározása: „Az írás a felejtés azonnali formája.ˮ A szavak képtelenek a hazai csapvíz ízéhez hasonlóan felidézni az otthont (Tanítónő). „Nincs mit feljegyezni, nincsenek szavak.ˮ „Talán majd ha a test végigjárja, amit a szavak nem tudnak felfedni, közelebb jut valamihez, ami bizonyosan nincs odaírva.ˮ (Teológián lakik) „Veszélytelen, amit írunk. Minden kihűlt, már nem mozdulnak meg a hegyek a szavakra.”(Nem tud lábra állni)

Az esszéisztikus zárásban a hazabetegség helyett a hazaszerelem kifejezést találja megfelelőnek. „A szerelem, csakis az lehet, mert többet merít abból az értelmetlen és megmagyarázhatatlan szenvedélyből a tér és táj iránt. Mert a szerelem az a félénk és menekülő állat, amely nyomban megszökik, amint közelebb lép hozzá, ami rejtőzködik és diadalmasan szökken fel és eléd áll ̶  de csak álmaidban.ˮ (Hát lehetek én bármi más?

Kapcsolódó cikkek

60 interjún át pályatársaik vallanak a Bud Spencer-Terence Hill párosról

Éppen 60 évvel ezelőtt kezdte a közös munkát a magyarok egyik kedvenc párosa.

Gy. Horváth László John Williams Stonerének eredeti amerikai kiadásával

Gy. Horváth László: Lopni nem szép, görcsölni nem jó, egy valamirevaló műfordító szuverén

Gy. Horváth László a műfordítói pálya helyzetéről és kulisszatitkairól.

Új, illusztrált kiadásban jelenik meg George Orwell Állatfarmja

Ralph Steadman rajzai kiválóan visszaadják a regény világát.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Tények, konteók, gyanúsítottak – Ki felelős a Notre-Dame-ot emésztő lángokért?

    A szomorú tűzeset politikai és vallási ideológiák csapdájában.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. október 15.

    A nagy magyar sci-fi mesemondó – Jókai Mór és a tudományos-fantasztikum

    Lehetséges, hogy a márciusi ifjú volt az egyik első magyar sci-fi író?

    • 2021. október 13.

    Világirodalmi krónikák 40. – Don DeLillo: A Mérleg jegyében

    A veterán amerikai író teóriája a Kennedy-gyilkosságról.

    • 2021. október 12.

    Szavak és érzések – 7 Pulitzer-díjas regény, mely felfedi az emberi természet mélységeit

    Az amerikai irodalom legjobbjai a jelenről a jelennek.

    • 2021. október 7.

    Túl a valóság peremén – 9 fantáziahely az irodalom világából

    Irodalom és földrajz metszéspontja a fantáziavilágok térképe.

    • 2021. október 1.

    Guillaume Apollinaire és az elképzelhetetlen, konceptuális alkotói szabadság

    Ahogy Magyar Miklós fogalmazott: költő, barát és szerető.