Irodalom

A karnagy, akiből a magyar sci-fi úttörője vált – 90 éve született Zsoldos Péter

Hirdetés

A magyar sci-fi látszólag nem tekint vissza túl régi hagyományokra (hiába volt egy Jókai Mórunk), gyakorlatilag egy kezünkön meg tudjuk számolni azon embereket, akik így vagy úgy, de markáns hatást gyakoroltak a műfaj fejlődésére. Okvetlenül oda kívánkozik a listára – méghozzá annak élére – Kuczka Péter, a Galaktika és a Kozmosz Fantasztikus Könyvek főszerkesztőjének neve, de említhetünk még olyanokat, mint Szentmihályi Szabó Péter, Lőrincz L. László, Trethon Judit, vagy épp a nemrég sajnálatos módon elhunyt Gáspár András, esetleg Kornya Zsolt.

Alighanem minden fentebb felsorolt írónak, szerkesztőnek, vagy fordítónak megvannak a maga erényei, ugyanakkor a kritikái is, de akad egy ember a magyar sci-fi berkein belül, akiről fantasztikus tehetsége, és karcsú, ám annál magasabb színvonalú életműve kapcsán gyakorlatilag mindenki egyöntetűen pozitív véleménnyel van, és akit ezen felül még a szakma is elismert, amire bizonyság, hogy kétszer is elnyerte az EUROCON-díját. Ez az ember immáron huszonhárom éve nincs köztünk, népszerűsége azonban úgy fest, töretlen a sci-fiben lezajló trendek változásainak dacára is. 90 éve született Zsoldos Péter.

90 éve született Zsoldos Péter /Forrás: galaktika.hu/

90 éve született Zsoldos Péter /Forrás: galaktika.hu/

A szentesi karnagy

Kevés valószínűtlenebb indulása lehet egy később legendává váló sci-fi író pályafutásának, mint amit Zsoldos Péter esete mutat. A Szentesen, 1930. április 20-án született fiú életének két szerelme volt, a zene és az olvasás. Egészen kisgyermekként falni kezdte Rudyard Kipling és Jack London regényeit, hogy aztán idővel rátaláljon Aldous Huxley-ra, és Alexey Tolstoj-ra, és bár innen még igencsak messze volt az ember, akit akár a magyar Stanislaw Lem jelzővel is illethetnénk, ami a tudományos-fantasztikus írói pályáját illeti, ezek a hatások olyan szervesen épültek be a fiatal fiú személyiségébe, világnézetébe, hogy később is rendre visszatérő elemeivé váltak művészetének.

Persze a vonzalom az irodalom, azon belül is az Egyesült Államokban egyre inkább szárba szökkenő sci-fi mozgalmak iránt afféle hobbiként indult, Zsoldos ugyanis a gimnázium elvégzése után a Zeneművészeti Akadémiára felvételizett, ahol 1956-ban, a forradalom évében szerezte meg zenetanári és kóruskarnagyi diplomáját. Miközben a Magyar Rádiónál dolgozott zenei szerkesztőként irodalmi vágyai és törekvései egyre inkább formát öntöttek, azt pedig a későbbiekben sem győzte kihangsúlyozni, hogy a szavakkal való alkotásban a zenei nézetei és előképzettsége végül milyen elképesztő segítséget nyújtott neki.

Zsoldos regények a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban

Zsoldos regények a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban

A pszichológus író

Első regénye, A Viking visszatér megírása közben iratkozott be az Eötvös Lóránd Tudományegyetem pszichológia szakára, ami szintén alapjaiban befolyásolta későbbi írói témáit, ugyanakkor már ebben az első műben is megjelenik annak törekvése, Zsoldos számára mit is jelent a tudományos-fantasztikum. A már gyerekként is a földrajz, a geológia, a csillagászat, és a régészet iránt érdeklődő kezdő író egyértelműen az Isaac Asimov, Frank Herbert, vagy épp John Brunner által képviselt iskola hazai éllovasává vált, hiába csempészett a művekbe olyan sci-fi toposzokat, mint a mesterséges intelligencia, a tisztán tudomány-technológiai jövőkép jóval kevésbé foglalkoztatta, mint maga az ember.

Témái pszichológiai megközelítésében, abban, milyen tűpontosan értette az emberi lélek működését, a döntések következményeit, leginkább talán valóban Stanislaw Lemmel rokonítható, ugyanakkor már A Viking visszatér című első regényében is élénken utal vissza gyermekkori olvasmányélményeire, a klasszikus robinzonád a bolygóközi jövőbe való áthelyezése magában rejti Kipling és London számtalan szimbólummal, és mélyértelmű mondanivalóval átszőtt technikáit, hiszen, míg a fenti két zseni az állattörténeteiken át mesélt az ember társadalmi szerepéről, és felelősségéről, addig Zsoldos ugyanezt tette a sci-fi kulisszái közt.

Immáron 23 éve nincs köztünk

Immáron 23 éve nincs köztünk

A magyar sci-fi legendája

Ahogy említettük is, Zsoldos Péter mai mércével mérve meglehetősen karcsú életművet hagyott maga után, ugyanakkor annak rendkívül magas minősége megkérdőjelezhetetlen, és nem egy, nem két ember fordul meg a magyar sci-fi háza táján, aki jelenleg is úgy gondolja, hogy prózájában, összetett mondanivalójában, ábrázolt képeiben még manapság is az immáron 23 éve elhunyt legenda jelenti az etalont, és hogy azóta sem sikerült senkinek felhúznia az ő cipőjét. Az olyan művek, mint az Ellenpont, A feladat, vagy épp a Távoli tűz egyértelműen a sci-fi legszebb hagyományaiból táplálkoztak, hirdették Lem és Ray Bradbury nézőpontját, az emberi szellem rejtélyességét, és a sci-fi író egyetlen nemes feladatát annak megfejtésére.

Az 1980-as évek közepén Zsoldos egy aggodalmas kinyilatkozásban fejtette ki saját eszméit a sci-fi írás kapcsán: „Az íróval együtt-gondolkodás szép játékát – ami szerintem e műfaj lényege – felváltotta a meghökkenésre építő, azzal manipuláló szerzők egymásra licitálása; ki tud vadabb, vérfagyasztóbb, követhetetlenebb, vagy bárgyúan primitív, stilárisan siralmas történetet az olvasó elé tálalni?” Nézőpontja még ma is megáll a lábán, hiszen egyre inkább azt látjuk, hogy a való élet kezdi beérni a sci-fit, emiatt kiadók és szerkesztők panaszkodnak a műfaj kiürülésére, amit a szerzők is már csak monumentális mind-fuck történetek képében igyekszenek „megújítani”, réges-rég szakítván a tudományos-fantasztikum eredeti célkitűzéseivel.

A Metropolis Media új kiadású Zsoldos-regényei

A Metropolis Media új kiadású Zsoldos-regényei

Egy befejezetlen élet

Zsoldos Péter 1997. szeptember 26-án hunyt el, 67 éves korában. Állítólag asztalfiókjában legalább két félkész kézirat árválkodott, melyek már sosem kerültek kiadásra, emlékét pedig a tiszteletére az Avana Egyesület által alapított Zsoldos Péter-díj képviseli. Az már más lapra tartozik, hogy sajnos a díj, vagy még inkább a díjazott művek minősége méltóak-e Zsoldos híréhez, irodalmi törekvéseihez, sci-fi írói munkásságához. Ami biztos, hogy bármelyik regényét is vesszük elő, az manapság is frissnek hat, egész egyszerűen azért, mert olyan univerzális témákkal foglalkozott, melyek ugyanúgy meghatároztak minket 50-60 évvel ezelőtt, mint napjainkban, ezért történetei legalább annyira képtelenek megkopni, mint Herbert, vagy Lem remekei.

Zsoldos Péter hitt benne, hogy a szavak, és az azokból épülő történetek elegek arra, hogy elmondjanak bármit a világról, ő pedig végig erre is törekedett. Ahogy fogalmazott: „Amit nem mondunk el egy regényben, azt nem lehet pótolni semmiféle könyvön kívüli szöveggel. A Galaktika magazin kiadója, a Metropolis Media nemrég újra elkezdte felújított kiadásban közreadni Zsoldos teljes sci-fi életművét, én pedig reménykedem benne, hogy ezáltal talán még egy generáció fedezheti fel magának a magyar sci-fi úttörőjét, éppen ezért, ha már ilyen kerek évfordulót írunk, és eddig még nem tettétek meg, vegyétek a kezetekbe valamelyik remekét. Hogy csalódni nem fogtok, arra mérget vennénk.

Kapcsolódó cikkek

Gabriel García Márquez: Száz év magány

Világirodalmi krónikák 20. – Gabriel García Márquez: Száz év magány

A mágikus realizmus csúcsalkotása, mely Nobel-díjat fialt az írójának.

Irodalom

2020. 09. 25.

William Faulkner, 1949 irodalmi Nobel-díjasa

5 regény az irodalmi Nobel-díjas William Faulknertől, amit érdemes elolvasnod

Egy szó szerint nehéz életmű, és a XX. századi amerikai próza egyik legnagyobb mesélője.

Hírek

2020. 09. 25.

Filléres fantasztikum

Filléres fantasztikum – 7 fordulatos, vagy épp meglepő kis költségvetésű sci-fi

Az Avatar filmes reciprokai, avagy kis pénzből kimagaslót.

Film

2020. 09. 25.

Míg 2005-ben a felnőttek 25%-a, addig ma már csak 13%-a olvas

Egy kutatás szerint csupán feleannyi magyar olvas könyvet, mint 15 évvel ezelőtt

Az olvasás mellőzésének leggyakoribb indokaként a válaszadók az időhiányt jelölték meg.

Hírek

2020. 09. 24.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

Gabriel García Márquez: Száz év magány

Világirodalmi krónikák 20. – Gabriel García Márquez: Száz év magány

A mágikus realizmus csúcsalkotása, mely Nobel-díjat fialt az írójának.

Irodalom

2020. 09. 25.

Stephen King hosszú éveken át alkotott Richard Bachman álnéven

Alkotói alteregók – 10 író 10 híres, vagy épp keveset emlegetett álnév

Kedvenc szerzőink nem csupán saját nevükön találjuk meg a boltok polcain.

Irodalom

2020. 09. 22.

Stephen King nagyjából 400 millió eladott példánynál jár világszerte

7 hátborzongató Stephen King regény, és benne 7 pszichológiai motívum

A horrorkirály és az allegorikus, vagy épp közvetlenül ábrázolt lélektan.

Irodalom

2020. 09. 21.

Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége

Világirodalmi krónikák 19. – Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége

A regény, mely regényíróvá tette a tudóst, és elindította irodalmi karrierjét.

Irodalom

2020. 09. 18.

Fekete Afrika hangjai

A Fekete Kontinens hangjai – 10 lehengerlő regény Afrikából

Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.

Irodalom

2020. 09. 16.

Facebook közösség