• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Az író, meseíró a könyvtárában (MTI fotó)

Irodalom

A lélek rejtett tájai – Lázár Ervin kútból zengő citerája

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Hirdetés

A szülőföldjével éppen olyan bensőséges viszonyban van az ember, mint az anyjával és a szerelmével. … S mivel a lélek legrejtettebb tájait érinti, s ráadásul mélységesen magánjellegű is, nagyon nehéz róla beszélni ˮ  ̶  vallja Lázár Ervin a Csillagmajor című novelláskötete függelékében, ami 2005-ben jelent meg az Osiris Kiadónál. A gyermekkor tájára visz az 1996-os első tizenhét novella is, majd a tárcanovellákkal megtoldott függelék, az Isten-szerette pogányˮ Alsórácegrespusztára, Rácpácegresre, aminek neve játékos szóalkotásként került a magyar irodalomtörténetbe.

Az író, meseíró a könyvtárában (MTI fotó)

Az író, meseíró a könyvtárában (MTI fotó)

Megalkotójának ugyan nem szülőhelye, hanem gyermekkorának helyszíne, mégis innen lehet továbbjutni a mesék világába, a „Négyszögletű Kerek Erdő”-be vagy a majorság mágikus-reális világába – aszerint, az olvasó hova vágyik. Utóbbi a Gelléri Andor Endre, majd Tamási Áron novelláiról Lázár Ervinre is érvényes meghatározással „tündéri realistáˮ- nak nevezett novellafüzére, az 1996-os Csillagmajor. (A címadás egy szóelvonás a második elbeszélés titokzatos főhősének a ragadványnévéből, a „Csillagmajori” alakból.) A helyszín a Mezőföld közepén – Tolna és Fejér megye nagybirtokain –, a világtól elzártan élő mezőgazdasági munkások, régen a cselédek majorjainak vidéke. Az 50-es évek téeszesítése rombolta szét ezt a zárt világot, amelyben a tradicionális közösség összetartozása és a külvilágból érkező ellenséges vagy különc alakok határozzák meg a gyermekkor légkörét, egyben ezek alakítják a cselekményt.

A pusztai táj tehát nem az Alföldé, hanem a lankás, tagolt felszínű, sokkal változatosabb Dunántúlé. Ezen a löszös-termékeny talajon gazdálkodnak a hosszú cselédházak lakói, akiknek négy-öt kilométer távolság meg sem kottyan: így juthatnak el, többnyire gyalog a vasútállomásra, Simontornyára, a sárszentlőrinci iskolába vagy templomba.

Itt a gyermek szemléletében fekvő óriás a „hegyˮ, ami első felfedezése a kisdiáknak, egyben a megszelídített ismeretlen és félelmeinek kivetülése (Az óriás). Erre folyik a néha megáradó Sió, amelynek fahídján túl egy ismeretlen és veszélyes terület kezdődik. Itt terem a keserűfű és a ballangkóró, az „ezeréves Nagyszederfa”, − amelynek árnya alatt évszázadokig várják egymást a szerelmesek (A remete) −, valamint a juhar, amit kivágnak a téesz utasítására.

„nem kétséges, minden a Nagyszederfával kezdődött” (Lázár Ervin: Napló)

„nem kétséges, minden a Nagyszederfával kezdődött” (Lázár Ervin: Napló)

A gyerekkor helyszíne inkább a közösségé, nem a családé. A nagyszülők és a származás nem ide köti Lázár Ervint, így a gyermek- és ifjúkor tágul mitikus méretűvé és jelentőségűvé, nem úgy, mint Illyés Gyula Puszták népének családi gyökerei. A mesenovellák nem szociografikus művek, bennük a néplélek és a mitikus gondolkodás teremti az „égig érő fa”, a hegy-óriás, az ördög patkója és a sírással megtöltött láda történetét.

A Csillagmajor második, bővített kiadásának belső borítója (Helikon, 2005)

A Csillagmajor második, bővített kiadásának belső borítója (Helikon, 2005)

Az intuíciók és a realitás – egyfajta mélyrealizmus (az élettények megéltsége révén) és a mesei-tündéri képzelet világa: ez a kettősség, ami bevonja az olvasót ennek a novellafüzérnek a sajátvilágába.

Egyedi életutakból összeállnak a közösség sorstörténetei, aminek „tágasságot” a csoda ad, mint megoldási lehetőség. Úgy indít neki minket, olvasókat az ismeretlennek „a szöveg várakozása”, hogy biztonságban vagyunk, hiszen a lét határhelyzetei is részei a majorsági történeteknek, a reálvilág szorító tényeivel. A fordulatok végletekig fokozódnak: A tolvaj titkát felfedő család végleg elveszti a létezésüket transzcendens dimenzióval igazoló misztikumot:Most, felnőtt férfiként, felriadok néha éjszaka, és fülelek. Hátha itt motoz a lakásban egy angyal! Hátha szüksége van valamire a dolgaim közül! De nem moccan semmi, csak a csend hasogatja a dobhártyámat.”

Bohózattal zárul A grófnő, melynek hóbortos és emberbarát Isztikéje úri ruhába öltözteti egy napra a pusztaiakat. És jöttek vissza az asszonyok, királynői estélyikben, abroncsos szoknyákban, csipkés blúzokban, finom körömcipőkben, csatos magas szárúban, arannyal díszített piros csizmácskákban. Csak bámulták egymást, moslékosdézsában cserzett kezük ismerkedett a lágyan leomló anyagok érintésével, a sima gombok finom domborulataival, a habkönnyű csipkékkel. … Kora reggel jókora zuhé kerekedett…. Az emberek álmosan sereglettek elő a házakból, szokatlanul mozogtak a furcsa ruhákban, a lakkcipők megmerítkeztek a sárban. Hujber Gyula lenézett a lábára. − Na, meg vagy körösztűve − mondta a cipőjének.”

A rácegresi iskola

A rácegresi iskola

A keserűfű a német lakosságcsere egy éjszakáját idézi fel, amikor a pusztaiak menedéket adnak egy idős sváb házaspárnak, Pámer Konrádéknak. Ebben a novellában is megjelenik az összetartó közösség, illetve az áruló, ördögi Bederik Duri, aki nem tudja elfogni a keserűfűben az üldözött párt, mert hirtelen köddé válnak. Az olvasói igazságérzetet az elbeszélés Lizi, az idős sváb asszony megszólaltatásával, illetve az utolsó jelenetben Hujber Gyula kegyeleti gesztusával billenti helyre.

„− Eleget szívták a levegőt a magyar emberek elől. Menjenek a testvéreik közé, az imádott Németországukba.

Lizi előrelép, elhúzza a száját. Kivillan az aranyfoga.

̶ Te vagy magyar? Szar vagy te, nem magyar − mondja. Így hangzik: »Te faty matyar? Szar faty te, nem matyar.«”

(Hujber Gyula) „ Letérdelt, egy kalapnyi gödröt ásott a bicskájával, a kezével kikaparta a meglazult földet. Kivette a keserűfüvet, belehelyezte a gödörbe, körültömködte. A középső ujjával eligazgatta a virágokat, lerázta róluk a rájuk hullott porszemeket. Fölállt. Kifordította a kalapját, leveregette róla a rögöcskéket, kikotorta a kalapja bélését is. Visszafordította a kalapot, visszaütötte a tetejére a horpadást és a térde mellé eresztette.

− Na, Lizi néném, itthun vannak. Isten nyugtassa magukat − mondta.”

A záró novella, A kút anyaalakja felidézi a földosztás időszakát, a férjet: „Amikor lefeküdt, eligazgattam a ruháját, érzem ám, hogy valamivel nagyon ki van tömve a zsebe. Belenyúlok, hát föld. Hazahozott egy zsebbel a földjéből.

Az anya Fehérváron élő fiának meséli el a téeszesítés idején átélt szenvedéseiket, elkeseredett magángazdálkodó ura utolsó kétségbeesett próbálkozását földje elvétele ellen.

„− Akkor már nagyon elegük volt az embereknek a zaklatásból. Úgy döntöttek, hogy visszaadják a földjüket az államnak. Ajánlgatták nekik a téeszcsét, de nem akarták. Azt mondták, nem leszünk még egyszer cselédek. Csak apád makacskodott. Hogy ő nem mond le, ő nem adja vissza, neki kell a föld.

Bődör elvtárs, hát éppen maga! Maga nem látja, mi a jövő útja?! Azt akarja, hogy mindenki saját magának kaparjon? Magának kellene legjobban megérteni az idők szavát.

Le van szarva az idők szava!

A kútba menekül Bődör Gyula, mondván, hogy amíg ott van, a földjét nem tudják elfoglalni. Majd ráomlik a kút, s ezután (borzongató itt a tündéri realizmus!) a citeraszó állandóan hallatszik a mélyből. (Már amennyiben ez nem hallucináció, hiszen a novella ennek a lehetőségét is fenntartja, sugallja.)

A lelenc című elbeszélésben a csoda működni kezd, majd a visszavonja a címszereplő. A varázslat és a realitás oda-, majd visszafelé gördíti az eseményeket: a lelencből kivett Rezsenke csodatévő gyógyításaival sem vívja ki az elfogadást társai és a pusztaiak körében, pláne az elismerést, ezért visszacsinálja a varázslatait. A sánta, a tüdőbajos és a béna – egyikőjük sértő csúfolódása miatt – visszaváltozik beteggé. A test gyógyulása a Bicléder lelkét nem tette szelídebbé, gőgös maradt, ezért bűnhődött meg.

A pár-novellák egymást követik a kötetben: a feltámasztás sikeres és sikertelen története (A bajnok, A porcelánbaba), az ördögűzés és az angyallal találkozás (A kovács, A cirkusz és a Csillagmajori), a szenttel való találkozás és elvesztése (Az asszony, A tolvaj).

A szökés a hazatalálás elbeszélése, a víz életre keltő erejéről és a Sióról, a folyó kitörölhetetlen emlékéről, szülőházról és az azt őrző hű kutyáról. Lázár Ervin valamennyi kötetbeli novellamotívuma megjelenik ebben a művében: a gyerekkor utáni vágyódás, a szenvedéssel szerzett tudás és a természet újjáteremtő ereje.

„A ház homloka sárgán ragyogott a valószínűtlen esti fényben. Ez volt az a kép, amely ott lebegett mindig emlékezete peremén, amelyről sohasem szakadtak le a fekete, gomolygó ködök. Most, hogy teljes pompájában kibomlott előtte, úgy megkönnyebbült, azt hitte, fölrepül. Ragyog sárgán a ház homloka. A ház homloka. A ház. És most legbelül, túl a titkok határán, megszólalt egy női hang. Azt mondta: Ferkó… De hiszen az én vagyok!”

Az író, meseíró a könyvtárában (MTI fotó)

Az író, meseíró a könyvtárában (MTI fotó)

Kapcsolódó cikkek

A kritika által megvetett bestsellerek

Megvetett bestsellerek – 10 világhírű regény, amit szívből gyűlölt a kritika

Avagy regények, melyeket az olvasók szeretete tett végül naggyá.

Még mindig maradtak gyöngyszemek abban a hatalmas irodalmi hagyatékban

Még mindig akadnak kiadatlan esszék J. R. R. Tolkien irodalmi hagyatékában

Bár januárban eltávozott Christopher Tolkien, a hagyaték még mindig rejt érdekességeket.

John William Waterhouse: Decameron

Boccaccio a Decameronban állított emléket kora pandémiájának

Ha Dantét az olasz költészet megteremtőjének tartjuk, Boccaccio az olasz próza megalapítója volt.

Valerian & Laureline

A képregényponyva, amit a Star Wars le sem tagadhat, George Lucas mégis megtette

Jean-Claude Mézières és Pierre Christin kultikus sorozata a francia képregény legendája.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Hirdetés

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. május 17.

    Világirodalmi krónikák 30. – Ernest Hemingway: Fiesta – A nap is felkel

    Az egyik legszeretettebb amerikai regény az elveszett generációnak állít emléket.

    • 2021. május 13.

    Megvetett bestsellerek – 10 világhírű regény, amit szívből gyűlölt a kritika

    Avagy regények, melyeket az olvasók szeretete tett végül naggyá.

    • 2021. május 12.

    Boccaccio a Decameronban állított emléket kora pandémiájának

    Ha Dantét az olasz költészet megteremtőjének tartjuk, Boccaccio az olasz próza megalapítója volt.

    • 2021. május 7.

    Az embert a szokásai tartják egyben, meg a szenvedélyei – Vámos Miklós-portré

    Vámos Miklós igazi polihisztor, aki napjainkban is rendkívül népszerű.

    • 2021. május 6.

    Világirodalmi krónikák 29. – John Williams: Stoner

    Valószínűtlen bestseller, és magával ragadó klasszikus.

    Hirdetés