A létezés szobafogsága – 9 érdekesség, amit nem biztos, hogy tudtál Az átváltozásról

Világjárvány van, karantén, ráadásul poloskaszezon – minden adott egy jó kis kafkai szorongáshoz, úgyhogy mi mást lehetne ilyenkor elővenni, mint az irodalom legjobb szobafogság-történetét, Franz Kafka örök klasszikusát, Az átváltozást?

A Négy Fal Között Online Olvasókör YouTube-csatornán most induló, a Helikon Zsebkönyvekből válogató világirodalmi klasszikusok sorozat első epizódjában Franz Kafka rémálomszerű látomása került terítékre. Hogy meghozzuk a kedveteket a mű elolvasásához vagy újraolvasásához, íme néhány érdekesség, amit nem biztos, hogy tudtatok a szegény Gregor Samsa kálváriájáról.

A Négy Fal Között új részében Kafka Átváltozása

Rovarhatározó

A legelső kérdés, ami olvasóként felmerülhet bennünk, hogy pontosan milyen bogárrá is változott tulajdonképpen az utazóügynök. Ha szemezgetünk Az átváltozás százévnyi illusztrációtörténetéből, akkor mindenféle csótányt, poloskát vagy ganajtúró bogarat látunk majd, miközben a konkrét lény ténylegesen nincs megnevezve a történetben. A szövegben nem szerepel se a csótány, se a poloska, de még a rovar vagy a bogár szó sem, és Samsára leggyakrabban olyan általános kifejezésekkel utal, mint az állat a szörny vagy az izé. Az eredeti szövegben Kafka azt a kifejezést használja, hogy ungeheueres Ungeziefer, amit szó szerint kártevőként lehetne fordítani, és ebbe a gyűjtőfogalomba beletartozik az összes ilyen lény a csótánytól a tetűn át a poloskáig.

A magyar fordító, Györffy Miklós jól érezte, hogy a kártevő kifejezés nem hangzik sehogy, és a kezdőmondat erejéből is elvenne, ezért leleményesen „szörnyű féregnek” fordította:

itt viszont nem valami százlábúra vagy csontkukacra kell gondolnunk, hanem arra a mindenkori parazitára, amit ez alatt a szó alatt értünk (vö. „titkos féreg foga rág”). Vladimir Nabokov, aki az írás mellett lepkeszakértő is volt, megpróbálta tudományosan meghatározni a szóban forgó ízeltlábút, de valószínűleg tévúton járt: Kafka célja minden bizonnyal az volt, hogy mindvégig bizonytalanságban tartsa az olvasót.

Az ungeheueres Ungeziefer szó szerint általános kártevőt jelent

Képtilalom

Ugyanebből az okból Kafka nem engedte, hogy a műben szereplő lényt képileg ábrázolják. Kiadójának írt 1915-ös levelében ezt írja: „Magát a rovart nem rajzolhatják le. Nem lehet ábrázolni még úgy sem, mintha a távolból látszódna.” Éppen ezért az első kiadás borítóján csak egy résnyire nyitott ajtó szerepel – a szoba sötétjébe már nem pillanthatunk be. Az ajtó előtt egy szobaköntöst viselő alakot látunk – talán az apát –, amint a másik irányba fordulva, szörnyülködve a kezébe temeti az arcát.

Mindez egyrészt a horrorfilmek plakátjáról ismert (mindig kell egy rémült arcú karakter, aki kifejezi a néző hozzáállását), másrészt a szemek eltakarásával éppen ezt hangsúlyozza, hogy a rovarrá alakult Gregor Samsát elsősorban nem látványként kell kezelnünk, sokkal fontosabbak azok a képek és érzetek, amelyeket a rovarszerű részletei felidéznek bennünk.

Részlet Az átváltozás első borítótervéből

Mazochizmus

„Amikor egy reggel Gregor Samsa nyugtalan álmából felébredt, szörnyű féreggé változva találta magát.” A világirodalom egyik legerősebb kezdőmondata után nem nehéz átsiklani afölött az utalás fölött, amit Kafka a második bekezdésben rejtett el.

Gregor szobájának leírásakor kiemeli a falon lógó, újságból kivágott, aranykeretbe helyezett képet, ami „egy hölgyet ábrázolt szőrmekalapban és szőrmeboával – feszes tartásban ült, alsókarja egészen eltűnt nehéz szőrmemuffjában, amelyet a szemlélő felé nyújtott.” Az erotikus részletutalás Leopold von Sacher-Masoch 1870-ben megjelent hírhedt kiregényére, a Venus in Pelz-re.

A kisregényben, amely az irodalom leghíresebb BDSM-története, egy Severin nevű férfi rábeszél egy Wanda von Dunajew nevű arisztokrata nőt, hogy tegye a szolgájává, és a lehető legváltozatosabb módokon alázza meg, ezáltal juttatva szexuális gyönyörhöz. Innentől kezdve nem meglepő, hogy a szerző, Sacher-Masoch lett a mazochizmus pszichológiai jelenségének névadója. A mű magyarul A bundás Vénusz-ként jelent meg a 80-as években, a címhez hasonlóan botrányos, mai szemmel retro-pornós borítóval, angolul pedig, Venus in Furs címmel több filmfeldolgozást is megért (legutóbb Polanski által), divatanyagok kedvelt témája, nem mellesleg pedig a Velvet Undergound debütalbumán található, azonos című kultikus szám ihletője. A történet Kafkát is megihlette, a történetben ugyanis a megalázott Severin az alábbi szolganevet kapja a dominájától: Gregor.

Leopold von Sacher-Masoch és a Venus in Furs egy angol kiadása

Samsa / Kafka

Sacher-Masoch története mellett azonban Az átváltozásnak más forrásai is voltak. Ezek közé tartozik a mára elfeledett német író, Jakob Wassermann 1900-as regénye, a Die Geschichte der jungen Renate Fuchs (magyarul Fuchs Renáta címen jelent meg még 1919-ben). Azon túl, hogy a regény egy zsidó lányról szól, a cselekményről elég nehéz konkrétumokat találni, mert valószínűleg száz éve sem olvasta senki, azt viszont tudjuk, hogy ebben a regényben szerepel egy Gregor Samassa nevű alak is, aki Kafka hősének másik névadója.

Kafka gyakran adott félig önéletrajzi nevet, gondoljuk csak Josef K.-ra a A perből és az Álom című novellából, vagy akár A kastély főszereplőjére, K-ra. Gyanítható, hogy Kafka azért rövidítette Wassermann Samassáját Samsára, mert így erősebbé vált a Samsa/Kafka áthallás: ugyanazok a magánhangók, ugyanazzal a mássalhangzóképlettel. Ha igaz, hogy Az átváltozás fiktív lakásának enteriőrje egyezett Kafkáék prágai lakásának felosztásával, akkor ez az áthallás sem lehet túl meredek. (Az, hogy maga Wassermann honnan vette a nevet, már homályba vész, egyes gerilla értelmezők viszont már felhívták a figyelmet arra a véletlenszerű (?) egybeesésre, hogy a Rómeó és Júlia első színen megjelenő alakjait így hívják: Gregory és Sampson…)

Fordítás fű alatt

Az átváltozás legtöbbet kiadott, mértékadó magyar fordítása Györffy Miklóstól származik, az első fordítás azonban már pár évvel az eredeti szöveg megjelenése után elkészült, és 1922-ben meg is jelent a Kassai Napló-ban. A fordító pedig nem más volt, mint Márai Sándor, aki viszont Kafka engedélye nélkül készítette el a fordítást. Kafka a kiadónál tiltakozott a fordítás megjelentetése ellen, ugyanis a barátját, Robert Klopstockot akarta megbízni a művei magyarításával. Azt, hogy vajon igaza volt-e, nem tudjuk, Márai mindenesetre szenvedett Kafka radikálisan modern nyelvezetével, és a címet sem találta el igazán, amit Változás-ként adott vissza.

Bárhogy is, fordítói munkájának másfelől meglett a foganatja, mert az Egy polgár vallomásaiban később így emlékszik vissza: „Soha nem utánoztam Kafkát, de ma már tudom, hogy néhány írása, tárgy-látása, szemlélete megvilágosítottak bennem homályos területeket.” Nem Márai volt egyébként az első, aki felfedezte Kafka remekművét, Füst Milán például már 1919-ben említi Az átváltozást a naplójában.

Azt nem tudjuk, hogy kortársuk, Kosztolányi mit gondolt róla, mégis, ha öntudatlanul is, a Pacsirtával ő írta meg Kafka elbeszélésének legközelebbi modern magyar rokonművét.

Metamorfózis-mítosz

Az, hogy Márai Változásnak és nem Átváltozásnak fordította Kafka Veranderungját, azért is melléfogás, mert a cím így nem rímel a metamorfózis-történetek legnagyobb klasszikusára, az Átváltozásokra Ovidiustól. A kapcsolat nem véletlenszerű. A prágai gimnáziumában Kafka tanult latint, sőt, egy részletet le is fordított Ovidius munkájából: azt a részt, ahol Odüsszeusz embereit a boszorkány Kirké disznókká változtatta. Gregor Samsa története szándékosan illeszkedik az átváltozásmítoszok hagyományába, bizonyos szempontból azonban paródiája is azoknak, hiszen nála nincs meg a visszaváltozás lehetősége (ami Apuleius Aranyszamárjától a Szépség és a szörnyetegig mindenhol kulcskérdés), sőt, Samsa a tényleges átváltozás előtt sem volt több eltaposható hivatalnok-bogárnál.

Ráadásul Kafka története maga is továbbszövődött más átváltozástörténetekbe. Ludmilla Ulickaja Aqua allegoria című elbeszélésének főhősnője például almalepkévé változik,

míg Kafka legközelebbi irodalmi rokona, a rejtélyes Bruno Schulz Apám utolsó szökése című novellájában visszájára fordítja Kafka történetét: itt nem a fiú, hanem éppen az apa válik komikus, talpak alatt szaladgáló rákká.

Bogár a kereszten

A nagy irodalmi művekben szinte kötelező jelleggel szerepelnek a bibliai utalások, és ez alól Az átváltozás sem kivétel. Ahogy Gregor Samsa apja szégyennel vegyes dühvel tekint a fiára, abban nem kevés freudi pszichológia rejlik, mégis, amikor a bogárként menekülő Samsát almákkal kezdi dobálni, az egész komikusan groteszk bibliai színezetet kap. „Egy gyengén elhajított alma súrolta Gregor hátát, de ártalmatlanul lecsúszott róla. Egy nyomban utána repülő viszont egyenesen a hátába csapódott, Gregor tovább akarta vonszolni magát; mintha a váratlan, hihetetlen fájdalom elmúlhatna a helyváltoztatástól, de úgy érezte, hogy oda van cövekelve, érzékei teljesen összezavarodtak, és elnyúlt a padlón.”

Ezek az almák önmagukban is bibliai utalások, amikor pedig azt olvassuk, hogy „oda van cövekelve”, az az eredetiben úgy szerepel, hogy festgenagelt, vagyis odaszögelt. Amikor a történet végén Samsa (a fantasztikusan a testébe ékelődött, rothadó almával) végre kiszenved, azt olvassuk, hogy „a toronyóra elütötte a hajnali hármat”, ami megint csak utalás Jézus vértanúságára: „Vala pedig három óra, mikor megfeszíték őt.” (Márk 15.25.)

Ödaszögelve

Holocaust prófécia

Kafka ugyan fiatalon meghalt még a II. világháború előtt, Gregor Samsa érthetetlenné váló rovarcsipogásából sokan kihallották Kafka zsidóságának, vagy általában a zsidóságnak a válaszra nem lelt segélykiáltását.

Az átváltozás hátborzongató profétikussága, hogy nem sokkal azelőtt ábrázolta az elpusztítása ellen védekezni képtelen embert kártevő rovarként, hogy a náci propaganda ugyanezzel a képi és pszichológiai eszköztárral rekesztette volna ki a számára nem kívánatos elemeket a társadalmából.

A tisztaságmániás, naponta négyszer fürdő Hitler birodalmában viszont a zsidók kártevőkkel való azonosítása nem csak ábrázolási, nem csak metaforikus kérdés volt. Egy immunológiai kampány keretében pont azt a Zyklon-B nevű rovarölő készítményt használták a gyárak kártevő-mentesítésére, mint amit aztán később a koncentrációs táborok gázkamráiban az emberek ellen.

Zyklon B

A csótánytól a légyig

Az átváltozásnak akadnak színpadi és filmadaptációi, de ha Kafka a lény képi megjelenítését, egyszerű lerajzolását is megtiltotta, akkor nem nehéz kitalálnunk, hogy ezekről mi lenne a véleménye. Talán nincs még egy olyan filmrendező, aki olyan közel áll Kafka szürreális, álom és ébrenlét határán egyensúlyozó világához, mint David Lynch. A Radírfej maga a kafkai rémálom, a benne szereplő torzszülött csecsemő pedig Gregor Samsa távoli szörnyrokona, akár az Elefántember címszereplője, akinek a halála előtti ikonikus felkiáltása „I am not an animal! I am a human being!” akár a féreggé vált utazóügynök szájából is elhangozhatott volna.

Lynch és Kafka minden rokonsága ellenére Az átváltozás legközelebbi filmes újraalkotása mégis David Cronenbergtől származik, akiknek A légy című horrorfilmje szándékos főhajtás a prágai előd előtt. Cronenberg fejében elmondása szerint kifejezetten Az átváltozás járt, amikor a léggyé mutálódó tudósa szájába ezeket a sorokat adta:

„Egy rovar vagyok, aki azt hitte magáról, hogy ember, és ez tetszett neki. Most viszont az álom véget ért, és a rovar felébredt.”

David Cronenberg és A légy

Nézzétek meg a YouTube-on a Négy Fal Között videóját Az átváltozásról, ahol most egy nyereményjáték keretében akár meg is nyerhetitek a kötetet a Helikon Zsebkönyvek kiadásában:

Kapcsolódó cikkek

Bezárt az Ectopolis Magazin!

4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.