- Kovács Krisztián
- 2020. június 3. | Becsült olvasási idő: 6 perc
Szinte mindegy, hogy életében minek tartották Rejtő Jenő műveit, az idén épp 115 éve született kiválóságról nem csupán az árul el rengeteget, hogy olvasottsága Jókai Móréval vetekszik, de az is, hogy hiába telt el közel nyolcvan év tragikusan értelmetlen korai halála óta, népszerűsége töretlen a hazai olvasók közt. Rejtő műveire könnyű lenne rásütni a ponyva kifejezést, holott annyival többet adnak néhány kacagtató történetnél, és pattogó párbeszédeiben, fordulatos cselekményében, és gyönyörű és szemléletes leírásaiban a magyar prózaírás igazi nagyságát fedezhetjük fel.
Nem csoda, hogy Rejtő Jenő egy ország kedvence. Emlékezetes történetei, groteszk, és felejthetetlen karakterei, sziporkázó humora miatt minden rendes magyar háztartás kellékei közt megtaláljuk Piszkos Fred sztorijait, vagy épp a Légiós-regényeket, és ez így van rendjén. Rejtőt olvasni ugyanis kirándulás a jókedv terepére, egy világ, ahol mindennek megvan a maga romantikus törvényszerűsége, ahol a jók elnyerik jutalmukat, a rosszak megbűnhődnek, és ahol végeredményben mégis egyetlen győztes van: mi olvasók. Összegyűjtöttük most a személyes kedvenceinket rangsorolás nélkül. Utóbbira nincs is szükség, hiszen minden Rejtő-mű gyakorlatilag azonosan magas minőséget képvisel.
A megkerült ponyvaíró, a magyar szórakoztatóirodalom nagysága
Egy misztikus felütésű történet a Szaharában keringő kísértetlégióról, és persze a szokott bonyodalmak, helyzetkomikum, és már-már abszurd fordulatok jellemzik Rejtő 1939-es regényét, amit sokan az életmű egyik koronadíszének tartanak. Nem véletlen, gyakorlatilag tökéletesen felépített, következetesen az utolsó utáni csattanóig kifuttatott történet, és rendkívül érzékletes leírások kombinációja.
A láthatatlan légió
A négyrészes Piszkos Fred-történetek második darabja Az elveszett cirkáló után veszi fel a fonalat, és ha lehet, még magasabb fordulatszámra kapcsol. Nem hiába, Rejtő ezen művének már első bekezdései legendásak, aki egyszer olvasta, vélhetően idézni is tudná. Piszkos Fred alakja egyszerűen önálló történetért kiáltott, így az előző kötet mellékszerepe után a szakállas, karvalyujjú bitang végre főszereplőként domborít.
Piszkos Fred, a kapitány
Rozsdás, és a Kölyök, no meg a Balmoral nevű cirkáló furcsa átvedlése, és Piszkos Fred színre lépésének története ez a regény, egy őrült hajsza a Távol-Keletre. Irodalomkritikusok szerint is az egyik legjobban kidolgozott Rejtő-mű, ahol a szerző a kalandregények, a krimik és a humor tökéletes elegyét hozza létre, és még arra is jutott ideje, hogy némi nemzetközi politikai kikacsintást is elhelyezzen a sorok közt.
Az elveszett cirkáló
Az életmű egy egészen különös darabja, hiszen ezúttal nem földrészeket, vagy az egész világot átszelő történetet kapunk, hanem egy kvázi egyhelyszínes krimit, mely a legszebb Agatha Christie-féle hagyományokat ötvözi Rejtő zseniális humorával. Mindez kiegészülve némi romantikával igazi színpadi bohózatot teremt, és szinte látjuk burleszkfilmként megelevenedni a szemeink előtt.
Vesztegzár a Grand Hotelban
A légiós, vagy alvilági-regények mellett kevesebb hangsúlyt kapnak Rejtő vadnyugati-történetei, pedig megérnek egy misét. A Nevada szellemében ott van minden olyan sablon, amiért szeretjük a westernt, Rejtő pedig a megszokott eszközei mellé kifejezetten érzékletes tájleírásokat biggyeszt, amitől olyan érzése lesz az embernek, mintha Karl May-t és P. G. Wodehouse-t gyúrták volna egybe.
A Nevada szelleme
Ismét egy megszokottól eltérő Rejtő-darab, melyben némileg keverednek a légiós-regények, és a Piszkos Fred-féle történetek, na persze a megszokott egyedi figurákkal. Kevesebbszer emlegetett sztori, pedig abszolút nem lóg ki az életműből, sőt, számtalan észrevétlen és aranyköpésnek is beillő bölcsességet rejt, ráadásul a menekülés-nyomozás fázisait ugyanolyan profin kezeli, mint mondjuk Az elveszett cirkáló.
A szőke ciklon
Az egyik Rejtő-kötet, amiről vélhetően már mindenki hallott, az is, aki semmit sem olvasott az írótól. Az elátkozott part című regény felejthetetlen karakterei visszatérnek, Rejtő pedig megint olykor olyan váratlanul tűpontos leírásokat ad pl. a Kongó-folyó medréről, amit nem feltétlenül várnánk egy humoros kalandregénytől, ráadásul olykor a Csontbrigádra jellemző komorságot kever a hangulatba, ami igazán egyedi ízt kölcsönöz a műnek.
A három testőr Afrikában
Talán kevésbé vicces, mint a Piszkos Fred-széria, és mégsem annyira komoly, mint a Csontbrigád, a kettő közt egyensúlyoz, a főszerepben Galamb, a verekedős légiós, aki egy rejtélyes gyilkos nyomát követi, miközben igyekszik megküzdeni a gyilkosság vádjával. Egyesek elborult marhaságnak, mások bohém ujjgyakorlatnak neveznék, de akárhogy is, megint egy újabb Rejtő-íz, amit lehetetlen utánozni.
Az előretolt helyőrség
Tuskó Hopkins, Senki Alfonz, és Csülök színre lép, és a maguk módján kuszálják össze a regény cselekményét, Rejtő pedig ismét bizonyítja lenyűgöző irodalmiságát, azzal, amilyen szépen ívelt mondatokban építi fel az afrikai vadon képét. Könnyed, humoros írás, amelynek félreértésekben tobzódó cselekményét a szerzőtől megszokott abszurd módon egy ellopott nadrág indítja be.
Az elátkozott part
Nem véletlenül hagytuk a végére Rejtő 1938-as művét, hiszen az teljességgel kilóg az életmű eddigi darabjaiból, és bizonyítja szerzője irodalmi nagyságát. Egy kifejezetten komor történet a haláltáborok mindennapjairól, és bár a végkifejlet nagyjából követi a többi Rejtő-regény által felállított elvárásokat, az író még a leírásokkal – vagy azok hiányával – is egy tőle szokatlan narrációs stílust képes felvenni, bizonyítva sokrétű tehetségét.
Csontbrigád
Huszonöt éven át forgott, tizenöt évig tartott az utómunka.
Különösen a tizenöt évvel ezelőtti számokhoz viszonyítva drasztikus a csökkenés.
Újabb érdekfeszítő téma Dezső András tényfeltáró repertoárjából.
Világhírű írók, akik finoman szólva sem jöttek ki egymással, és ennek hangot is adtak.
A világ leghíresebb háborús fotója, és megannyi kérdés.
Világhírű írók, akik finoman szólva sem jöttek ki egymással, és ennek hangot is adtak.
Avagy amikor a kevesebb valóban több.
Egy feltörekvő szerző új távlatokat nyitott a sci-fiben 1984-ben.
Lehetséges, hogy a márciusi ifjú volt az egyik első magyar sci-fi író?
A veterán amerikai író teóriája a Kennedy-gyilkosságról.