- Kovács Krisztián
- 2020. december 9. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc
Woody Allen botránya, és a nemrég magyarul is megjelent memoárja kapcsán merült fel ismét a vita, vajon a művész mennyiben választható-e le az általa készített művekről, lehetséges-e külön értékelni a kettőt? Sajnos vagy sem, a probléma nem újkeletű, és lényegében megerősíti azt az egyébként magától értetődő elméletet, miszerint a művészi nagyság nem feltétlenül jár együtt erkölcsi nagysággal is, noha, mi olvasók, nézők, a kultúrát nap mint nap fogyasztók, szeretjük naivan többnek gondolni kedvenceinket, mint a mindennapok emberét.
Pedig az ember csupán ember marad. Az öreg halász és a tenger nem lett rosszabb, mert tudjuk, hogy Hemingway alkoholista volt, és néha megütötte a feleségét, a Héja nász az avaron nem kevésbé csodálatos, mert Ady kábítószerfüggő volt, ahogy Caravaggio festményei láttán sem szegik meg másként a leheletünk attól, hogy tudjuk, valójában gyilkos volt. És bizony, a többek közt Japánban vagy épp Brazíliában is kötelező olvasmánynak számító A Pál utcai fiúk sem veszít fényéből akkor sem, ha tudatában vagyunk, hogy szerzője, Molnár Ferenc úgy élt, mintha két énje lett volna.
Molnár Ferenc 1901-ben mindössze 23 éves, mikor megjelenik nyomtatásban első regénye, a meglehetősen szatirikus humorú Az éhes város. Alig egy évvel később első színpadi darabja, A doktor úr sikerrel mutatkozik be a Vígszínház színpadán. 1906-ban megírja A Pál utcai fiúk című regényét, mesteri történetet sző egy csapat gyermek alakja köré, kritikus éleslátással szemlélve a gyermeki lélek mélységeit. A történet egyszerre vicces, és szomorkás, mondhatni a Molnárra olyannyira jellemző stílusjegyeket viseli magán, és olyan örök kérdésekre keresi a választ, melyek a mai napig aktuálisak, és ami miatt a mű később külföldön is óriási sikerszériát fut be. A szerző épp csak betölti a 29. évét, amikor a regény megjelenik, és még ugyanebben az évben Az ördög című darabjával külföldön is sikert arat.
Hozzá kell tegyük, Molnár megdolgozott a sikerért, élete minden egyes pillanatát az írás, a munka megszállott hajszolása tette ki, nem hiába mondta róla Ady Endre, hogy barátjában vélhetően legalább nyolc író lakik. A kemény munka meghozza a gyümölcsét, és bár Babits Molnár írói képeit és témáit nem tartotta sokra, az író valójában számtalan művészeti irányzat stílusjegyet ötvözte a realizmustól, a naturalizmuson, a romantikán, és az expresszionizmuson át egészen Sigmund Freud pszichoanalitikus nézőpontjáig, melyek összehasonlíthatatlanul egyedi ízt kölcsönöztek a műveinek.
Molnár sikert sikerre halmozott, az 1940-es disszidálásig olyan – némely esetben világhírű – műveket tesz lesz asztalra, mint a Liliom, Az üvegcipő, A testőr, A hattyú, az Egy, kettő, három, ugyanakkor a sikerekkel párhuzamosan a szerzőnek egyre inkább felszínre került egy addig látszólag ismeretlen oldala, melyet leginkább csak szűk környezete vehetett észre. 1906-ban, még A Pál utcai fiúk megjelenése előtt vette feleségül akkori főszerkesztője lányát, Vészi Margitot, akinek akkoriban Ady Endre is csapta a szelet. Barátai beszámolói szerint Molnár titkon nem magának a házasságnak örült már akkor sem, sokkal inkább a győzelemből fakadó sikernek, mely legyezgette túlérzékeny hiúságát, amelyekre egy-egy rossz kritika napokra árnyékot tudott vetni.
A rossz kritikák minden esetben megviselték a lelkivilágát, és nem ritkán sodorták depresszióközelbe, ilyen esetekben pedig dühöngött bárkivel, aki a közelébe került, aminek ebben az időszakban leginkább Vészi Margit itta meg a levét, nem hiába tartott házasságuk olyan rövid ideig,
Molnár Ferenc élete sok esetben forgott a nők körül, amire évtizedekkel később még szűk körű temetésén is megemlékeztek. Bár 1910-ig házasságban élt Vészi Margittal, az elutasításai után beleszeretett Varsányi Irén színésznőbe, aztán Fedák Sárival, majd a mindössze 16 éves Darvas Lilivel folytatott viszonyt.
Molnár 1908 és 1930 között – bár még Budapesten élt – a New yorki Broadway egyik legnépszerűbb szerzőjének számított, busás bevételeiből pedig meglehetősen nagylábon élt, fényűző életmódja sokaknak szemet szúrt, különösen irodalmi kortársainak, akik legtöbbször egy-egy vers, vagy novella publikálásáért csak filléreket kaptak itthon, és akik végül ráaggatták a Csekkszpír gúnynevet is. Molnárt ez már nem érdekelte, a gúnyolódást elismerésként értékelte, hedonista életvitelét pedig kizárólag a munka, az alkohol, és a nők édesítették meg. A zsidó származású író ekkoriban ismerkedett meg Bartha Vandával, és mikor 1933-ban Adolf Hitler hatalomra kerülésekor a pletykák nem emlegettek túlontúl fényes jövőt számára idehaza, végül úgy döntött, New Yorkba költözik.
Darvas Lilivel barátok maradtak, de végül New Yorkba Bartha Vandát vitte magával, mint titkárnőjét, a világváros pezsgő élete pedig felszínre hozott benne valamiféle fiatalos hévet, amit utoljára talán az első világháború előtt érzett magában. Írókörökhöz csatlakozott, mint ünnepelt híresség, ivott, belekóstolt a szerencsejátékba, erőszakos, önző, és agresszív természetének célpontja pedig már Bartha Vanda volt, akit sokkolt, mikor megtudta, hogy egész családját kiirtották a nácik, és végül 1947-ben öngyilkosságot követett el. Molnárt összetörte a szeretett nő elvesztése, ott találta magát egyedül a világ túlsó felén, távol a hazájától, és – bár Darvas Lili ekkor már ugyanúgy New Yorkban élt – gyakorlatilag minden régi barátjától.
Molnár egészsége megromlott élete utolsó évtizedére, melyet a Plaza Hotel 835-ös szobájában töltött. 1943-ban már túlélt egy szívrohamot, ami miatt közel egy évig dolgozni sem tudott, ez a tétlenség azonban a veszteség közepén végzetes lehetett volna, így ifjúkori tempóját felvéve lábadozása után párhuzamosan több kéziraton kezdett munkálkodni. Rettegett a haláltól, és hitt benne, hogyha minél több munkán dolgozik, az késlelteti majd a lassan eljövendő elmúlást, ám az a depresszió, mely miatt már 1911-ben megkísérelt egy öngyilkosságot, most lassan visszakúszott a mindennapjaiba. 1952 elején aztán jött a szörnyű hír, szervezetét gyomorrák támadta meg. A műtétjére 1952. április 1-én került sor New Yorkban, de az altatásból már nem ébredt fel. A valaha volt talán leghíresebb magyar drámaíró 74 éves volt.
Molnár Ferenc esztétikai és irodalmi hagyatéka kapcsán olykor még ma is fellángolnak viták, ám művészetének szépségét és értékét talán a háromszoros József Attila-díjas író, Hegedűs Géza foglalta össze kiválóan, aki azt mondta róla,
Talán éppen ez lehet az oka A Pál utcai fiúk sosem lankadó sikerének, és bár életművét ismerve személyiségétől nem vonatkoztathatunk el, fontos megemlíteni azt is, hogyha nem lett volna az, aki – mindennel együtt – akkor nem hagyott volna az utókorra ennyi örökérvényű művet.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.