• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Molnár Ferenc (1878-1952)

Irodalom

A nemzetközi sikeríró, akiben két én lakozott – Molnár Ferenc-portré

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Woody Allen botránya, és a nemrég magyarul is megjelent memoárja kapcsán merült fel ismét a vita, vajon a művész mennyiben választható-e le az általa készített művekről, lehetséges-e külön értékelni a kettőt? Sajnos vagy sem, a probléma nem újkeletű, és lényegében megerősíti azt az egyébként magától értetődő elméletet, miszerint a művészi nagyság nem feltétlenül jár együtt erkölcsi nagysággal is, noha, mi olvasók, nézők, a kultúrát nap mint nap fogyasztók, szeretjük naivan többnek gondolni kedvenceinket, mint a mindennapok emberét.

Pedig az ember csupán ember marad. Az öreg halász és a tenger nem lett rosszabb, mert tudjuk, hogy Hemingway alkoholista volt, és néha megütötte a feleségét, a Héja nász az avaron nem kevésbé csodálatos, mert Ady kábítószerfüggő volt, ahogy Caravaggio festményei láttán sem szegik meg másként a leheletünk attól, hogy tudjuk, valójában gyilkos volt. És bizony, a többek közt Japánban vagy épp Brazíliában is kötelező olvasmánynak számító A Pál utcai fiúk sem veszít fényéből akkor sem, ha tudatában vagyunk, hogy szerzője, Molnár Ferenc úgy élt, mintha két énje lett volna.

Molnár Ferenc (1878-1952)

Molnár Ferenc (1878-1952)

A fiatal zseni

Molnár Ferenc 1901-ben mindössze 23 éves, mikor megjelenik nyomtatásban első regénye, a meglehetősen szatirikus humorú Az éhes város. Alig egy évvel később első színpadi darabja, A doktor úr sikerrel mutatkozik be a Vígszínház színpadán. 1906-ban megírja A Pál utcai fiúk című regényét, mesteri történetet sző egy csapat gyermek alakja köré, kritikus éleslátással szemlélve a gyermeki lélek mélységeit. A történet egyszerre vicces, és szomorkás, mondhatni a Molnárra olyannyira jellemző stílusjegyeket viseli magán, és olyan örök kérdésekre keresi a választ, melyek a mai napig aktuálisak, és ami miatt a mű később külföldön is óriási sikerszériát fut be. A szerző épp csak betölti a 29. évét, amikor a regény megjelenik, és még ugyanebben az évben Az ördög című darabjával külföldön is sikert arat.

Innentől kezdve aztán darabjait Berlinben, Rómában, Bécsben, és az Egyesült Államok színházaiban is bemutatják. Molnár Ferenc mindössze 30 éves korára mindent elért, amire mások egy életen át vágyakoznak. Siker, pénz, szakmai kiteljesedés.

Hozzá kell tegyük, Molnár megdolgozott a sikerért, élete minden egyes pillanatát az írás, a munka megszállott hajszolása tette ki, nem hiába mondta róla Ady Endre, hogy barátjában vélhetően legalább nyolc író lakik. A kemény munka meghozza a gyümölcsét, és bár Babits Molnár írói képeit és témáit nem tartotta sokra, az író valójában számtalan művészeti irányzat stílusjegyet ötvözte a realizmustól, a naturalizmuson, a romantikán, és az expresszionizmuson át egészen Sigmund Freud pszichoanalitikus nézőpontjáig, melyek összehasonlíthatatlanul egyedi ízt kölcsönöztek a műveinek.

Az ifjú szerző

Az ifjú szerző

Egy férfi két énje

Molnár sikert sikerre halmozott, az 1940-es disszidálásig olyan – némely esetben világhírű – műveket tesz lesz asztalra, mint a Liliom, Az üvegcipő, A testőr, A hattyú, az Egy, kettő, három, ugyanakkor a sikerekkel párhuzamosan a szerzőnek egyre inkább felszínre került egy addig látszólag ismeretlen oldala, melyet leginkább csak szűk környezete vehetett észre. 1906-ban, még A Pál utcai fiúk megjelenése előtt vette feleségül akkori főszerkesztője lányát, Vészi Margitot, akinek akkoriban Ady Endre is csapta a szelet. Barátai beszámolói szerint Molnár titkon nem magának a házasságnak örült már akkor sem, sokkal inkább a győzelemből fakadó sikernek, mely legyezgette túlérzékeny hiúságát, amelyekre egy-egy rossz kritika napokra árnyékot tudott vetni.

A rossz kritikák minden esetben megviselték a lelkivilágát, és nem ritkán sodorták depresszióközelbe, ilyen esetekben pedig dühöngött bárkivel, aki a közelébe került, aminek ebben az időszakban leginkább Vészi Margit itta meg a levét, nem hiába tartott házasságuk olyan rövid ideig,

pedig Molnár éppen azért írta óriási sikert aratott, Liliom című darabját, hogy abban magyarázza el feleségének saját erőszakos természetét, mikor fél év házasság után már nem is éltek egy háztartásban.

Molnár Ferenc élete sok esetben forgott a nők körül, amire évtizedekkel később még szűk körű temetésén is megemlékeztek. Bár 1910-ig házasságban élt Vészi Margittal, az elutasításai után beleszeretett Varsányi Irén színésznőbe, aztán Fedák Sárival, majd a mindössze 16 éves Darvas Lilivel folytatott viszonyt.

Molnár Ferenc és a nők

Molnár Ferenc és a nők

Siker és árnyék

Molnár 1908 és 1930 között – bár még Budapesten élt – a New yorki Broadway egyik legnépszerűbb szerzőjének számított, busás bevételeiből pedig meglehetősen nagylábon élt, fényűző életmódja sokaknak szemet szúrt, különösen irodalmi kortársainak, akik legtöbbször egy-egy vers, vagy novella publikálásáért csak filléreket kaptak itthon, és akik végül ráaggatták a Csekkszpír gúnynevet is. Molnárt ez már nem érdekelte, a gúnyolódást elismerésként értékelte, hedonista életvitelét pedig kizárólag a munka, az alkohol, és a nők édesítették meg. A zsidó származású író ekkoriban ismerkedett meg Bartha Vandával, és mikor 1933-ban Adolf Hitler hatalomra kerülésekor a pletykák nem emlegettek túlontúl fényes jövőt számára idehaza, végül úgy döntött, New Yorkba költözik.

Darvas Lilivel barátok maradtak, de végül New Yorkba Bartha Vandát vitte magával, mint titkárnőjét, a világváros pezsgő élete pedig felszínre hozott benne valamiféle fiatalos hévet, amit utoljára talán az első világháború előtt érzett magában. Írókörökhöz csatlakozott, mint ünnepelt híresség, ivott, belekóstolt a szerencsejátékba, erőszakos, önző, és agresszív természetének célpontja pedig már Bartha Vanda volt, akit sokkolt, mikor megtudta, hogy egész családját kiirtották a nácik, és végül 1947-ben öngyilkosságot követett el. Molnárt összetörte a szeretett nő elvesztése, ott találta magát egyedül a világ túlsó felén, távol a hazájától, és – bár Darvas Lili ekkor már ugyanúgy New Yorkban élt – gyakorlatilag minden régi barátjától.

A szerző mindennemű motivációját elveszítette, hiszen már rég nem a pénzért, vagy a hírnévért dolgozott, így egyetlen dolgot tehetett: megpróbált az íráshoz, mint a gyász feldolgozását segítendő terápiás eszközhöz nyúlni.

A szerző mellszobra a Vígszínházban

A szerző mellszobra a Vígszínházban

Egyedül a végén

Molnár egészsége megromlott élete utolsó évtizedére, melyet a Plaza Hotel 835-ös szobájában töltött. 1943-ban már túlélt egy szívrohamot, ami miatt közel egy évig dolgozni sem tudott, ez a tétlenség azonban a veszteség közepén végzetes lehetett volna, így ifjúkori tempóját felvéve lábadozása után párhuzamosan több kéziraton kezdett munkálkodni. Rettegett a haláltól, és hitt benne, hogyha minél több munkán dolgozik, az késlelteti majd a lassan eljövendő elmúlást, ám az a depresszió, mely miatt már 1911-ben megkísérelt egy öngyilkosságot, most lassan visszakúszott a mindennapjaiba. 1952 elején aztán jött a szörnyű hír, szervezetét gyomorrák támadta meg. A műtétjére 1952. április 1-én került sor New Yorkban, de az altatásból már nem ébredt fel. A valaha volt talán leghíresebb magyar drámaíró 74 éves volt.

Molnár Ferenc esztétikai és irodalmi hagyatéka kapcsán olykor még ma is fellángolnak viták, ám művészetének szépségét és értékét talán a háromszoros József Attila-díjas író, Hegedűs Géza foglalta össze kiválóan, aki azt mondta róla,

művei nem a globális összefüggéseket keresik, csupán az élet apró mozzanataira világítanak rá, melyek meghatározták az embereket ugyanúgy 1907-ben, ahogy manapság is teszik.

Talán éppen ez lehet az oka A Pál utcai fiúk sosem lankadó sikerének, és bár életművét ismerve személyiségétől nem vonatkoztathatunk el, fontos megemlíteni azt is, hogyha nem lett volna az, aki – mindennel együtt – akkor nem hagyott volna az utókorra ennyi örökérvényű művet.

Graffiti Angliában a Pál utcai fiúkról

Graffiti Angliában a Pál utcai fiúkról

Kapcsolódó cikkek

A nagy magyar sci-fi mesemondó – Jókai Mór és a tudományos-fantasztikum

Lehetséges, hogy a márciusi ifjú volt az egyik első magyar sci-fi író?

Bridget Collins: A könyvkötő

Mint az évszázadok alatt tölgyfahordóban érlelt nemes ital – Könyvkritika

Bridget Collins csodálatos ám veszélyes világot tár az olvasói fantázia elé.

Harza Tamás, a Kingpin Kiadó alapítója

Harza Tamás: Esti mese helyett Pókembert olvastam a lányomnak, mikor kicsi volt

Bepillantás egy képregényrajongó kölyökből lett kiadóalapító életébe.

Könyv vs. Film, avagy az örök vita – De van-e egyáltalán miről vitázni?

Az örök vita, melyben az igazság nem ott van, ahol gondolnánk.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    A nagy magyar sci-fi mesemondó – Jókai Mór és a tudományos-fantasztikum

    Lehetséges, hogy a márciusi ifjú volt az egyik első magyar sci-fi író?

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. október 15.

    A nagy magyar sci-fi mesemondó – Jókai Mór és a tudományos-fantasztikum

    Lehetséges, hogy a márciusi ifjú volt az egyik első magyar sci-fi író?

    • 2021. október 13.

    Világirodalmi krónikák 40. – Don DeLillo: A Mérleg jegyében

    A veterán amerikai író teóriája a Kennedy-gyilkosságról.

    • 2021. október 12.

    Szavak és érzések – 7 Pulitzer-díjas regény, mely felfedi az emberi természet mélységeit

    Az amerikai irodalom legjobbjai a jelenről a jelennek.

    • 2021. október 7.

    Túl a valóság peremén – 9 fantáziahely az irodalom világából

    Irodalom és földrajz metszéspontja a fantáziavilágok térképe.

    • 2021. október 1.

    Guillaume Apollinaire és az elképzelhetetlen, konceptuális alkotói szabadság

    Ahogy Magyar Miklós fogalmazott: költő, barát és szerető.