Talabosné Lukács Nikolett
2022. július 20. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc

A popkultúra ikonja lett a francia Robin Hood – Az Arséne Lupin-sztori

Arsène Lupin Sherlock Holmes és Hercule Poirot mellett a világirodalom minden bizonnyal legismertebb bűnügyi figurája, aki a brit és a belga úriemberrel ellentétben nem nyomozó, hanem egy kitalált úri tolvaj és nem mellesleg az álcázás mestere, akit 1905-ben Maurice Leblanc francia író alkotott meg. Eredetileg „Arsène Lopin”-nak hívták, egészen addig, amíg egy azonos nevű helyi politikus nem tiltakozott ez ellen, ekkor változott a neve „Lupin”-re. A betörő kalandjai világhírnevet szereztek alkotójuknak, a Netflixnek köszönhetően 2021 óta pedig valóságos hisztéria alakult ki körülötte.

A Lupin című francia televíziós sorozatot George Kay és François Uzan készítette, és 2021. január 8-án mutatták be a Netflixen, a második évad pedig a hatalmas sikerre való tekintettel már követte is 2021. június 11-én. A harmadik évad premierje 2022. november 11-én lesz, amelyet már hatalmas érdeklődés kísér, hála nemcsak a rendezésnek, hanem a francia filmművészet egyik legszimpatikusabb színészének, Omar Sy-nak, akit sokan az Életrevalók című filmből ismerhetnek (ezt javasolnám mindenkinek kötelezővé tenni). A GABO kiadó jóvoltából Lupin kalandjait most újra átélhetjük csodálatos köntösbe burkolva.

Arséne Lupin

Arséne Lupin a világ talán legkedveltebb betörője. A karaktert először a Je sais tout magazinban sorozatos novellák formájában mutatta be Maurice Leblanc. Leblanc Rouenban született 1864-ben, gyerekként elvarázsolták a boszorkányos, vikinges történetek, de ahogy nőtt, szűkebb hazája, Rouen anekdotái kezdték érdekelni. Az első történet, Arsène Lupin letartóztatása 1905. július 15-én jelent meg.

A karakter hamar elrabolta az olvasók szívét: Lupin a szerző leírása alapján karcsú, elegáns, kifinomult, csábító, mesteri betörő, a „Belle Epoque” korszak igazi dandy modellje.

Intelligenciája, kultúrája, illuzionista tehetsége elképesztő, s egyben anarchista is, aki bámulatos szemtelenséggel játszik a társadalmi konvenciókkal. Ha belegondolunk, nem csoda, hogy Lupin a francia kultúra része lett, hiszen ez a típusú férfi a filmművészetben is megjelenik, elég, ha Alain Delon, de főként Jean-Paul Belmondo figuráira gondolunk.

A novella hatalmas sikert aratott, ez pedig természetesen Maurice Leblanc-ot arra ösztönözte, hogy írja meg a folytatást, több novellában. Ahogy Sherlock Holmes-nak Dr. Watson, úgy a történetek végén megtudjuk, hogy Lupinnek a szerző a barátja, aki elárulja, hogy nem látta az igazi arcát: „Húszszor láttam őt, és minden alkalommal más ember volt; még ő maga mondta nekem egy alkalommal: „Már nem tudom, ki vagyok. Nem ismerhetem fel magam a tükörben.” Az biztos, hogy nagyszerű színész volt, és csodálatos képessége volt az álcázásra. A legkisebb erőfeszítés nélkül át tudta venni egy másik ember hangját, gesztusait és modorát.” – írja Leblanc. Arsene Lupin nem más, mint az ezernyi álruhás ember: a könyvekben sofőr, nyomozó, bukméker, orosz orvos, spanyol bikaviador, kereskedelmi utazó, vagy levert öregember.

Arséne Lupin (2004)

Ahogy a Netflix sikeres sorozatában, úgy Lupin minden hőstettében a valódi arcának megmutatása potenciálisan kompromittálja őt. Gyakran követ el betöréseket, bár ezeket mindig erkölcsi okokból teszi, és számtalan gubancból is kivágja magát (többek között a második kötetben, hogy letartóztatja magát, majd kitört a börtönből). Néha behívják, hogy megoldjon zavarba ejtő bűntényeket, néha egy angol társával, Herlock Sholmès-szal, akit nyilván a szerzői jogok miatt változtatott meg az író, azonban minden olvasó pontosan tudta, hogy kire utal az anagramma. Betörőnk ráadásul névjegykártyákat hord magánál valódi nevével, amelyeket gyakran átcsúsztat az általa átvert embereknek, mielőtt végleg eltűnne.

A sorozat második kötete, Az odvas tű titka nemcsak izgalmas, hanem elgondolkodtató, fordulatos alkotás, azonban az emberölésen túl is szomorú elemekkel tarkított regény. Arsène Lupin ellenfele ezúttal Isidore Beautrelet, egy fiatal, de tehetséges amatőr nyomozó, aki valójában még középiskolás, de komoly fejfájást tud okozni Arsène-nek.

Valódi ellenfél ő, aki hatalmas tehetséggel van megáldva, fiatal kora miatt pedig kénytelen arcát álszakáll mögé rejteni. Az Arsène Lupin-univerzumban számos érdekes tárgy bukkan fel, jelen kötetben az üreges tű a francia királyok kincse volt, amely Marie Antoinette-hez került, amint azt Josephine Balsamo felfedte Cagliostro grófnője (1924) című regényében.

A legendás tű a valaha elképzelt legcsodálatosabb kincset tartalmazza, a királynők hozományát, gyöngyöket, rubinokat, zafírokat és gyémántokat, azaz a francia királyok vagyonát. Amikor Isidore Beautrelet felfedezi a Château de l’Aiguille-t Creuse megyében, úgy gondolja, hogy megtalálta a rejtvény megoldását (a „l’Aiguille Creuse” franciául „Az odvas tűt” jelent), azt azonban nem vette észre, hogy a kastélyt XIV. Lajos francia király építtette Normandiában, Le Havre városa közelében, hogy az emberek ne bukkanhassanak a tű nyomára. A főszereplő azonban nem a tű, még csak nem is Lupin vagy Beautrelet, hanem sokkal inkább a titokzatos gyilkos.

Az odvas tű titka

Nem meglepő, hogy a Leblanc halála után (1941) is népszerű történeteket a mozgófilm is megtalálta magának. Már 1971 és 1974 között született egy televíziós sorozat a könyvekből, a kiváló francia színész Romain Duris főszereplésével pedig (Lakótársat keresünk, Tajtékos napok) 2004-ben egy filmfeldolgozás is készült. A streamingszolgáltatók a sikertörténeteket keresik, főleg a COVID világjárvány óta, nem véletlen, hogy a Netflix meg is találta magának a Lupint, a főszerepre pedig a legkiválóbb színészt. A Lupin nyomdokain járó Assan Diopot az Életrevalók óta világsztárrá avanzsált egykori egyszerű szenegáli fiatalember,

Omar Sy alakítja, aki milliók kedvence: „Omar a tökéletes csomag. Minden megvan benne ahhoz, hogy férfiak, nők, gyerekek egyformán lelkesedjenek érte” – állítja a francia színészről George Kay, a sorozat forgatókönyvírója.

Kay szavai nem véletlenek, Omar ugyanis nős, aki feleségét még szinte gyerekként ismerte meg, gyermekeivel és nejével él, s ugyanolyan szerény, mint évekkel ezelőtt. Assane egy lenézett kisebbség tagja, s a Franciaországban ma is fennálló diszkriminációs problémák megtestesítője, ezért is lehet akkora sikere, hiszen a széria aktuális problémákra reflektál egy régi alapmű továbbgondolásával, ahogy tette ezt két másik kedvencem, a Dracula, vagy a Sherlock is. A sorozatnak köszönhetően Lupin újra szárnyal, nézőinek száma A nagy pénzrablást-t is megelőzte. Reméljük, hogy a könyveknek köszönhetően Lupin sikere még sokáig megmarad, ehhez pedig Az odvas tű titka remek alapul szolgál.