- Kovács Krisztián
- 2021. november 11. | Becsült olvasási idő: 7 perc
Ma már nem nagyon akad olyan komoly könyvsiker, melynek filmadaptációs jogai ne kelnének el esetenként a könyv megjelenésének hetében, és ez adott esetben régen sem volt másként, igaz, számos szerzőt, vagy az irodalmi hagyaték gondozóját olykor csak egy komolyabb összeg győzte meg arról, hogy a művet érdemes hollywoodi producerek kezébe adni. Persze egy esetlegesen elkészült forgatókönyv még mindig nem jelent semmit, és sok filmterv annak dacára is csupán filmterv marad, hogy az alapját képező regényből esetleg világszerte több tízmillió példány talált gazdára. Íme most néhány megfilmesítetlen könyv, melynek adaptációját tervezik ugyan, de lehet, hogy már sosem készül el.
A mágikus realizmus alapműve, és a dél-amerikai irodalom egyik legnagyszerűbb regénye irodalmi Nobel-díjat hozott a szerzőnek, és nem hiába, ő maga kötötte ki, hogy amíg él, főművéből nem készülhet adaptáció. Persze Márquez 2014-es halálát követően a családja rögtön eladta a megfilmesítési jogokat a Netflix-nek, igaz, azóta a projekt egy helyben áll, mert úgy fest, az írók sem igazán érzik, miként lehetne mozgóképre álmodni az időt és a történetet oly szabadon kezelő művet. Márquez egyébként egyszer állítólag azt mondta Harvey Weinsteinnek, aki az adaptációs jogok megvétele után érdeklődött, hogy egyes egyedül Guiseppe Tornatore lenne az szerinte, aki képes lenne elkészíteni a feldolgozást, és ő is kizárólag úgy, ha 100 éven át forgatná minden egyes nap maximum 2 percet felvéve. A Száz év magány 46 nyelven 50 millió példányban fogyott eddig világszerte. (A regénnyel részletesen foglalkoztunk ITT.)
Gabriel García Márquez: Száz év magány
Vagy Zabhegyező, ahogy jobban tetszik, avagy a regény, mely meghatározta a második világháború utáni fiatal generáció mindennapjait, és máig 65 millió példányban fogyott. Nem véletlen ugyanakkor, hogy az önmagát a regény sikere után önkéntes remeteségbe száműző szerző életéről készült már film, de a regényéből mégsem. Salinger még rejtőzködő énjével együtt is megfoghatóbb figura, mint főhőse, Holden Caulfield, holott Hollywood csúcsidőszakában olyanok kacérkodtak az adaptáció ötletével, mint Elia Kazan, Marlon Brando, Jack Nicholson, vagy később Terrence Malick és Steven Spielberg. A gond persze ott kezdődött, hogy Salingernek esze ágában sem volt eladni az adaptációs jogokat, sőt, kikötötte, hogy az kizárólag a halála után értékesíthető. Salinger 2010-ben elhunyt, azóta viszont a filmváltozatról továbbra sincs hír, és inkább minden rajongó azt várja, hogy előkerüljön a hagyatékból a mű folytatása, melyet a szerző kiadója finoman belengetett néhány éve.
J. D. Salinger: Rozsban a fogó
Az X-generáció Ulyssese, amit úgy hirdettek: „Elég vagy ehhez olvasó?” Wallace tréfája húszezer szavas szókincsével, több mint ezer oldalával emberpróbáló feladat, nem különben az adaptálása is meglehetősen nehézkesnek tűnik. Ugyanakkor az a Curtis Armstrong, akit manapság már jobbára csak tévésorozatokban láthatunk, nem sokkal a regény megjelenése után pusztán önszorgalomból megírta a regény forgatókönyvváltozatát, melyet el is adott az HBO-nak, ám a projekt soha nem készült el. Amikor aztán Wallace 2008-ban öngyilkosságot követett el, és a kiadók ezt kihasználva újra agresszíven értékesíteni kezdték a regényt, az adaptáció ötlete is ismét felmerült, a hírek pedig arról szóltak, hogy Armstrong eredeti forgatókönyvét a főleg dokumentumfilmjeiről ismert Sam Jones viszi majd vászonra. Persze előrehaladás azóta sincs, és őszintén kételkedem benne, hogy lesz stúdió és forgalmazó, mely odaállna majd egy ekkora volumenű projekt mögé. (A regénnyel részletesen foglalkoztunk ITT.)
David Foster Wallace: Végtelen tréfa
Sok rajongó, sőt a kritika által is az egyik legnagyrabecsültebb regény a Dick életműben, kellően szürreális, némileg noiros, szenzációs érzékkel lavírozik a tudatosság és a képzelet rendkívül vékony határmezsgyéjén. És bár Dick számos művéből készült filmes változat, az Ubik egyelőre megrekedt a tervezés szintjén. Pedig 1972-ben Jean-Pierre Gorin francia filmrendező már megbízta Dicket, hogy írja meg a forgatókönyvet saját művéből, amit a szerző mindössze egyetlen hónap alatt meg is tett, de a filmből sosem lett semmi. 1985-ben, már Dick halála után aztán megjelent könyvalakban az a bizonyos forgatókönyv, melyet felhasználva 2006-ban a Kamera által homályosan című Dick-feldolgozás producere, Tommy Pallotta kezdett dolgozni az adaptáción. 2011-ben, aztán 2014-ben is megjelent néhány cikk, mely az Ubik feldolgozásával foglalkozott, de érdemi változás nem történt, és a film végül máig nem valósult meg.
Philip K. Dick: Ubik
A képregények aranykorának és a második világháború nemzedékének emléket állító regény elnyerte a Pulitzer-díjat megjelenésekor, az adaptációs jogok pedig már jóval azelőtt elkeltek egy mindössze másfél oldalas szinopszis alapján. Scott Rudin producer megbízására maga Chabon 2002-ig összesen hat különböző forgatókönyv-változatot készített, és arról szóltak a hírek egy időben, hogy Sidney Pollack rendezi majd a filmet, főszereplőként pedig felmerült Jude Law, Tobey Maguire, Natalie Portman, Jamie Bell, Ryan Gosling, Jason Schwartzman és Andrew Garfield neve is. 2004-ben aztán Stephen Daldry, Az órák című filmért frissen kitüntetett rendező számolt be róla, hogy ő készíti a Kavalier és Clay adaptációját, majd kilenc évvel később ugyanő mondta azt, hogy az HBO-nak sorozattá alakítja a regényt, azóta azonban teljes a csend a projekt körül.
Michael Chabon: Kavalier és Clay bámulatos kalandjai
Az egyik leginkább tisztelt élő amerikai írót 2007-ben fedezte fel Hollywood, akkor került a mozikba a később négy Oscar-díjat begyűjtött Nem vénnek való vidék, ráadásul a szerző abban az évben hazavitte a Pulitzer-díjat is a később szintén filmes feldolgozást kapott Az út című művéért. A Véres délköröket szokás McCarthy egyik főművének valamint a Nagy Amerikai Regények egyikének is tekinteni, az amerikai dél gótikus, véres és kegyetlen meséjének, és gyakorlatilag 1985-ös első megjelenése óta folyamatosan levegőben lebeg a filmes feldolgozás lehetősége, ám eddig kevesen mertek hozzányúlni a széles körben tisztelt alapanyaghoz. A kevesek egyike a függetlenfilmes próbálkozásairól, és polgárpukkasztó alkotásairól is híres James Franco, aki nem sokkal a szintén McCarthy-regényadaptáció Isten gyermeke 2013-as megjelenése után saját kezűleg forgatott egy 25 perces kisfilmet belőle afféle bemutató gyanánt, de végül egyetlen stúdió sem harapott rá.
Cormac McCarthy: Véres délkörök
A legyen származású Conrad főművének általában A sötétség mélyén című Kongóban játszódó kisregényt szokás nevezni, melynek egyfajta átirata Francis Ford Coppola Apokalipszis most című filmje, ám leginkább szeretett műve egyértelműen az 1904-es Nostromo, melyről még F. Scott Fitzgerald is azt mondta, bár ő írta volna meg. A Nostromo az Arábiai Lawrence, a Doktor Zsivágó és a Híd a Kwai folyón rendezője, David Lean szerelemprojektje volt, melynek megfilmesítésére egész életében vágyakozott, és mikor végül a film zöld utat kapott, és a stúdió megkezdhette volna az előkészületeket, Lean egy hónappal korábban meghalt. 1996-ban aztán készült ugyan egy tévés adaptáció, de az nem tudta visszaadni a regény nagyszabású történetét, aztán 2002-ben Lean örökösei végül megbízták Martin Scorsese-t, hogy készítse el a legendás rendező hamvába holt filmtervét, aki el is vállalta a feladatot. Sajnos azóta nincs hír a projekt felől.
Joseph Conrad: Nostromo
Noha kivételesen nem regényről beszélünk, Milton műve jelentőségét tekintve bőven a leghíresebb regényekkel vetekszik. A szerző, akit alaptalanul azzal is megvádoltak, hogy plagizálta epikus költeménye szövegét, kétségtelenül az angol költészet egyik legfantasztikusabb művét tette le az asztalra, melyről nem gondolnánk, hogy feltétlenül megfilmesítésért kiált. Ennek ellenére Vincent Newman producer 2007-ben a The New York Times-nak beszélt róla, hogy minden vágya vászonra álmodni a költeményt, noha tudja, hogy a pőre meztelenség, és persze Ádám, Éva és a Sátán ábrázolása kényes téma. Néhány évvel később A holló és a Dark City című filmekért felelős Alex Proyas nevét emlegették a terv kapcsán, sőt, bizonyos források azt is tudni vélték, hogy Lucifer szerepét Bradley Cooper kapta volna, ám a projektet végül 2012-ben törölték, és úgy fest, ez a törlés ezúttal végleges.
John Milton: Az Elveszett Paradicsom
Franzen műve kétségtelenül a XXI. századi amerikai irodalom egyik csúcsteljesítménye, nem hiába, igazi szupersztárt csinált szerzőjéből, ráadásul teljesen jogosan. A diszfunkcionális Lambert család története szinte kiált a mozgóképes adaptáció után, és Scott Rudin producer ennek megfelelően nem sokkal a regény 2001 szeptemberi megjelenése után meg is vásárolta az adaptációs jogokat, de a tervek meglehetősen lassan döcögtek a megvalósulás felé. Az HBO első körben a regény epizodikussága miatt úgy vélte, érdemesebb sorozatadaptációban gondolkodni, ahol az idős családfő szerepére Anthony Hopkins-t szánták volna, de azon túl, hogy elkészült egy korrekt forgatókönyv a pilot epizódhoz, semmi egyéb nem történt. Franzen még 2002-ben, amikor friss volt egy lehetséges feldolgozás híre, azt mondta egy interjúban, hogy nagyon szeretné, ha Gene Hackman elvállalná a családfő szerepét, de végül hiába minden vágyakozás, a terv továbbra is ott tart, ahol húsz évvel ezelőtt.
Jonathan Franzen: Javítások
Toole regényének már csak története is érdekes, a szerző ugyanis már halott volt, mikor a mű megjelent, és elnyerte a Pulitzer-díjat, ráadásul éppen azért vetett véget az életének, mert a kiadók sorra dobták vissza a kéziratát. A Tökfilkók szövetsége végül anyja hathatós közbenjárásának és erőszakosságának köszönhetően jelent meg, és aratott széles körben sikert 1980-ban, és lényegében azóta próbálják filmre adaptálni. Eleve egy meglehetősen megfoghatatlan pikareszk regényről van szó, melybe olyanok bicskája tört bele, mint Harold Ramis, Stephen Fry és Steven Soderbergh. A legközelebb utóbbi került a regény megfilmesítéséhez, ugyanis nem csupán kész forgatókönyvvel a kezében várta a forgatást, de már a helyszínt is lefoglalták, a stáb pedig már ott is tartózkodott. Mindez 2005 augusztusában történt New Orleans-ban, amikor is a Katrina hurrikán pár nap alatt romba döntötte a várost, közel kétezer áldozatot szedve. Soderbergh később úgy nyilatkozott, a Tökfilkók szövetsége elátkozott könyv lehet.
John Kennedy Toole: Tökfilkók szövetsége
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.
