- Kovács Krisztián
- 2022. január 18. | Becsült olvasási idő: 6 perc
A magyar sci-fi látszólag nem tekint vissza túl régi hagyományokra (hiába volt egy Jókai Mórunk), gyakorlatilag egy kezünkön meg tudjuk számolni azon embereket, akik így vagy úgy, de markáns hatást gyakoroltak a műfaj fejlődésére. Okvetlenül oda kívánkozik a listára – méghozzá annak élére – Kuczka Péter, a Galaktika és a Kozmosz Fantasztikus Könyvek főszerkesztőjének neve, de említhetünk még olyanokat, mint Szentmihályi Szabó Péter, Lőrincz L. László, Trethon Judit, vagy épp a nemrég sajnálatos módon elhunyt Gáspár András, esetleg Kornya Zsolt.
Alighanem minden fentebb felsorolt írónak, szerkesztőnek, vagy fordítónak megvannak a maga erényei, ugyanakkor a kritikái is, de akad egy ember a magyar sci-fi berkein belül, akiről fantasztikus tehetsége, és karcsú, ám annál magasabb színvonalú életműve kapcsán gyakorlatilag mindenki egyöntetűen pozitív véleménnyel van, és akit ezen felül még a szakma is elismert, amire bizonyság, hogy kétszer is elnyerte az EUROCON-díját. Ez az ember immáron huszonhárom éve nincs köztünk, népszerűsége azonban úgy fest, töretlen a sci-fiben lezajló trendek változásainak dacára is. Idén már 25 éve lesz, hogy elhunyt Zsoldos Péter.
90 éve született Zsoldos Péter /Forrás: galaktika.hu/
Kevés valószínűtlenebb indulása lehet egy később legendává váló sci-fi író pályafutásának, mint amit Zsoldos Péter esete mutat. A Szentesen, 1930. április 20-án született fiú életének két szerelme volt, a zene és az olvasás. Egészen kisgyermekként falni kezdte Rudyard Kipling és Jack London regényeit, hogy aztán idővel rátaláljon Aldous Huxley-ra, és Alekszej Tolsztoj-ra, és bár innen még igencsak messze volt az ember, akit akár a magyar Stanislaw Lem jelzővel is illethetnénk, ami a tudományos-fantasztikus írói pályáját illeti, ezek a hatások olyan szervesen épültek be a fiatal fiú személyiségébe, világnézetébe, hogy később is rendre visszatérő elemeivé váltak művészetének.
Miközben a Magyar Rádiónál dolgozott zenei szerkesztőként irodalmi vágyai és törekvései egyre inkább formát öntöttek, azt pedig a későbbiekben sem győzte kihangsúlyozni, hogy a szavakkal való alkotásban a zenei nézetei és előképzettsége végül milyen elképesztő segítséget nyújtott neki.
Zsoldos regények a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban
Első regénye, A Viking visszatér megírása közben iratkozott be az Eötvös Lóránd Tudományegyetem pszichológia szakára, ami szintén alapjaiban befolyásolta későbbi írói témáit, ugyanakkor már ebben az első műben is megjelenik annak törekvése, Zsoldos számára mit is jelent a tudományos-fantasztikum.
Témái pszichológiai megközelítésében, abban, milyen tűpontosan értette az emberi lélek működését, a döntések következményeit, leginkább talán valóban Stanislaw Lemmel rokonítható, ugyanakkor már A Viking visszatér című első regényében is élénken utal vissza gyermekkori olvasmányélményeire, a klasszikus robinzonád a bolygóközi jövőbe való áthelyezése magában rejti Kipling és London számtalan szimbólummal, és mély értelmű mondanivalóval átszőtt technikáit, hiszen, míg a fenti két zseni az állattörténeteiken át mesélt az ember társadalmi szerepéről, és felelősségéről, addig Zsoldos ugyanezt tette a sci-fi kulisszái közt.
Immáron 25 éve nincs köztünk
Ahogy említettük is, Zsoldos Péter mai mércével mérve meglehetősen karcsú életművet hagyott maga után, ugyanakkor annak rendkívül magas minősége megkérdőjelezhetetlen, és nem egy, nem két ember fordul meg a magyar sci-fi háza táján, aki jelenleg is úgy gondolja, hogy prózájában, összetett mondanivalójában, ábrázolt képeiben még manapság is az immáron 25 éve elhunyt legenda jelenti az etalont, és hogy azóta sem sikerült senkinek felhúznia az ő cipőjét. Az olyan művek, mint az Ellenpont, A feladat, vagy épp a Távoli tűz egyértelműen a sci-fi legszebb hagyományaiból táplálkoztak, hirdették Lem és Ray Bradbury nézőpontját, az emberi szellem rejtélyességét, és a sci-fi író egyetlen nemes feladatát annak megfejtésére.
Nézőpontja még ma is megáll a lábán, hiszen egyre inkább azt látjuk, hogy a való élet kezdi beérni a sci-fit, emiatt kiadók és szerkesztők panaszkodnak a műfaj kiürülésére, amit a szerzők is már csak monumentális mind-fuck történetek képében igyekszenek „megújítani”, réges-rég szakítván a tudományos-fantasztikum eredeti célkitűzéseivel.
A Metropolis Media új kiadású Zsoldos-regényei
Zsoldos Péter 1997. szeptember 26-án hunyt el, 67 éves korában. Állítólag asztalfiókjában legalább két félkész kézirat árválkodott, melyek már sosem kerültek kiadásra, emlékét pedig a tiszteletére az Avana Egyesület által alapított Zsoldos Péter-díj képviseli. Az már más lapra tartozik, hogy sajnos a díj, vagy még inkább a díjazott művek minősége méltóak-e minden esetben Zsoldos híréhez, irodalmi törekvéseihez, sci-fi írói munkásságához. Ami biztos, hogy bármelyik regényét is vesszük elő, az manapság is frissnek hat, egész egyszerűen azért, mert olyan univerzális témákkal foglalkozott, melyek ugyanúgy meghatároztak minket 50-60 évvel ezelőtt, mint napjainkban, ezért történetei legalább annyira képtelenek megkopni, mint Herbert, vagy Lem remekei.
A Galaktika magazin kiadója, a Metropolis Media néhány éve újra elkezdte felújított kiadásban közreadni Zsoldos teljes sci-fi életművét, én pedig reménykedem benne, hogy ezáltal talán még egy generáció fedezheti fel magának a magyar sci-fi úttörőjét, éppen ezért, ha eddig még nem tettétek meg, vegyétek a kezetekbe valamelyik remekét. Hogy csalódni nem fogtok, arra mérget vennénk.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
Utazás a lélek mélyére, kizárólag a legbátrabb olvasóknak!
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.
