• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!

Hírek

  • 2021. december 20. | Becsült olvasási idő: 7 perc

A szerkesztőség kedvenc könyvei 2021-ből – 30-21.

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Tartottunk tőle, hogy a tavaly indult járványhelyzet majd miként hat az idei könyvmegjelenésekre, vajon a magyar kiadók mernek-e bátran dönteni az új címek tekintetében, de szerencsére már az év első hónapjaiban eloszlott minden kételyünk, 2021 ugyanis sok szempontból talán még erősebb is volt megjelenések tekintetében, mint a tavalyi esztendő. Akadt itt minden, tényirodalom, Nobel-díjas írók remekei, nagy visszatérők, és meglepően érett elsőkönyvesek, színes műfajkavalkádok, és méregerős zsánerművek, avagy íme az Ectopolis Magazin idei kedvenc olvasmányai: kezdjük a harmadik legjobb tízes listájával, holnap és holnapután pedig jön a folytatás.

  1. Alix E. Harrow: Tízezer ajtó

Kaposi Ildikó kolléganőnk kritikájában ezt írta róla: „Vajon mi lenne velünk fantázia nélkül? Ha nem vágyakoznánk néha arra, hogy másmilyenek legyünk, ha nem játszanánk el a gondolattal, hogy szuperhősök, búvárok, emberevő óriásokat levadászó párducasszonyok, hajóskapitányok vagyunk? Hogy képesek vagyunk hatni a világra, és tetteinkkel változtatni a dolgok menetén. Sokan szeretnénk olyan bátrak és őrültek lenni, mint a regény szereplői, akik a hegytetőn építenek hajót, húsukba vájt szavakkal nyitnak kiutat a fogságból, éjfélkor úsznak át a jéghideg vízben egy ajtó felé, mert nem csak hisznek benne, de tudják, hogy a változás, a küszöb létezik, és rájuk vár. Ez a regény emlékeztetett rá, miért szeretek olvasni.”

Alix E. Harrow: Tízezer ajtó

Alix E. Harrow: Tízezer ajtó

  1. Stacey Halls: A lelenc

Benke Évi ezt írta kritikájában róla: „A beharangozó olvasása után egy érzelmes, korrekt módon felvezetett történelmi fikcióra számít az olvasó, amit azonban valójában kap, az jóval több ennél. A történet első felében betekintést nyerhetünk a szegény sorsú családok küszködésébe, minden kényelmet nélkülöző életébe, s mindezt ráadásul olyan érzékletes módon, hogy az olvasó tényleg ott érzi magát a szereplők között, velük együtt jár-kel a kora újkori London mocskos utcáin és a bűzölgő halpiacon. A jómódú Alexandra életén keresztül ugyanakkor az úri középosztály világába is belecsöppenünk: megelevenednek előttünk a bámulatos ruhák, a szolgákkal teli házak és a délutáni tea hagyománya, melynek komoly etikettje van az angolszász hagyományban.”

Stacey Halls: A lelenc

Stacey Halls: A lelenc

  1. Rubin Eszter: Minek szenved, aki nem bírja

Kritikánkban ezt írtuk róla: „Ez a könyv együtt él, együtt lélegzik az olvasóval, ám ez nem egy könnyed, vidám kapcsolat, sokkal inkább olyan, amely fájó, keserű érzést hagy maga után, és idő kell a megemésztéséhez. Transzgenerációs traumák, anya-gyermek kapcsolat, párkapcsolati nehézségek mind-mind helyet kapnak Rubin Eszter gyönyörű prózájában, ami nem lesz egyszerű menet, még annak sem, aki tudja, mire számítson. Aki viszont mindezek ellenére is veszi a bátorságot, és végigolvassa azt az érzelmi hullámvasutat, amin Pető Hanga keresztülmegy, annak egy felejthetetlen, kívül-belül értékes könyv lesz a jutalma, ami katartikus élményt tud nyújtani és szépirodalmi szempontból is komoly értéket képvisel.”

Rubin Eszter: Minek szenved, aki nem bírja

Rubin Eszter: Minek szenved, aki nem bírja

  1. Sepsi László: Termőtestek

Sepsi László műve az év egyik legkülönösebb magyar regénye, egy egyedülálló műfaji hibrid, amivel külföldi írók tekintetében találkozhattunk már, idehaza viszont egészen üdítő újszerűséggel hatott, ahogy az író a horror, a weird, és a gengszterregény elemeit ötvözte, némi noir hangulattal. Sepsi érezhetően komoly tervezőmunkával számította ki a regény mechanizmusainak működőképességét, így a számtalan műfaji variáció nem, hogy nem hull káoszba, de meglepően hamar teremt teljes kohéziót ebben a bűnmocskos világban, ahol a főszereplők közt spiclik, prostik, dílerek és gengszterek közt kell boldoguljon az egyszerű ember. Bár Sepsi idegen, mégis baljósan ismerős világában senki sem igazán egyszerű.

Sepsi László: Termőtestek

Sepsi László: Termőtestek

  1. Iréne Solá: Énekelek, s táncot jár a hegy

Egy újabb különös történet a kötetét idén a Margó Fesztiválon személyesen is bemutató katalán írónőtől. Lírai szépségű regénye egy meglehetősen zárt, ugyanakkor csodálatos világot mutat be az olvasónak a legszebb márquez-i mágikus realizmust segítségül hívva, mely aztán meglepő szürrealizmussal kelti életre a Pireneusok vadregényes erdőségeinek világát. Iréne Solá rendkívül okosan szerkesztett regénye – akárcsak Sepsi László műfajkavalkádja – meglehetősen könnyen áldozhatná fel a forma oltárán a cselekményt, és bár történetszálai igencsak lazán függnek, így is világosan kirajzolódik az ábrázolni kívánt családi tragédia. Kétségtelenül az idei év egyik legkülönlegesebb hangulatú műve.

Iréne Solá: Énekelek, s táncot jár a hegy

Iréne Solá: Énekelek, s táncot jár a hegy

  1. Richard Osman: A férfi, aki kétszer halt meg

Vitkolczi Ildikó kolléganőnk ezt írta róla: „Bár egy sorozatnál sokszor a második kötet jóval gyengébb az elsőnél, számomra Osman könyveinél ez pont fordítva van. Talán, mert a szerzőt nem gyötörte írás közben a kétség, érdekel-e majd bárkit is a történet, amit kitalált, vagy mert már nem kellett a környezet és a szereplők aprólékos kidolgozására koncentrálnia, mintha elengedte volna a sztorit, hogy az hadd fussa ki magát szabadon – és ez nagyon jót tett a regénynek.(…) Lehet kicsit megijedni – nem árulom el, miért -, majd szomorkodni, de lehet rengeteget nevetni is, vagy meghatódni azon, ahogy a nyomozóklub tagjai kiállnak egymásért. És még az – egyik – főgonoszon is lehet olykor szórakozni, mert néha valóban félelmetes, máskor meg egyszerűen csak idétlen. Vagy szánalmas.”

Richard Osman: A férfi, aki kétszer halt meg

Richard Osman: A férfi, aki kétszer halt meg

  1. Cserháti Éva: Szabadulószoba

Kritikánkban ezt írtunk róla: „Érezhető volt az író áldozatos háttér-kutató munkája, melynek következtében egy abszolút hiteles kortablót kaptunk. A természetes stílus, a gördülékeny történetvezetés és a sok érdekes mellékszál mind-mind remek olvasmánnyá varázsolták a Szabadulószobát, melynek már a címe is beszédes, kiszabadított jó pár titkot a palackból. Az a fajta könyv, ami egyaránt érdekes lehet a krimirajongóknak, a közelmúlt történelmét kedvelőknek, idősebbeknek, akik múltidézésre vágynak, és fiataloknak, akik itt élnek most, a 21. században, és egyszerre kíváncsiak a múltra és a jelenre.”

Cserháti Éva: Szabadulószoba

Cserháti Éva: Szabadulószoba

  1. Stephen Fry: Trója

Lukács Niki kolléganőnk ezt írta róla kritikájában: „Stephen Fry a város, Trója megalapításával, az ősök bemutatásával és Zeusz színre lépésével kezdi, és természetesen a háború kiváltó okát és lefolyását is elbeszéli, amelyet mindenki behatóan ismer legalább a Trója című filmből is. (…) Stephen Fry a csodaszép fotók mellett itt is alaposan lábjegyzetelve, a családi-vérségi-isteni és egyéb kapcsolatokat feltárva ismerteti a történetet, ahogy ezt megszokhattuk tőle, a könyvet továbbá névmutató egészíti ki. Az úgynevezett „Nagy történetet” olvashatjuk tehát újra, amelyet először Homérosz írt le az Íliászban, most pedig Fry stílusában interpretálhatjuk. Felmerülhetne a kérdés, hogy miért is fontos ismerni a Tróját és időnként újra átélni a történéseket?”

Stephen Fry: Trója

Stephen Fry: Trója

  1. Bridget Collins: A könyvkötő

Korábban ezt írtuk a kötetről: „Már a regény olvasása közben úgy éreztem, olyan ez a történet, mint egy évtizedek (vagy akár évszázadok) alatt tölgyfahordóban érlelt nemes ital, amit nem hajt le egy slukkra az ember, hanem lassan ízlelgeti, hogy jobban élvezhető legyen az íze – és hogy minél tovább tartson. Ilyen ez a regény is, nem lehet gyorsan haladni vele, pár éjszaka alatt felfalni, hanem le kell lassulni hozzá, figyelni, és türelemmel kivárni, amíg kibontakozik a történet (de nagyon is megéri). És közben lehet élvezni a kissé régies stílust – amit a fordító, Borbély Judit Bernadett remekül visszaadott -, a történet ódonságát, és azt, hogy csak nagyon lassan tudhatjuk meg, miről is szól A könyvkötő.”

Bridget Collins: A könyvkötő

Bridget Collins: A könyvkötő

  1. Ali Smith: Tél

Ali Smith előző kötete, az Ősz előkelő helyen végzett a tavaly év végi listánkon, és bár annak újszerűségét a Tél már nem tudja felülmúlni, ennek ellenére a szerzőtől megszokott érzékenységgel ír a családi dinamikáról és a társadalmi ellentétek begyűrűzéséről a családi mikroközösségébe, mindezt egy karácsonyi történetbe ágyazva, ám, ahogy tette azt előző kötetében, úgy most is az egyén sorsát globálisabb események – elsősorban a Brexit és a menekültválság – hatásain át vizsgálja. A stílus mit sem változott, rendkívül gördülékeny, ugyanakkor kellően szuggesztív, ráadásul rövidsége miatt nagyszerűen fókuszált a cselekmény, és tökéletesen felépítettek a karakterek is.

Ali Smith: Tél

Ali Smith: Tél

Kapcsolódó cikkek

Bezárt az Ectopolis Magazin!

4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

Richard Osman: Az eltévedt golyó /Forrás: https://www.facebook.com/photo/?fbid=577645514365115&set=a.546160457513621/

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo: Papirusz

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Egri Lajos: A kreatív írás művészete

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Bezárt az Ectopolis Magazin!

    4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

    Legutóbbi cikkek

    • 2023. március 10.

    Bezárt az Ectopolis Magazin!

    4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

    • 2023. január 5.

    A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

    A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

    • 2023. január 5.

    Haláli hullák szerdája – Wednesday – Sorozatkritika

    A rémesen vicces Addams-feldolgozás

    • 2023. január 5.

    Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

    Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

    • 2023. január 5.

    Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

    Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.