• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!

Irodalom

A szláv világ és a mágia találkozása – Leigh Bardugo Grisaverzuma

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Leigh Bardugo Jeruzsálemben született, majd Los Angelesben nevelkedett a nagyszüleinél. Apai ágról szefárd zsidó, anyai ágról pedig az askenázi (litván és orosz) zsidó hagyományok ismeretét örökölte, és feltehetően ennek is köszönhető az a szláv/orosz világ, ami az általa kitalált Grisaverzumban megjelenik. A grisák világát ábrázoló trilógia kötetei: Árnyék és csont, Ostrom és vihar, Pusztulás és felemelkedés. Azonban, bármilyen érdekes is a szláv világ és a mágia találkozása a szláv hatás cseppet a hátrányára is válik ennek az univerzumnak.

Az, hogy a Ravka nevű ország városnevei mind szláv típusúak, nem jelentett gondot az olvasásnál (bár, be kell valljam, a Novokribirszk nevű város neve helyett én pl. rendszeresen Novoszibirszket olvastam). Még a nevek sem okoztak problémát (az iskolában még oroszt is tanulók előnyben), viszont a könyv hemzseg az orosz kifejezésektől, tárgyak szláv nevétől, megszólításoktól, néha teljes mondatoktól, amiket ugyan dőlt betűvel írtak, de a jelentésük, a magyarázatuk időnként hiányzik (az eredeti szövegből is). A legtöbbet ugyan ki lehet logikázni, de azért nem mindegyiket, és ez zavaró a történet olvasása közben.

Leigh Bardugo

Leigh Bardugo

Ennek ellenére az ábrázolt világ, amely a leginkább a 18. századi Oroszországra hasonlít a maga feudális berendezkedésével, nagyon érdekes. Itt is van hagymakupolás cári palota, benne – természetesen – pompa és fényűzés, tehetetlen uralkodó, a háttérben erős egyház egy kissé őrült, de számító vezetővel… az érem másik oldala meg a háború, az egész országot sújtó szegénység, árvaházakban tengődő gyerekek… no meg az Éjúr és a grisák, a Grisaverzum alapkövei.

A sorozat három kötete

A sorozat három kötete

A grisák különleges képességekkel születnek, és emiatt általában ki is akarják használni őket. Ravkában így áll össze belőlük a Második Hadsereg, míg a szomszédos országokban vagy rabszolgát csinálnak belőlük, vagy megégetik őket boszorkányságért. Minden grisának másféle képessége van. Van, aki a szelet tudja irányítani, más a tenger hullámait. Van, aki a tüzet uralja, és van, aki képes gyógyítani, más meg lelassítani, vagy épp leállítani az ember szívét.

Viszont ez sincs túl részletesen kifejtve, inkább csak a könyv elején kapunk egy rövid csoportosítást a különböző grisatípusokról, és az embernek magának kell kiokoskodnia a három könyv olvasása közben, miről is szól pontosan a grisák tudománya.

Amit még hiányoltam az első részből, az egy rövid történelmi áttekintés. Bár én, ha egy új, az író által kitalált világról olvasok, nem érdeklődőm minden alapvető részlet után, de azért szívesen olvastam volna többet Ravka történelméről, a szomszédos országokról, vagy arról, hogy végül is ki a fene ellen harcolnak a besorozott gyerekek és felnőttek. Merthogy ez sem volt teljesen egyértelműen leírva.

A Grisaverzum térképe

A Grisaverzum térképe

Ami érthető és világos, hogy van egy grisa, aki jóval hatalmasabb, mint a többi, és ő az Éjúr. A történet szerint az Éjúr ükapja hatalomvágyból létrehozott Ravkában egy Zónát, ahol teljes a sötétség, és aki bekerül oda, az mintha megvakult volna. Sokáig azért nem búslakodhat ezen, mert szinte rögtön le is csapnak rá a szörnyek, a volkrák, és szétmarcangolják. A mostani Éjúr pedig szeretné elpusztítani a Zónát és a szörnyeket, hogy megmentse egész Ravkát.

És ehhez szüksége lesz Alinára… A lány, aki olyan korán elárvult, hogy még csak nem is emlékszik a szüleire, egy árvaházban nő fel, együtt a legjobb barátjával, a szintén árva Mallal, aki a legjobb nyomkereső a világon. Felnőve „természetesen” mindkettőjüket besorozzák: Mal felderítő lesz, Alina meg egy átlagos térképész – egészen addig, míg egy csapattal be nem hatolnak a Zónába, ahol Alináról kiderül, hogy neki is van grisa képessége, méghozzá nagyon nem átlagos. Innentől aztán teljesen felborul a lány élete. Bekerül a fővárosban a palotába, grisa kiképzésen vesz részt, az Éjúr személyes kedvence lesz, ami miatt a többi grisa kifejezetten utálja… és csak azután kezdődnek majd a bonyodalmak.

Az Éjúr az első könyv alapján forgatott sorozatban, Ben Barnes alakításában

Az Éjúr az első könyv alapján forgatott sorozatban, Ben Barnes alakításában

Mindez nagyon izgalmas lett volna, ha Alina egy érdekes, vagy szerethető karakter, nem egy tehetetlen báb, akit úgy pakolgatnak ide-oda, mint egy zsák krumplit. Plusz belesodródik a YA-könyvekben valamiért nagyon kedvelt „két fiút szeretek egyszerre, nem tudok választani, mi a fenét csináljak” típusú problémába, amit én, őszintén szólva, már nagyon unok az ilyen típusú könyveknél. (Pláne, amikor a második könyvben belép a történetbe egy harmadik fiú is…)

De. A második részben végre magára talált az írónő, és onnantól nagyon is elkezd élni a történet, a világ és a karakterek. Alina a sarkára áll, nyavalygás helyett megpróbálja tökéletesre csiszolni a képességeit, és végre döntéseket is hoz, sőt, néha olyan áldozatokat, amelyekről tudja, hogy élete végéig kísérteni fogják. Mal sem egy némán szenvedő rajongó többé, hanem igazi egyéniség, ahogyan végre a grisák is. Az első könyvben a képességekkel bíró fiatalok csoportja igazából egy hatalmas massza, amiből egyetlen személy, Zsenya válik ki. És bár van még pár név, hozzájuk nem lehet igazi személyiségeket kötni. Ez szerencsére szintén változik a második könyvtől, és lesznek igazán kedvelhető szereplők is a grisák és az új szereplők között.

Mal és Alina a sorozatban (Archie Renaux és Jessie Mei Li alakításában)

Mal és Alina a sorozatban (Archie Renaux és Jessie Mei Li alakításában)

Ilyen figura Nyikolaj is, a személyes kedvencem, akihez annyi humoros párbeszéd és jelenet kapcsolódik, hogy nem is értem, Bardugo miért nem hozta be már az első könyvbe a karaktert, mert azzal jelentősen nőtt volna a kezdő történet élvezhetősége is. És aztán persze vannak harcok, hatalmas veszteségek, és Alina olyan válaszút elé kerül, amiról tudnia kell, hogy bárhogyan is dönt, ha Ravka és a népe meg is menekül, ő mindenképp szenvedni fog, egész hátralévő életében (ami a grisáknál jóval hosszabb időtartam, mint az átlagos embereknél). Mégis dönt, és ettől válik igazán jó, értékes és szerethető karakterré.

És bár Alina, Mal és a többiek története alapvetően lezárul a harmadik könyvben, szerencsére az írónő nem tudta elengedni az általa kidolgozott világot, így megírta a Hat varjút, és a folytatását, a Bűnös birodalmat. Ezekben a regényekben a két fő helyszín a Kerch nevű sziget és a Ravkával szomszédos ország, Fjerda, amelyek kissé Hollandiára hasonlítanak, például a személy- és a helységnevek tekintetében. A két regényben Kaz Brekker, a kivételes tehetségű bűnöző, csaló, szélhámos, tolvaj és a bandája történetét olvashatjuk. (És számomra ez a két regény volt a teljes sorozat csúcspontja, a legfőképp az első kötet.) Itt egy fondorlatos rablás története az alapvető szál, amit a kamasz Kaz és a nagyjából egyetemista korú bandája kénytelen elkövetni, majd aztán ennek a következményeit nyögni.

És amitől ez a két könyv sokkal jobb, az a hat bandatag nagyon alaposan kidolgozott karaktere – a múltbeli visszatekintésekkel együtt -, a helyszínek ábrázolása, a csavaros, néha krimibe hajló történet, no meg Bardugo olykor fergeteges humora, ami gyakran megjelenik a bandatagok közötti párbeszédekben.

A Hat varjú és a folytatása, a Bűnös birodalom

A Hat varjú és a folytatása, a Bűnös birodalom

Amerikában időközben már megjelent egy duológia Nyikolajról is, és nagyon remélem, hogy nálunk is olvasható lesz majd. Ezen kívül angolul olvasható egy novellagyűjtemény, ami a Grisaverzum hőseiről szól, plusz van egy előzménytörténet az Éjúrról is. Talán egyszer ezek is elérnek hozzánk.

És amitől számomra ez a sorozat több, mint egy átlagos YA-széria, az az érdekes világépítés és a fejlődő karakterek mellett az igen erős társadalomkritika. A Ravkában uralkodó cár ugyanúgy lenézi és semmibe veszi a népét, mint az uralkodók többsége a történelem során. Ő is az „atyuska” szerepében tetszeleg, azonban ez csak egy üres szó, számára semmit sem jelent, ahogyan a cárnőnek sem. Miközben a nép éhezik, és már gyerekeket soroznak be a hadseregbe – hogy aztán a katonák jó része a Zónában vesszen oda -, a cár és az udvara jólétben és pompában él, és igen erős az ellentét például az ottani ételek, a palota berendezése, a csillogó ruhák és aközött, ahogyan Alina, Mal és a többi gyerek az árvaházban élte az életét.

A Nyikolajról szóló regények eredeti borítói

A Nyikolajról szóló regények eredeti borítói

Ugyanez a kritikus hozzáállás jellemzi a szerzőt az egyház és minden intézményes vallás ábrázolásakor is, legyen szó bármelyik országról. A ravkai egyház vak engedelmességet vár el a néptől, a mindenkori uralkodó feltétlen szolgálatát, és amikor Alina különleges adottságára fény derül, akkor vagy fel akarják használni őt a nép teljes elbutítására, vagy meg akarnak szabadulni tőle, hiszen akár a cár konkurrense is lehetne belőle.

De ez jellemzi a Hat varjúban bemutatott többi országot is. Itt is a tehetség kihasználása a cél, akár a mágiát birtoklók élete árán is. A fjerdaiak boszorkányság vádjával megégetik a grisákat, a kerchiek eladják rabszolgának, Shu Hanban meg felboncolják őket, mert rá akarnak jönni az erejük titkára. És Fjerdában található egy, az inkvizícióhoz hasonló intézmény, amelynek megszállott tagjai üldözik a boszorkánynak kikiáltott grisákat. Ezen kívül ott van Ketterdam, Kerch központja, ahol virágzik a szerencsejáték, az otthonukból elrabolt lányokat adnak el különböző bordélyoknak, a grisákat rabszolgának használják, sőt, olykor kísérleteznek is rajtuk, és a gazdag üzletemberek semmivel sem jobbak, mint a bordély- vagy mulatótulajdonosok, de amíg rendesen fizetik az adót, a város vezetősége nem lép fel ellenük. Innen nézve Kaz és a bandája sokkal tisztességesebb, mint az üzletemberek, mert ők nem mutatják magukat másnak, mint amik – ráadásul sokkal szerethetőbb figurák, a kifacsart tiszteségérzetükkel együtt.

Kaz (jobbra) két bandataggal a sorozatban

Kaz (jobbra) két bandataggal a sorozatban

Mindenképp meg kell említenem a könyvek alapján készült sorozatot is, amelynek az első évada már megtekinthető, és épp most forgatják a másodikat. Amiben más a film a könyvekhez képest, az az, hogy a történet alapvetően Alináról, Malról és az Éjúrról szól, de a forgatókönyvírók beleszőtték a Hat varjú történetvonalát is, így a könyvekben ábrázolt eseményekhez képest a sorozat erősen spoileres lehet.

És persze még abból a szempontból is érdekes a sorozat, hogy Magyarországon forgatták a legnagyobb részét, így a ravkai vagy fjerdai helyszíneken is felismerhetünk budapesti és vidéki épületeket vagy helyszíneket. Ilyen Szentendre és a Skanzen, a Néprajzi Múzeum, a Budai Vár, vagy Keszthelyen a Festetics kastély. A sorozat a Könyvmolyképző Kiadónál jelent meg, kiváló fordításban és igényes kiadásban. Én köszönöm, hogy elolvashattam a teljes sorozatot, mert nagyon jó volt belemerülni egy ennyire új és másféle kitalált világba.

Kapcsolódó cikkek

Dean R. Koontz – Anthony North, Brian Coffey, David Axton, Deanna Dwyer, K. R. Dwyer, Leigh Nichols, Owen West, Richard Paige

Dean Koontz új regényében ötvözi a thrillert és a természettudományos kutatásokat

Dean Koontz manapság már a popkultúra egyik legolvasottabb szerzőjének számít.

Donald Sutherland főszereplésével jön a következő Stephen King-adaptáció

A végeredményt úgy fest, hogy már idén ősszel láthatjuk majd.

Ahol a folyami rákok énekelnek /Forrás:https://f21.hu/irodalom/olvassotthon-delia-owens-ahol-a-folyami-rakok-enekelnek/

Magányos kislány a lápvilág közepén, avagy az ártatlanság elvesztése – Könyvkritika

Újra elővettük az elmúlt évek egyik legnagyobb nemzetközi bestsellerét.

Elhunyt Javier Marías

A világhírű spanyol író 70 éves volt.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Tiszeker Dániel (forrás: filmklubpodcast.hu)

    Tiszeker Dániel: A célunk az volt, hogy a bennük élő gyermeket szólítsuk meg

    Amikor a forgatáson 100-150 ember azért van ott, hogy közösen alkossunk egy jót, azt én semmihez sem tudom hasonlítani.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. szeptember 9.

    Rejtőzködők, ügynökök, kalandorok – 6+1 rejtélyes író a XX. század irodalmából

    Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.

    • 2022. augusztus 19.

    A modern szamuráj – 130 éve született Josikava Eidzsi, Muszasi megalkotója

    Évezredes japán és kínai történelem elsőkézből a modern kor emberei számára.

    • 2022. július 21.

    Irodalmi kívülállók – 10 világhírű író, aki egy egészen más szakmában kezdte

    Avagy, amikor a tehetség áttevődik, és elindul egy karrier.

    • 2022. július 20.

    A popkultúra ikonja lett a francia Robin Hood – Az Arséne Lupin-sztori

    Az egyik legkeresettebb szélhámos a Netflixnek hála újra hódít.

    • 2022. július 15.

    Miért gyanús, ha egy írónak mondanivalója van? – Esterházy Péter halálának évfordulójára

    Július 14-én múlt hat éve, hogy nincs köztünk a magyar posztmodern zsenije.