• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Jorge Luis Borges (1899-1986)

Irodalom

A valóság és fantázia peremén – 35 éve hunyt el Jorge Luis Borges

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Ki az az ember, akit a két Nobel-díjas nagyság, Gabriel García Márquez és Mario Vargas Llosa is mestereként és példaképeként tisztelt? Ki az az ember, akit pályafutása során közel 30-szor terjesztettek fel Nobel-díjra, mégsem kapta meg az elismerést? Természetesen a XX. század egyik legnagyobb írófejedelméről, Jorge Luis Borges-ről van szó, aki ma épp 35 évvel ezelőtt, 1986. június 14-én távozott a földi létből. És ismerve a valóság és a végtelen fantázia határán egyensúlyozó, súlyosan filozofikus művészetét, alighanem valóban csak a földi létből, és szelleme szinte biztosan tovább él egy ismeretlen tartományban, ahová egész életében vágyott. Rendkívüli életének néhány érdekességével emlékezünk a kiváló íróra.

Jorge Luis Borges (1899-1986)

Jorge Luis Borges (1899-1986)

A pszichológia bűvöletében nőtt fel

Nem csoda, hiszen édesapja Jorge Guillermo Borges pszichológiatanár és ügyvéd volt, szívesen merült el a korabeli filozófiai irányzatok elméletében, metafizikai kutatásokat folytatott, így aztán már igencsak korán filozófiát oktatott fiának, akit hamar bűvkörébe vont a tudományág, olyannyira, hogy Borges még gyerekként megtanulta a Zénón paradoxont, melyet apja egy sakktáblán vezetett le neki. Nem csoda, hogy a fiú imádta a szüleit, és nagy szeretetben cseperedett, ráadásul miután édesanyja fordítóként dolgozott, viszonylag hamar megtanulta spanyol anyanyelve mellett az angolt is, mely jó szolgálatot tett neki későbbi pályafutása során is.

Hatévesen kezdett írni

Egy évvel később, mint Mozart zongorázni, de azért ez sem kis eredmény, hisz, amint megtanulta a betűvetést, történetek írásába fogott; egyik első olvasmánya állítólag Miguel de Cervantes Don Quijote-ja volt, ami megsüvegelendő teljesítmény egy épp csak iskoláskorú gyerektől. Kilencévesen Borges már fordítóként is működött, egészen pontosan egyik kedvenc tündérmeséjét, Oscar Wilde A boldog herceg című történetét ültette át spanyolra, ami pedig olyan jól sikerült, hogy nem sokkal később meg is jelent az El Pais című lapban. A szerkesztők nem akarták elhinni neki, hogy valóban ő felelős a munkáért, apjának kellett megerősítenie, hogy valóban a fiúé a fordítás érdeme.

Vakon is tovább írt

Apjától nem csupán a felemelő és egzotikus történetek, az emberi psziché, vagy a filozófia szeretetét, de vakságra való genetikai hajlamát is örökölte. Gyenge látása miatt már gyerekként is kívülállónak érezte magát, és már 28 évesen, 1927-ben kés alá kellett feküdnie egy hályogműtét miatt, melyet később további hét követett, de nem igazán vezettek eredményre. Borges fokozatosan elvesztette látását, és 1955-re gyakorlatilag vakká vált a világra, ami azonban a legkevésbé sem akadályozta meg a további alkotásban. Ugyanabban az évben megkapta álmai állását, Buenos Airesben a Nemzeti Könyvtár igazgatójává nevezték ki. Ahogy fogalmazott: „Isten fejedelmi iróniájáról beszélek, aki 800 000 könyvet adott nekem, s hozzá homályt is.”

Jorge Luis Borges (1899-1986)

Jorge Luis Borges (1899-1986)

Vaksága alig-alig gátolta meg bármiben is

A 60-as években ugyanis már élő legendaként tisztelték, és hiába nem látott, 1961-től folyamatosan oktatott az Egyesült Államok legelitebb egyetemein is, többek közt a Harvardon; és számos európai előadóturnén is részt vett, folyamatosan írt, alkotott, sőt, már szeme világának elvesztése után kétszer is megházasodott. Ekkoriban az irodalomkritikusok nagyobbik hányada már alanyi jogon követelte neki az irodalmi Nobel-díjat, ám a Svéd Akadémia mintha megfeledkezett volna róla még akkor is, mikor többek közt Carlos Fuentes, vagy Mario Vargas Llosa szólalt fel Borges díjazása mellett.

Soha nem kaphatta meg az irodalmi Nobel-díjat

Hogy miért nem, arra többféle teória kering közkézen. Állítólag 1967-ben állt hozzá a legközelebb, akkor azonban végül a guatemalai Miguel Ángel Asturias-ra esett az akadémia választása. Egyesek szerint Borges túlságosan is konzervatív beállítottságú volt, mások szerint lekicsinylően nyilatkozott a svéd írókról, ám a fő ok sokkal inkább az, hogy a 70-es évek közepén átvett egy kitüntetést Augusto Pinochet-től, mely a stockholmi döntéshozók szemében a chilei tábornok módszeres politikai tisztogatásaival való egyetértést jelentett, és mint ilyen, nem találták méltónak a díjazásra. Összességében egyébként közel harminc alkalommal szerepelt a neve a jelöltek közt, nincs más, akit ennyiszer jelöltek volna.

Későn érő típus volt

Már persze, ami a nemzetközi hírnevét illeti. Mikor utolsó felesége, Maria Kodama 2016-ban Budapesten járt, elmondta, hogy férje már hatvan éves elmúlt, mikor első angol nyelvű kötete megjelent, holott spanyol nyelvterületen akkor már élő klasszikusként tisztelték. Jellemző történet, hogy egyik pályatársát megkérdezték akkoriban, mit javasol a feltörekvő új írónemzedéknek, mire ő azt felelte, “egyszerű, öljétek meg Borgest!” 

Kis híján előszót írt Ferenc pápának

Persze akkoriban Jorge Bergoglio még nem volt pápa, a 60-as évek közepén a Buenos Aires-i Megváltó Gimnáziumban tanított irodalmat és pszichológiát, és novellákat íratott a tanítványaival, azért pedig, hogy inspirálja őket, meghívta az egyik órára Borgest, aki örömmel tett eleget a kérésnek, sőt, elolvasta az összes novellát, és azt javasolta Bergoglio-nak, hogy próbálja meg kiadatni őket, és ha sikerül, ő szíves örömest vállalja, hogy előszót ír hozzá. Sajnos a kötet végül nem készült el.

Kapcsolódó cikkek

A Vaják világa és a jogi szimbólumok

A farkas és az oroszlán – A Witcher-univerzum és a jogi szimbólumok kapcsolata

Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.

Milyen lett volna egy képregény az AC/DC főszereplésével?

A Marvel tiszteletlenül bánt Bon Scott-tal, így sosem született meg az AC/DC-képregény

A Marvelnek akadt pár furcsa húzása, de ezért biztosan megőrültek volna a rajongók.

A magyar srácok, akik ütőképesen ötvözték a popkultúra két kifulladt sablonját

Itt az ideje támogatni egy vásárlással a magyar alkotókat.

Olvass kortárs hazait! – 10 lenyűgöző regény a magyar irodalom jelenéből

Magyarok, akik nemzetközi viszonylatban is megállnák a helyüket.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    A Vaják világa és a jogi szimbólumok

    A farkas és az oroszlán – A Witcher-univerzum és a jogi szimbólumok kapcsolata

    Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. január 26.

    Olvass kortárs hazait! – 10 lenyűgöző regény a magyar irodalom jelenéből

    Magyarok, akik nemzetközi viszonylatban is megállnák a helyüket.

    • 2022. január 25.

    Egy hasadt lélek látlelete – Philip K. Dick élete

    Mindössze 52 évet élt, de öröksége máig visszhangzik.

    • 2022. január 24.

    Apokaliptikus szürrealizmus Homérosztól a modern regényig

    Avagy miként változott a “modernség”, és mit jelent a szürrealizmus manapság?

    • 2022. január 20.

    Világirodalmi krónikák 45. – Ray Bradbury: Gonosz lélek közeleg

    A regény, melyért Stephen King és Neil Gaiman is rajongott.

    • 2022. január 18.

    A szentesi karnagy, aki megreformálta a magyar sci-fit – 25 éve hunyt el Zsoldos Péter

    Avagy a magyar Stanislaw Lem, a Távoli tűz, és az Ellenpont szerzője.