• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Jorge Luis Borges (1899-1986)

Irodalom

A valóság és fantázia peremén – 35 éve hunyt el Jorge Luis Borges

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Ki az az ember, akit a két Nobel-díjas nagyság, Gabriel García Márquez és Mario Vargas Llosa is mestereként és példaképeként tisztelt? Ki az az ember, akit pályafutása során közel 30-szor terjesztettek fel Nobel-díjra, mégsem kapta meg az elismerést? Természetesen a XX. század egyik legnagyobb írófejedelméről, Jorge Luis Borges-ről van szó, aki ma épp 35 évvel ezelőtt, 1986. június 14-én távozott a földi létből. És ismerve a valóság és a végtelen fantázia határán egyensúlyozó, súlyosan filozofikus művészetét, alighanem valóban csak a földi létből, és szelleme szinte biztosan tovább él egy ismeretlen tartományban, ahová egész életében vágyott. Rendkívüli életének néhány érdekességével emlékezünk a kiváló íróra.

Jorge Luis Borges (1899-1986)

Jorge Luis Borges (1899-1986)

A pszichológia bűvöletében nőtt fel

Nem csoda, hiszen édesapja Jorge Guillermo Borges pszichológiatanár és ügyvéd volt, szívesen merült el a korabeli filozófiai irányzatok elméletében, metafizikai kutatásokat folytatott, így aztán már igencsak korán filozófiát oktatott fiának, akit hamar bűvkörébe vont a tudományág, olyannyira, hogy Borges még gyerekként megtanulta a Zénón paradoxont, melyet apja egy sakktáblán vezetett le neki. Nem csoda, hogy a fiú imádta a szüleit, és nagy szeretetben cseperedett, ráadásul miután édesanyja fordítóként dolgozott, viszonylag hamar megtanulta spanyol anyanyelve mellett az angolt is, mely jó szolgálatot tett neki későbbi pályafutása során is.

Hatévesen kezdett írni

Egy évvel később, mint Mozart zongorázni, de azért ez sem kis eredmény, hisz, amint megtanulta a betűvetést, történetek írásába fogott; egyik első olvasmánya állítólag Miguel de Cervantes Don Quijote-ja volt, ami megsüvegelendő teljesítmény egy épp csak iskoláskorú gyerektől. Kilencévesen Borges már fordítóként is működött, egészen pontosan egyik kedvenc tündérmeséjét, Oscar Wilde A boldog herceg című történetét ültette át spanyolra, ami pedig olyan jól sikerült, hogy nem sokkal később meg is jelent az El Pais című lapban. A szerkesztők nem akarták elhinni neki, hogy valóban ő felelős a munkáért, apjának kellett megerősítenie, hogy valóban a fiúé a fordítás érdeme.

Vakon is tovább írt

Apjától nem csupán a felemelő és egzotikus történetek, az emberi psziché, vagy a filozófia szeretetét, de vakságra való genetikai hajlamát is örökölte. Gyenge látása miatt már gyerekként is kívülállónak érezte magát, és már 28 évesen, 1927-ben kés alá kellett feküdnie egy hályogműtét miatt, melyet később további hét követett, de nem igazán vezettek eredményre. Borges fokozatosan elvesztette látását, és 1955-re gyakorlatilag vakká vált a világra, ami azonban a legkevésbé sem akadályozta meg a további alkotásban. Ugyanabban az évben megkapta álmai állását, Buenos Airesben a Nemzeti Könyvtár igazgatójává nevezték ki. Ahogy fogalmazott: „Isten fejedelmi iróniájáról beszélek, aki 800 000 könyvet adott nekem, s hozzá homályt is.”

Jorge Luis Borges (1899-1986)

Jorge Luis Borges (1899-1986)

Vaksága alig-alig gátolta meg bármiben is

A 60-as években ugyanis már élő legendaként tisztelték, és hiába nem látott, 1961-től folyamatosan oktatott az Egyesült Államok legelitebb egyetemein is, többek közt a Harvardon; és számos európai előadóturnén is részt vett, folyamatosan írt, alkotott, sőt, már szeme világának elvesztése után kétszer is megházasodott. Ekkoriban az irodalomkritikusok nagyobbik hányada már alanyi jogon követelte neki az irodalmi Nobel-díjat, ám a Svéd Akadémia mintha megfeledkezett volna róla még akkor is, mikor többek közt Carlos Fuentes, vagy Mario Vargas Llosa szólalt fel Borges díjazása mellett.

Soha nem kaphatta meg az irodalmi Nobel-díjat

Hogy miért nem, arra többféle teória kering közkézen. Állítólag 1967-ben állt hozzá a legközelebb, akkor azonban végül a guatemalai Miguel Ángel Asturias-ra esett az akadémia választása. Egyesek szerint Borges túlságosan is konzervatív beállítottságú volt, mások szerint lekicsinylően nyilatkozott a svéd írókról, ám a fő ok sokkal inkább az, hogy a 70-es évek közepén átvett egy kitüntetést Augusto Pinochet-től, mely a stockholmi döntéshozók szemében a chilei tábornok módszeres politikai tisztogatásaival való egyetértést jelentett, és mint ilyen, nem találták méltónak a díjazásra. Összességében egyébként közel harminc alkalommal szerepelt a neve a jelöltek közt, nincs más, akit ennyiszer jelöltek volna.

Későn érő típus volt

Már persze, ami a nemzetközi hírnevét illeti. Mikor utolsó felesége, Maria Kodama 2016-ban Budapesten járt, elmondta, hogy férje már hatvan éves elmúlt, mikor első angol nyelvű kötete megjelent, holott spanyol nyelvterületen akkor már élő klasszikusként tisztelték. Jellemző történet, hogy egyik pályatársát megkérdezték akkoriban, mit javasol a feltörekvő új írónemzedéknek, mire ő azt felelte, “egyszerű, öljétek meg Borgest!” 

Kis híján előszót írt Ferenc pápának

Persze akkoriban Jorge Bergoglio még nem volt pápa, a 60-as évek közepén a Buenos Aires-i Megváltó Gimnáziumban tanított irodalmat és pszichológiát, és novellákat íratott a tanítványaival, azért pedig, hogy inspirálja őket, meghívta az egyik órára Borgest, aki örömmel tett eleget a kérésnek, sőt, elolvasta az összes novellát, és azt javasolta Bergoglio-nak, hogy próbálja meg kiadatni őket, és ha sikerül, ő szíves örömest vállalja, hogy előszót ír hozzá. Sajnos a kötet végül nem készült el.

Kapcsolódó cikkek

A nagy magyar sci-fi mesemondó – Jókai Mór és a tudományos-fantasztikum

Lehetséges, hogy a márciusi ifjú volt az egyik első magyar sci-fi író?

Bridget Collins: A könyvkötő

Mint az évszázadok alatt tölgyfahordóban érlelt nemes ital – Könyvkritika

Bridget Collins csodálatos ám veszélyes világot tár az olvasói fantázia elé.

Harza Tamás, a Kingpin Kiadó alapítója

Harza Tamás: Esti mese helyett Pókembert olvastam a lányomnak, mikor kicsi volt

Bepillantás egy képregényrajongó kölyökből lett kiadóalapító életébe.

100 évvel az eredeti regény után kortárs magyar szerzők folytatják Švejk, a derék katona történetét

Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos és Szeifert Natália is a szerzők közt.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    A nagy magyar sci-fi mesemondó – Jókai Mór és a tudományos-fantasztikum

    Lehetséges, hogy a márciusi ifjú volt az egyik első magyar sci-fi író?

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. október 15.

    A nagy magyar sci-fi mesemondó – Jókai Mór és a tudományos-fantasztikum

    Lehetséges, hogy a márciusi ifjú volt az egyik első magyar sci-fi író?

    • 2021. október 13.

    Világirodalmi krónikák 40. – Don DeLillo: A Mérleg jegyében

    A veterán amerikai író teóriája a Kennedy-gyilkosságról.

    • 2021. október 12.

    Szavak és érzések – 7 Pulitzer-díjas regény, mely felfedi az emberi természet mélységeit

    Az amerikai irodalom legjobbjai a jelenről a jelennek.

    • 2021. október 7.

    Túl a valóság peremén – 9 fantáziahely az irodalom világából

    Irodalom és földrajz metszéspontja a fantáziavilágok térképe.

    • 2021. október 1.

    Guillaume Apollinaire és az elképzelhetetlen, konceptuális alkotói szabadság

    Ahogy Magyar Miklós fogalmazott: költő, barát és szerető.