Kovács Krisztián
2021. február 23. | Becsült olvasási idő: 7 perc

Aki elvette a krimi ártatlanságát – 60 éve hunyt el Dashiell Hammett

Olykor a legvalószínűtlenebb alakok adnak egész új irányt egy már addig is látszólag meghatározott, és mozdíthatatlan eszközrendszerrel bíró műfajnak. Így volt egy Edgar Allen Poe-val, aki sajátos módon fejlesztette tovább a horror műfaját, de ugyanezt tette nagy elődje stílusával H. P. Lovecraft is, sőt, Sir Arthur Conan Doyle is a Poe által teremtett August C. Dupin vette alapul Sherlock Holmes történeteiben. Conan Doyle még élt, Agatha Christie is már alkotott, amikor egy látszólag nincstelen, betegeskedő ember radikálisat fordított a teljes krimi műfajon.

Volt szerencsém nemrég személyesen látni Samuel Dashiell Hammett sírját a washingtoni Arlington Nemzeti Temetőben, ahol John F. Kennedy, és az Apollo 1 szerencsétlenül járt legénysége is nyugszik, és ott ért a felismerés, hogy ez a kivételes író immáron 126 éve látta meg a napvilágot, így el is terveztem, hogy okvetlenül szentelek neki egy írást, nem csupán azért, amit a krimi műfajért tett, hanem azért is, mert hatásaiból számtalan író mind a mai napig táplálkozik, ez pedig kétségkívül csupán a legnagyobb újítók sajátja.

Samuel Dashiell Hammett (1894-1961) Forrás: www.theparisreview.or

Az alvilág, mint tanítómester

Hammett 1894-ben Maryland államban látta meg a napvilágot, tizenhárom évesen már csavargóként élt az utcán, miután otthagyta az iskolát, 1915-ben, mindössze 21 évesen pedig csatlakozott a már a világhírű Pinkerton nyomozóügynökség kötelékébe, mely ideális közegnek tűnt egy fiatal számára, aki különösebb életcél nélkül tengette addig az életét. Számításait némileg keresztülhúzta a már zajló világháború, ahol Hammett szanitécként szolgált, és ami végül egész életére meghatározta egészségét, hiszen itt kapta el előbb a spanyolnáthát, aztán a tuberkulózist.

A háború után San Francisco-ba költözött, ahol sokszor még ennie sem volt, mit, és leginkább a Pinkertonnál szerzett tapasztalatait felhasználva, saját szórakoztatására detektívtörténeteket kezdett írni egy kövér magánnyomozóról, melyeket később csak a Continental Op-történetek címkével fémjeleztek.

Hammett zúzódásokkal, csonttörésekkel, és egy vágott sebbel a koponyáján hagyta ott a Pinkertont, tehát tudta, miként néz ki az alvilág, és mire képes a nagyváros mélye, mindezt pedig tökéletesen építette be a saját maga által kreált világba.

A világhírű Black Mask magazin, ahol először jelentek meg Hammett művei Forrás: literariness.org

Új stílus születőben

Hammett ugyanazt a mondatszerkesztési módszert használta novellái és regényei megalkotására, mely még a Pinkertonnál töltött ideje alatt a megkövetelt mód volt az ügynöki jelentések megírására. Az addigi, Poe által alapított és Conan Doyle által továbbvitt irányvonal a maga terjengősebb mondataival átadta helyét egy sokkal tömörebb, szikárabb és egyszerűbb nyelvezetnek, mely nem csupán a szöveg értelmezését egyszerűsítette, de növelte a történetek ritmust, és eltolta a fókuszt a stílusról a történet fordulatai felé.

Hammett sztorijainak másik fontos ismertetőjele, hogy az addigi arisztokrata közegben játszódó történetek cselekménye tökéletesen áthelyeződött egy mocskos, koszos, sötét és komor nagyváros kulisszái közé,

mely igazi újdonságként hatott, hiszen az olvasó ezáltal úgy érezhette, hogy az addig elérhetetlennek tűnő, és némileg számára ismeretlen világ bűnei bekúsznak az általa már jól ismert utcák házai közé, ez pedig segítette a cselekménnyel való azonosulást. A gyilkosságok is veszítettek addig művies jellegükből, sokkal valódibb, kézzelfoghatóbb és mocskosabb variációkat adtak az ember-ember elleni bűnökre.

A Véres aratás egyik kiadása Forrás: www.jhbooks.com

Zseniális agytröszt helyett komplexusokkal küzdő kisember

Újabb fontos pont, amivel Hammett újat húzott, az olyan alakok, mint Dupin, Holmes vagy Hercule Poirot, önmagukban az arisztokrata zsenik prototípusai, Hammett teremtményei, Continental Op, vagy épp a szerző leghíresebb (ám közel sem legjobb) regényének, A máltai sólyomnak a főszereplője, Sam Spade azonban egyszerű, és gyarló kisemberek, nem rendelkeznek határokat átlépő intelligenciával, ám kitartóak, bátrak, és némileg túlfejlett igazságérzetüknek hála olykor a szabályok áthágására is képesek, ennek hála új típusú dinamikát adnak a történeteknek a központi szereplő erkölcsi kódexének átrendezésével.

Hammett regényei nem túl kalandosak, ellenben gyakorlatilag tökéletes képet alkotnak a korabeli Amerika erkölcsi és társadalmi viszonyairól. Bár összesen csupán 5 regényt, és pár tucat novellát adott közre rendkívül rövid, alig 10 évre rúgó írói karrierje alatt, látszólag nem csak megteremtett, de be is tetézett egy műfajt, mely csak évtizedekkel később kezdett újabb formálódásba, de hatása töretlen maradt.

Hammett akkoriban a világ egyik legünnepeltebb írója volt, minden regényét, és több novelláját is megfilmesítették, ő maga azonban meglehetősen terhesnek találta a sikert, és szíve szerint inkább elbujdosott volna a világ elől.

Hammett vallomást tesz az Anti-Kommunista Bizottság előtt Forrás: mforum.cari.com.my

Váratlan karrierstop

Sokan találgatták, hogy számtalan mestermű után Hammett végül mégis miért tette le végleg a tollat? A válasz mára elfogadott, és egyszerű: amit a szerző mondanivalóként magában érzett, azt mind papírra vetette, mintegy elvégezve írói küldetését.

Hammett ezt követően az általa is rajongott Lillian Hellman dráma- és forgatókönyvíró titkárául szegődött, segítve a nőnek befejezni, és rendbe tenni legújabb műveit, mindeközben pedig kiújuló tuberkulózisától sújtottan mély alkoholizmusba merült. Ez az állapot közel tíz évig kitartott, majd a második világháborúban Hammett ismét felvette a szolgálatot, és Alaszkába vezényelték.

A háború végére tüdőbetegsége rosszabbodott, tüdőtágulása lett, ráadásul 1951-ben, a hidegháború legkeményebb éveiben nemkívánatos elemként be is börtönözték „Amerika-ellenes tevékenységek” miatt, és az egykor világszerte ünnepelt krimiíró egy nyugat-virginiai fegyházban pucolta a körletek WC-it. Végül több évi remetelétet követően tüdőrákot diagnosztizáltak nála, mely végül alig két hónappal később elvitte a Lenox Hill Kórházban, Manhattanben. Tekintve, hogy két világháborút is megjárt, veteránként helyezték örök nyugalom Washingtonban, az Arlington Nemzeti Temetőben.

Egy jellemző kép Hammett-ről, nők, ital és cigaretta Forrás: www.thedailybeast.com

Hammett öröksége

Ahogy fentebb is írtuk, Hammett gyakorlatilag minden fontosabb műve megkapta a maga filmadaptációját, köztük az 1941-es, John Huston által rendezett A máltai sólyom, Humphrey Bogarttal a főszerepben, a filmtörténelem egyik meghatározó alkotásává is vált egyben, hiszen, ahogy Hammett létrehozta a hard-boiled krimit, úgy Huston adaptációja a film noir műfaját hívta éltre, mely meghatározta a teljes évtizedet, és számtalan legendás alkotást fialt.

A szerző életéről három játékfilm is készült, az egyikért Jason Robards Oscar-szobrot vihetett haza 1978-ban.

Ami azonban a legfontosabb, hogy gyakorlatilag egyetlen olyan mára kultikus státuszt elért XX. századi krimiíró sincs, aki ne merített volna ihletet Hammett radikális, műfajformáló munkásságából. A teljesség igénye nélkül közvetlen követője volt Ross MacDonald és Raymond Chandler, de továbbvitte örökségét James Ellroy, a beat nemzedék űttörője, William S. Burrougs, vagy épp a cyberpunk későbbi atyja, William Gibson. Amennyiben Poe volt az, aki kitalálta a krimi receptjét, Conan Doyle pedig, aki széles körben népszerűvé tette, Hammett egyszerűen újrakeverte az egészet, és olyan új ízekkel tálalta fel, melyeket még manapság is érzünk a szánkban.