• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!

Irodalom

Az elveszett nemzedéktől a Nobel-díjig – A 10 kedvenc történetünk Ernest Hemingway-től

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Kevés író mondhatja el magáról, hogy több mint hatvan évvel a halála után is popkultúrális és irodalmi ikonként tekintenek rá, igaz, kevés író hatott nagyobb mértékben a XX. századi amerikai próza alakulására, mint az irodalmi Nobel- és Pulitzer-díjas Ernest Hemingway. Alakja – bizonyos szempontból sajnálatos módon – némileg túl is nőtt nagyszerű művein, ami azt eredményezte, hogy mára többen olvastak róla, mint tőle. Kalandos élete bizonyos tekintetben nyitott könyv, írásai ugyanakkor nem véletlenül időtállók, akkor is, ha témáit – a bikaviadalok, a háborúk, vagy a nagy vadászatok – manapság az irodalomkritika már idejétmúltnak is tekinti. Összegyűjtöttünk most egy szigorúan szubjektív listát az általunk leginkább kedvelt Hemingway-történetekből.

A Kilimandzsáró hava

Az egész életében a vadászatért és halászatért rajongó Hemingway régi vágya volt Afrikában is próbára tenni magát. Álma végül 1933-ban valósult meg, amikor feleségével 10 hetes szafarira indultak Kenyába és Tanganyikába. Az út élményanyagából született többek közt A Kilimandzsáró hava, mely végül 1936 augusztusában jelent meg nyomtatásban az Esquire magazinban, és nem csupán Hemingway tartotta személyes kedvencének. A halálos ágyán az életével számot vető, és kritikus szemmel önvizsgálatot tartó író története nem csupán irigylésre méltó önkritika, de az egyik legcsodálatosabb, és legtökéletesebben történeti ívvel szerkesztett novella, nem csupán a Hemingway életműben, gondolatisága pedig olyan sűrű, hogy más íróknál vélhetően teljes regényt töltene meg.

A Kilimandzsáró hava

A Kilimandzsáró hava

A nagy kétszívű folyón I-II.

Hemingway mintegy Jack London regényei előtt tisztelegve vetette papírra talán legnépszerűbb Nick Adams-történetét, a két részre bontott A nagy kétszívű folyón-t, mely A mi időnkben című első válogatásában jelent meg. A rendkívül szálkás, feszesre húzott történetek látszólag egy magányos férfi horgászatáról, táborozásáról szólnak, másrészt szerelmes levelek a természethez, ugyanakkor a Hemingway által Jéghegy-elvnek nevezett jelenség talán legtökéletesebb képviselői, itt ugyanis a kérdés nem az, mi történik a novellában, hanem, hogy az miért történik. Nick Adams miért döntött úgy, hogy egymagában kel útra, miért a természetet választja más emberek társasága helyett? A mindössze huszonhat évesen írt novella még élénken táplálkozott Hemingway első világháború után érzett kiábrándultságából, annak egészen líra megszólaltatása.

A nagy kétszívű folyón I-II.

A nagy kétszívű folyón I-II.

Afrikai vadásznapló

Az 1933-as afrikai vadászat útibeszámolója nem aratott osztatlan sikert megjelenésekor, ugyanakkor talán a legékesebb példája Hemingway zseniális megfigyelő- és leíróképességének. Az afrikai szavanna gyakorlatilag megelevenedik az ember szeme előtt, és bár a vadászat manapság kevésbé számít széleskörben elfogadott kikapcsolódásnak, vagy sportnak, Hemingway nem tárgyszerűen ír az állatok leöléséről, szavai mögött ott a részvét, miközben feltárja a természeti népek viszonyait, vagy épp a bennszülöttek és az európai és amerikai turisták kontrasztját. Az író persze használja a vadászati zsargont, módszerek és technikák leírását, ám a regényes elbeszélőjelleg miatt ezek hatására sem vált a mű szakkönyv jellegbe, az utánozhatatlan stílus miatt pedig azok számára is kitűnő olvasmány, akik irtóznak a vadászattól.

Afrikai vadásznapló

Afrikai vadásznapló

Vándorünnep

Közel harminc éven át pihent a párizsi Ritz egyik széfjében Hemingway még az 1920-as években, naplószerűen írt kézirata, melyet a szerző csak az 1950-es években kapott kézhez, hogy aztán haláláig csiszolgassa, de közreadni már ne maradjon ideje. Vélhetően ennél nem született nagyszerűbb és lényegretörőbb összefoglaló arról, milyen volt az 1920-as években külföldiként Párizsban élni és alkotni, ráadásul senki sem fogta össze kreatívabb módon az akkor és ott szárba szökkenő kreatív energiákat. A teljesség igénye nélkül a történetben feltűnik Gertrude Stein, James Joyce, F. Scott Fitzgerald, Ezra Pound, Pablo Picasso, és az elveszett nemzedék számos tagja, akikből aztán egy új, és az amerikai művészetet átfogóan meghatározó művészgeneráció sarjadt, ráadásul a forma esélyt ad Hemingway-nek arra is, hogy véleményt nyilvánítson számos kérdésben, melyekről újságíróként nem volt lehetősége.

Vándorünnep

Vándorünnep

Az öreg halász és a tenger

Santiago, a halász története, aki 84 napnyi sikertelenség után is nekivág egyedül a tengernek, és eközben minden egyszerűségével együtt is megtestesíti az ember hőssé válásának globális és eszményi képét. Hemingway szikár, sallangoktól mentes stílusa, és örök hite az ember legyőzhetetlenségében – mely minden egyes művét meghatározta korábban is – itt alkot igazán tökéletes elegyet. A kisregény meghozta szerzőjének a Pulitzer-díjat, majd nem sokkal később lényegében szintén az öreg halásznak köszönhetően neki ítélték az irodalmi Nobel-díjat is. Csodálatos és egyben rendkívül fájdalmas hangvételű mű, mely nem csupán az emberi kitartásról, és bátorságról mesél, hanem az ember viszonyáról a természet és állatvilág erőihez, üzenete pedig a mai napig érvényes, és elgondolkodtató a saját céljainkhoz való viszonyulás kérdésében.

Az öreg halász és a tenger

Az öreg halász és a tenger

Francis Macomber rövid boldogsága

Egy újabb mű az 1933-as afrikai vadászatról, és egy másik ékköve Hemingway kései novellista hangjának, mely egyben világos kinyilatkoztatása is azon elvének, melyet aztán a legcsupaszabb formájában Az öreg halász és a tengerben fogalmazott meg. A Francis Macomber rövid boldogsága kimondja a hemingway-i világ főbűnét: a gyávaságot, a gyáva ember törvényszerű elkárhozását, és annak megbocsáthatatlanságát. Akárcsak A Kilimandzsáró hava, mondhatni novellaterjedelmű, de regénynek beillő sűrűségű történet és mondanivaló, érezhetően a novellista és a regényíró Hemingway határmezsgyéjén mozog számos apró-cseprő életigazsággal, melyeket az író néha egy-egy félmondatban vet csupán oda. Direktebb történet, mint A Kilimandzsáró hava, de nem kevésbé lüktető és maradandó.

Francis Macomber rövid boldogsága

Francis Macomber rövid boldogsága

Akiért a harang szól

A kritikusok egyértelműen a Búcsú a fegyverektől, valamint Az öreg halász és a tenger mellett teszik le a voksukat, ám az irodalmi Nobel-díjas Hemingway talán legnagyobb közönségsikere mégis az Akiért a harang szól marad, melyben az amerikai író a spanyol polgárháborúban szerzett tapasztalatait öntötte formába, ahogy az már szokása volt, egy tragikus és magávalragadó szerelmi történetbe ágyazva. A Kubában és Key Westen írt háborús regény első kiadásának 75 ezer példánya pár nap alatt elkelt, aztán a következő fél évben további félmillió darabot adtak el belőle, és Pulitzer-díjra is jelölték, sőt, a bizottság nyertesnek hozta ki 1941-ben Hemingway regényét, ám végül az egyik tag felülbírálta a döntést, és inkább abban az évben nem osztották ki az elismerést.

Akiért a harang szól

Akiért a harang szól

Szigetek az áramlatban

Több kritikus megfogalmazta már, hogyha Hemingway még életében befejezi, és megszerkeszti az egyébként csak jóval a halála után, posztumusz megjelent Szigetek az áramlatban című regényét, ez lehetett volna élete főműve. E három idősíkon játszódó nagyregény talán összetettebb minden korábbi Hemingway-műnél, hisz ugyanúgy szól a háborúról, mint a háború ellenességről, a család összetartásáról, és annak széthullásáról, bajtársiasságról és barátságról, vagy épp az az apa-fiú kapcsolatok problematikájáról. A közreadott művet ugyan a kiadó utószerkesztette, de a kézirat így is rendkívül hosszúra nyúlt, érezhető, hogy Hemingway jelenlegi formájában nem szánta kiadásra, az utolsó szerkesztői kör még lemaradt róla, de még így, jelenlegi, némileg túlírt formájában is nem csupán színfoltja, de esszenciája is a Nobel-díjas író életművének, melyben ugyanúgy megjelenik harcias fiatalkora, mint az idős író elmúlástól való félelme.

Szigetek az áramlatban

Szigetek az áramlatban

Búcsú a fegyverektől

Hemingway Fitzgerald kortársa, sőt, közeli ismerőse második regényével robbant be igazán az irodalmi köztudatba, és ez tette lehetővé számára, hogy a későbbiekben kizárólag az írásra koncentrálhasson. A Búcsú a fegyverektől az író önéletrajzi ihletésű első világháborús regénye, egy rendkívül tragikus végkifejletű, egy a fronton megsebesült amerikai önkéntes katona, és egy skót származású ápolónő beteljesült szerelmének története. A regény jelentőségét jól jelzi, hogy kétszer is megfilmesítették, olyan világsztárok főszereplésével, mint Gary Cooper, vagy Rock Hudson, és már 5 évvel eredeti, amerikai megjelenése után magyarul is megjelent Örkény István fordításában, azóta pedig legalább egy tucat hazai kiadást ért meg. Egyes kritikusai szerint ez az egyetlen, igazi regénye Hemingway-nek, minden egyéb inkább afféle felduzzasztott novella.

Búcsú a fegyverektől

Búcsú a fegyverektől

Fiesta – A nap is felkel

Mit lehet mondani az egyik legszeretettebb és legszélesebb körben tisztelt amerikai regényről, e különös szerelmi sokszögről, melyben Hemingway számos fontos témát gyúrt össze, és bár manapság is inkább az elveszett nemzedék előtti tiszteletadásként emlékeznek rá, stílusának és ábrázolt képeinek hála bőven nevezhető az első klasszikus értelemben vett modernista regénynek is. A szerző a bikaviadalok képén át először rajzolta fel saját ars poeticáját, mely aztán Az öreg halász és tengerben, közel harminc évvel később nyerte el végső formáját és olyan tökéletes alapossággal és éleslátással állított emléket a háború utáni generáció kiüresedésének, hogy annak örökérvényű mondanivalója még közel 100 évvel az első megjelenés után is visszhangzik.

Fiesta – A nap is felkel

Fiesta – A nap is felkel

Kapcsolódó cikkek

Olvass klasszikus hazait! 2.0 – Újabb 10 halhatatlan regény a XX. századi magyar irodalomból

Avagy újabb 10 klasszikus, mely nélkül értelmezhetetlen a magyar irodalom jelene.

Szeptemberben jön magyarul az Oscar-díjas Will Smith memoárja

A kötet idehaza is megjelenik még idén szeptemberben.

A regény legelső kiadása

Csaknem tíz év után kapott új kiadást a leghíresebb szerelmes regény

Margaret Mitchell egyetlen regényének népszerűsége továbbra sem kopik.

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor kapta a 2022-es Libri-díjat

Bödőcs Tibor másodszor, Krasznahorkai először a díjazottak közt.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Olvass klasszikus hazait! 2.0 – Újabb 10 halhatatlan regény a XX. századi magyar irodalomból

    Avagy újabb 10 klasszikus, mely nélkül értelmezhetetlen a magyar irodalom jelene.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. május 24.

    Olvass klasszikus hazait! 2.0 – Újabb 10 halhatatlan regény a XX. századi magyar irodalomból

    Avagy újabb 10 klasszikus, mely nélkül értelmezhetetlen a magyar irodalom jelene.

    • 2022. május 19.

    A felkelő nap ereje – 10 letehetetlen regény Japánból

    Ahogy a dél-amerikai országok irodalma, úgy bizony Japán ízei is eltéveszthetetlenek.

    • 2022. május 11.

    Hidak az irodalomban – 10 szépirodalmi mű, mely kriminek sem utolsó

    Egy ponyvaműfaj, amivel még az irodalmi elit nagyjai is kacérkodtak.

    • 2022. május 9.

    Azért írt ilyen jól, mert keveset írt? – 110 éve született Ottlik Géza

    Az Iskola a határon szerzője kifürkészhetetlen ember volt.

    • 2022. május 6.

    Gondolatok Szerb Antal akaratáról, A Pendragon-legenda szövegromlásáról, a szerkesztő felelősségéről

    Az új kiadás kapcsán a kötet szerkesztőjét kérdeztük a munka nehézségeiről.