Irodalom

Az irodalom egzotikus ízei – 10 lehengerlő regény Dél-Amerikából

Hirdetés

Ázsiát és Afrikát az utóbbi tíz évben kezdte igazán felfedezni az irodalmi közélet, szerencsére azonban Dél-Amerika már rég ott díszeleg az olvasásrajongók térképén, sőt, tulajdonképpen erről az egzotikus vidékről egy tökéletesen új irodalmi műfaj, zsáner, vagy stílus – mindegy, minek hívjuk, hiszen mindenre kihatással bír – származik, ez pedig a mágikus realizmus, ami ugyan nem jelenik meg minden egyes dél-amerikai műben, az viszont tagadhatatlan, hogy a térségből származó regények olyan egyedi hangulattal bírnak, mely semmihez sem hasonlítható.

A magam részéről először Julio Cortázar révén találkoztam a dél-amerikai irodalommal, ami mondhatni maga volt a mélyvíz. Az Axolotl címre keresztelt rövidke novellája a Kozmosz Fantasztikus Könyvek egyik jubileumi kiadásában jött szembe velem, a belőle áradó ragacsos, mégis jólesően melankolikus hangulat, a fantázia és a valóság kiszámítható, mégis némileg váratlan formában végbemenő összemosása pedig egészen elkápráztatott, aminek hála a dél-amerikai irodalom rajongójává váltam. Éppen ezért összeszedtem most 10 művet, melyek nem csak számomra, de irodalomkedvelők egész generációjának meghatározó olvasmánya volt.

Az irodalom egzotikus ízei

Az irodalom egzotikus ízei

Mario Vargas Llosa: A város és a kutyák

Kivel is kezdhetnénk, ha nem Peru világhírű, irodalmi Nobel-díjjal is kitüntetett szerzőjével. Vargas Llosa legelső műve, mely eredetileg 1962-ben látott napvilágot hazájában saját, katonaiskolai önéletrajzi élményein alapszik, felütését tekintve pedig olyan, mint egy átlagos krimi, aztán valami egészen váratlanul erőteljes körképpé válik Peru társadalmának alsóbb rétegeiről. Egy több szálon futó történet, melynek minden sorából érződik a kadétok mindennapjainak szigora és izzadsága, és ami kíméletlenül szembesíti a társadalmi konvenciókat önmaguk működésképtelenségével.

Mario Vargas Llosa: A város és a kutyák

Mario Vargas Llosa: A város és a kutyák

Luis Sepulveda: Az öreg, aki szerelmes regényeket olvasott

A furcsa című alkotás egy egészen megható kisregény egy az amazonasi esőerdő mélyén lakó öregemberről, akinek fogorvos barátja évente egyszer elhozza azokat a szerelmes regényeket, amiket egykor egy nagyvárosi prostituált olvasott. Az 1989-es regény a chilei író kevés magyarul is olvasható munkájának egyike, ugyanakkor egy gyönyörű és egyszerű történet a természet szeretetéről, az elmúlásban található életigenlő fogódzókról és az élet alapvető értelméről. Sepulveda különös ereje megkapó leírásaiban is rejlik, melyekkel az őserdő szinte életre kel olvasás közben, az öreg pedig tőmondatokban ad választ az élet nagy kérdéseire.

Luis Sepulveda: Az öreg, aki szerelmes regényeket olvasott

Luis Sepulveda: Az öreg, aki szerelmes regényeket olvasott

Antonio Skármeta: Neruda postása

Sepulveda után egy újabb chilei író, aki egyrészt elmeséli egy egyszerű, romantikus lelkű fiatalember rövid felnőtté válását, és ezzel együtt megható emléket állít Chile legnagyobb, irodalmi Nobel-díjjal is kitüntetett költőjének, Pablo Nerudának. A fiatal, de az életről tanulni szándékozó ifjú, és a bölcs, tanult, és sokat látott költő barátsága afféle távoli apa-fiú viszonnyá válik, ami kettejük kapcsolatán át hangsúlyos képet fest Chile az Allende-kormány alatti hétköznapjairól is. A regény filmadaptációja legalább ilyen híres, összesen 5 Oscar-díjra jelölték, Skármeta műve pedig összesen 28 országban jelent meg világszerte.

Antonio Skármeta: Neruda postása

Antonio Skármeta: Neruda postása

Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején

Egy ilyen listáról kihagyhatatlan minden idők legolvasottabb dél-amerikai írója, a mágikus realizmusa atyja, akitől mégis túl egyszerű lett volna a Száz év magányt szerepeltetni itt, így inkább másik híres regényére esett a választásom. Márquez a tőle megszokott gyönyörű nyelvezettel tárja elénk saját nagyszülei fikcióba bújtatott egyszerűen és varázslatosan gyönyörű, máskor valósággal megrázó szerelmét. Jólesően melankolikus történet, egy letűnt kor krónikája két ember szoros kapcsolatán keresztül, ami szépen, lassan rágja be magát az emberi bőre alá, és hogy aztán vele is maradjon.

Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején

Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején

Roberto Bolano: Vad nyomozók

Bolano az egyik legizgalmasabb, ugyanakkor talán legnehezebben befogadható író, vaskos műveinek stílusa és szerkezete talán James Joyce-al rokonítható, és bár a 2666-ot szokás a főművének tartani, személyes kedvencem tőle a Vad nyomozók. Ez a gigászi regény egy húsz évet felölelő nem éppen hagyományos nyomozás története, Arturo Belano és Ulises Lima realista költők kutakodása az eltűnt Cesárea Tinajero költőnő után. Az egész világot átszelő sztori azonban jóval több ennél, szokványosnak semmiképpen sem nevezhető, Bolano pedig annyit mondott róla, ez az ő szerelmes levele saját nemzedékéhez.

Roberto Bolano: Vad nyomozók

Roberto Bolano: Vad nyomozók

Jorge Luis Borges: Körkörös romok

Borges műve kicsit kilóg a listáról, hiszen nem regényről, hanem novellafüzérről van szó, de a XX. század egyik legjelentősebb írója, és filozófusa egyszerűen nem maradhat ki egy ilyen listáról. Ahogy minden prózai válogatása, ez a mű is fantasztikusan szuggesztív alkotásokat gyűjt csokorba, meghökkentő, bizarr, vagy épp csodálatos, szárnyaló fantáziáról tanúbizonyságot tevő gyűjtemény, telis-tele filozófiai és kultúrtörténeti eszmefuttatásokkal, illetve az irodalom örök problémáiról szóló, kizárólag Borges-re jellemző virtuóz elmélkedésekkel.

Jorge Luis Borges: Körkörös romok

Jorge Luis Borges: Körkörös romok

Jorge Amado: Végtelen földek

A brazil író 1943-as regénye a XX. század elejének társadalmi átváltozását helyezi a történet középpontjába, melynek során egy régi világ hamvain kisarjad egy új Brazília, ám ehhez kivétel nélkül mindenki, kalandorok, írók, földbirtokosok, nők és férfiak, gazdagok és szegények is fel kell áldozzanak valamit a fejlődés oltárán. Amado töredékekből összeálló, westernhangulatú novellafüzére kegyetlen mű a véres felemelkedésről, az elszánt vetélkedésről, és kinyilatkoztatása annak, hogy az életben mindenért, de valóban mindenért olykor az utolsó leheletig kell küzdeni, egyébként belefogni sincs értelme.

Jorge Amado: Végtelen földek

Jorge Amado: Végtelen földek

Isabel Allende: Kísértetház

Az egykori chilei elnök, Salvador Allende másodunokahúga a kortárs dél-amerikai irodalom egyik legfontosabb női képviselője, akinek főműveként emelgetik az 1982-ben megjelent Kísértetházat. A vaskos történelmi, család- és kalandregény a Trueba család több nemzedékének különc nő- és férfitagjain át ad részletes keresztmetszetet a chilei társadalomról, ahol megfordulnak parasztok, prostituáltak, katonák és csendőrök, arisztokraták és politikusok, akik alakján keresztül egy teljes történelmi tabló elevenedik meg, ugyanakkor Allende nem jelent ki semmit, szigorúan csak bemutat.

Isabel Allende: Kísértetház

Isabel Allende: Kísértetház

Salvador Garmendia: Parányok

A fiatal venezuelai író némileg posztmodern szerkezetű műve, ami még stílusával is a fogyasztói társadalom elidegenítő és kiüresítő hatását fogalmazza meg egy sikerember, Mateo alakján keresztül. Garmendia művében tulajdonképpen nincsenek szerethető szereplők, és még a főalak is inkább mellékszereplő saját világában, ahogy eltékozolt életének mozaikjait igyekszik kétségbeesetten rendbe szedni. Hangulatilag meglehetősen nehéz, szerkezetében szokatlan mű, ami tulajdonképpen minden eszközzel mondanivalójának alátámasztását szolgálja.

Salvador Garmendia: Parányok

Salvador Garmendia: Parányok

Julio Cortazár: Az összefüggő parkok

Bár inkább novellista volt, Cortazár sem maradhat ki a felsorolásból, ha már saját érdeklődésem javarészt miatta fordult a dél-amerikai irodalom felé. Az összefüggő parkok egy magyarul megjelent novellaválogatás az argentin írótól, és bár az Ugróiskola kísérleti regénye kétségkívül pályafutása ékköve, én mégis novellái miatt kedvelem a mai napig, mellyel tulajdonképpen nagyregénye vonalát viszi tovább formabontó elbeszélési technikáival, mellyel igazán absztrakt világokba kalauzolja el az olvasóját, és melyek egyesével is valódi ékkövei a dél-amerikai prózának.

Julio Cortazár: Az összefüggő parkok

Julio Cortazár: Az összefüggő parkok

.

.

Kapcsolódó cikkek

A Presser könyve október 5-én kerül a könyvesboltok polcaira

Még meg sem jelent Presser Gábor önéletrajzi kötete, már készül a folytatása

Október 5-én érkezik majd az első kötet, és vélhetően 2021-ben követi majd a folytatás.

Hírek

2020. 09. 23.

A több, mint 120 éves regény egyedi illusztrációkkal bővült

Illusztrált kiadást kap a sci-fi atyjának horrorisztikus regénye

A Cser Kiadó egy exkluzívan illusztrál kötettel kedveskedik a klasszikus horror rajongóinak.

Hírek

2020. 09. 23.

Shakespeare művét vélhetően egy skót utazó vitte megrendelésre Spanyolországba

William Shakespeare utolsó drámájának ritka kiadása bukkant fel Spanyolországban

A Két nemes rokon című darab közel 400 éves kiadása került most elő.

Hírek

2020. 09. 23.

Milan Kundera egyébként is magához közeli írónak érezte Franz Kafkát mindig is

Milan Kundera kapja idén a rangos Franz Kafka-díjat

A díjat korábban több irodalmi Nobel-díjas író mellett 2003-ban Nádas Péter is megkapta.

Hírek

2020. 09. 22.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

Stephen King hosszú éveken át alkotott Richard Bachman álnéven

Alkotói alteregók – 10 író 10 híres, vagy épp keveset emlegetett álnév

Kedvenc szerzőink nem csupán saját nevükön találjuk meg a boltok polcain.

Irodalom

2020. 09. 22.

Stephen King nagyjából 400 millió eladott példánynál jár világszerte

7 hátborzongató Stephen King regény, és benne 7 pszichológiai motívum

A horrorkirály és az allegorikus, vagy épp közvetlenül ábrázolt lélektan.

Irodalom

2020. 09. 21.

Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége

Világirodalmi krónikák 19. – Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége

A regény, mely regényíróvá tette a tudóst, és elindította irodalmi karrierjét.

Irodalom

2020. 09. 18.

Fekete Afrika hangjai

A Fekete Kontinens hangjai – 10 lehengerlő regény Afrikából

Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.

Irodalom

2020. 09. 16.

Agatha Christie plagizált volna?

A bűnügyek koronázatlan királynője – 130 éve született Agatha Christie

A kiapadhatatlan fantáziájú nagyasszony, aki nélkül a krimi nem lenne ugyanaz.

Irodalom

2020. 09. 15.

Facebook közösség