- Kovács Krisztián
- 2022. február 24. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc
Nemrég hosszabb cikkben elemeztük, mitől lehet a 2020-as években is élvezetes és hiteles szerelmes regényt írni. A tematika korábban meglehetősen alulprezentáltnak számított az oldalon, holott, ha jobban belegondolunk, hány és hány világirodalmi és magyar klasszikust tudunk felsorolni, melyek elsődleges mozgatórugója épp a szerelem. Így most a korábbi cikk nyomvonalán haladva összegyűjtöttünk a távoli és a nem is olyan távoli múltból néhány magyar és külföldi remeket, melyek leginkább a tiltott szerelem témakörét járják körbe.
Kritikusai és pályatársai szerint az elveszett nemzedék jeles tagja pályafutása során egyetlen, igazi és értékes regényt írt (ez persze nem igaz), mely azonban a XX. századi amerikai irodalom egyik legjelentősebb, és legérzékenyebb műve is, melynek témája, a felszínes, üres és lelketlen, ám mégis csillogása miatt vonzó világ ábrázolásával, és kitűnő szereplőivel, rejtélyes főhősével igazi kuriózum. Örökérvényű témájának hála A nagy Gatsby tulajdonképpen bármelyik korban, akár napjainkban is játszódhatna, olyan tűpontos képet fest az arisztokrácia kicsinyes belső harcairól, az életeket meghatározó hazugságokról, és a társadalmi elvárások rabigájában sínylődő szerelmekről. (Megvásárolható ITT.)
Vian, aki egy saját regényéből tiltakozása ellenére készült filmadaptáció premier előtti vetítése közben kapott szívrohamot és hunyt el mindössze 39 évesen, rövid karrierje alatt polgárpukkasztó tartalommal, és gyönyörű nyelvezettel megalkotott regényeivel, mindenkitől elütő hozzáállásával érdemelte ki a kultikus státuszt. A Tajtékos napok című regényét rengetegen nevezték a valaha volt legszebb, és legmeghatározóbb szerelmes regénynek, és valóban, csendes tragédiák, kissé melankolikus hangulat, csupa olyan megfoghatatlan motívum, ami pusztán a mindannyiunk körül lebegő életet hivatott megszemélyesíteni. Vian ráadásul tökéletes arányérzékkel alkot, műve olykor abszurd, máskor szarkasztikus, szatirikus, megint máskor fájdalmasan szép telis-tele apró, és jóleső szimbólumokkal. (Megvásárolható ITT.)
Az 1980-as évek egyértelműen kedveztek a már akkor is a legolvasottabb dél-amerikai származású írónak számító Márqueznek, ám az önmagát egész életében újságírónak valló szerző itt ért egyértelműen a szakma csúcsára, hiszen munkássága elismeréseként 1982-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. Márquez a tőle megszokott gyönyörű nyelvezettel tárja elénk saját nagyszülei fikcióba bújtatott egyszerűen és varázslatosan gyönyörű, máskor valósággal megrázó szerelmét. Jólesően melankolikus történet, egy letűnt kor krónikája egy nem mindennapi szerelmi háromszög történetén át, mely felülír és megváltoztat mindent, és ami csodálatos képei és elementáris erejű prózája okán szépen, lassan rágja be magát az ember bőre alá, és hogy aztán többé ne eressze el. (Megvásárolható ITT.)
Szabó Magda idestova harminc nyelven elérhető remekműve egy visszaemlékezésekkel tarkított belső monológ, melynek külföldi eladásait Herman Hesse dicsérő sorai segítették, és mely Encsy Eszter gyarló életét mutatja be, aki egész létezése alatt mintegy önmaga ellensége volt. Örökké féltékeny legjobb barátnőjére, olyannyira, hogy aztán elveszi tőle férjét és szerelmét. Szabó Magda regénye 1948-ban megkapta a Baumgarten-díjat, amit még aznap felsőbb utasításra vissza is vettek tőle, ő maga elveszítette állását, és legközelebb csak az 1950-es évek végén publikálhatott újra, így bár Az őz az első műve, hivatalosan mégis a Freskó után jelent meg újra. Ekkor azonban megindult a világhír felé, szerzőjéből szabadfoglalkozású írót kreált, és a maga teljességében mutatta be a később a világ számára megismert érzékeny hangú és kiváló megfigyelőt, az emberi érzések tűpontos ismerőjét. (Megvásárolható ITT.)
Akad bárki, aki ne hallott volna minden idők egyik legnépszerűbb szerelmi történetéről? Bár a West Side Story a Robert Wise rendezésében 1961-ben bemutatott klasszikus musicalt jelenti a nagyközönség számára, 1957-ben már a Broadway színpadán is sikert aratott, Irving Shulman regényátirata pedig legalább olyan megkapó elevenséggel interpretálta Shakespeare Rómeó és Júliáját az 50-es évek Amerikájának kulisszái közé, ahogy tette Ernest Lehman forgatókönyve. A két rivális banda tagjai közt fellobbanó tiltott szerelem leírva is éppoly érzékletes, mint Wise filmjében, vagy a tavaly mozikba került Steven Spielberg-adaptációban, olvasás közben pedig szinte halljuk felcsendülni Leonard Berstein halhatatlan zenéjét, ám a regény ezen túl is ad többletinformációt a bandaháború és a szerelmesek érzései kapcsán, mellyel nem csak visszaadja, de ki is bővíti a film világát. (Megvásárolható ITT.)
A kritikusok egyértelműen a Búcsú a fegyverektől, valamint Az öreg halász és a tenger mellett teszik le a voksukat, ám az irodalmi Nobel-díjas Hemingway talán legnagyobb közönségsikere mégis az Akiért a harang szól marad, melyben az amerikai író a spanyol polgárháborúban szerzett tapasztalatait öntötte formába, ahogy az már szokása volt, egy tragikus és magávalragadó szerelmi történetbe ágyazva. A Kubában és Key Westen írt háborús regény első kiadásának 75 ezer példánya pár nap alatt elkelt, aztán a következő fél évben további félmillió darabot adtak el belőle, és Pulitzer-díjra is jelölték, sőt, a bizottság nyertesnek hozta ki 1941-ben Hemingway regényét, ám végül az egyik tag felülbírálta a döntést, és inkább abban az évben nem osztották ki az elismerést. (Megvásárolható ITT.)
A jelenkor egyik legnépszerűbb francia írója regényről-regényre bizonyítja, hogy az emberi lélek komoly ismerője, mely nyilván újságírói múltja hozadéka is, Vigaszág című 2008-ban megjelent regényében pedig A nagy Gatsby-féle élethazugságok, és örökkön tartó vágyódások témakörét járja körbe. Főhőse levelet kap arról, hogy meghalt élete nagy plátói szerelme, a probléma csupán annyi, hogy a nő legjobb barátjának anyja volt, így természetszerű, hogy vágyódásuk sosem teljesedhetett be. Most azonban úgy dönt, itt az ideje helyre rakni a múltat, és felkeresi egykori barátját. A Vigaszág az olykor keserű ábrándozás költői szépségű regénye is egyben, az elszalasztott lehetőségek, a mi-lett-volna-ha története, mely mindannyiunk életében elő-előkerül idővel, és mely kérdésre sosincs válasz, csak további kérdések. Gavalda azonban nem taszítja apátiába olvasóját, és finom humorral igyekszik oldani a téma feszültségét. (Megvásárolható ITT.)
Mit lehet írni a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusáról? Erzsi és Mihály kapcsolata annak példája, miként megy el észrevétlenül egymás mellett két ember, akik épp összekötötték életüket. Így aztán Mihály épp a nászútján határozza el, hogy új útra lép, és hagyja, hogy ösztönei vezéreljék, hogy oda vesse az élet, ahová gondolja. Örökérvényű történet a felelősség magunk mögött hagyásáról, terveink felrúgásáról, és a lehetőségek megragadásáról, útkeresőknek erősen ajánlott olvasmány Szerb Antal csodálatos szavaival és mondataival körítve. Az Utas és holdvilág időtlen mese az emberi vágyak természetéről, mondanivalója máig mit sem kopott, és bár előszeretettel nevezik filozofikus regénynek – ami igaz is rá – és bár a jelző sokakat elrettent, fontos hozzátenni, hogy kevés magyar regény akad, melynek prózájában ekkora érző szív dobog. (Megvásárolható ITT.)
Messze nem tipikus mű az évtizedek óta pszichoterapeutaként dolgozó, és 2004-ben első szépirodalmi munkáját publikáló F. Várkonyi Zsuzsa műve, még a választott témánkba is csak hellyel-közzel illik bele. A Férfiidők lányregénye a kiútkeresés, a fájdalom megélésének és a veszteség feldolgozásának műve egy negyvenes éveiben járó férfi, és egy tizenhat éves lány különös kapcsolatán keresztül. A mű a második világháború traumáiból való talpra állást hivatott megjeleníteni, Aldó és Süni kapcsolata azonban jóval több réteget tartalmaz, mint az elsőre látszik. Valóban különös, szoros és látszólag eltéphetetlen barátság az övék, furcsa apa-lánya kapcsolat, már-már szerelem, melyet a nagy korkülönbség miatt a környezetük sem néz jó szemmel. Ugyanakkor F. Várkonyi regénye nem véletlenül lett bestseller, ez a gyógyulás története, mely csak megerősíti, hogy életünkben igazi kapaszkodót csupán egy másik ember nyújthat. (Megvásárolható ITT.)
O’Callaghan regényének szenteltük az említett cikket is, de okvetlenül felkívánkozik a listára, nem csupán a szerző a magyar NIOK-tagoknak írt személyes hangvételű levele miatt, de azért is, mert mintegy prototípusa annak, miként válik a szerelmes regény életregénnyé. Michael és Caitlin huszonöt éve hűtlenek házastársukhoz, ennyi ideje folytatnak titkos viszonyt Coney Island félszigetén, ennyi ideje jelentik egymás számára életük kietlenségének világítótornyát, ám most dönteniük kell, végleg ezt az életet választják-e, vagy örökre eldobják maguktól. O’Callaghan regényének legfontosabb ismérve a tartózkodás a didaktikusságtól, a nagyvonalúság az olvasóval, meghagyva neki, ítélkezzen ő a házasságtörők felett, akik élete olyan részleteiben tárul fel, hogy a végére közel sem lesz egyértelmű és egyszerű elítélni őket valamiért, ami alapvetően nem fér össze a megszokott társadalmi eszmékkel. (Megvásárolható ITT.)
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
Magyarországon ritkán tapasztalható nagyszerű összefogás a kultúráért.
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.