• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Dan Brown-t többször is érte vád pályafutása alatt

Irodalom

Az irodalom főbűne – Plágiumvádak John Miltontól Dan Brownig

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

T. S. Eliot egyszer azt mondta: „a jó írók kölcsönöznek, a kiváló írók lopnak.” Az irodalmi Nobel-díjjal is kitüntetett kiváló amerikai drámaíró, költő és irodalomkritikus márpedig tudta, miről beszél, gondolatait az 1921-es Philip Massinger című esszéjében hosszabban is kifejtette, mikor így fogalmazott: „az éretlen költők másolnak, az érett költők lopnak, a rossz költők azt is elrontják, amit elloptak, míg a jók mindazt jobbá, különlegesebbé teszik. Az én értelmezésemben a művészet egyet jelent a lopással.” Akár egyetértünk Eliottal akár nem, kétségtelen, hogy van értelme annak, amit mond.

Aki manapság tollat ragad, nagy elődök nyomdokain halad, és valljuk be, meglehetősen kevés esélye van arra, hogy valami olyasmit alkot, mely mentesnek érződik mindennemű irodalmi behatástól. Ráadásul ezzel nincs is semmi gond, az olvass sokat-írj sokat elve ekképpen érvényesül a világirodalom fejlődésében, ám, amikor valaki túlontúl nyilvánvalóan kapaszkodik a hozott élményanyagba, az már nem pusztán ártatlan Eliot-féle lopás, hanem maga minden művészetek legfőbb bűne: a plágium.

Dan Brown-t többször is érte vád pályafutása alatt

Dan Brown-t többször is érte vád pályafutása alatt

A kicsavart plágium

Ha fellapozzuk az irodalom nagykönyvét, azt láthatjuk, hogy a lopás mellett leginkább azok tették le a voksot, akiket művészi meg nem értettségük, valamint a mások iránti féltékenységük tett bűnözővé. Bár azt hihetnénk, hogy a plágium valamiféle XX. századi betegség, az igazság az, hogy már a XVII. században felfedezhető volt, igaz, egy egészen kifacsart formában. William Lauder tudósként dolgozott az Edinburg-i Egyetemen, és hossz évek óta szenvedett a szakmai elismertség hiányától, ráadásul a kor egyik legnagyobb költője, John Milton iránti féltékenysége lassan kezdte felemészteni a józan eszét. Meglehetősen csavaros tervet eszelt ki, hogy csapdába csalja az Elveszett paradicsom íróját.

Lauder alá kívánta ásni Milton tehetségét, és annak jóhírét, így az Elveszett paradicsom bizonyos részeit elkezdte konzekvensen akár évszázadokkal korábban kiadott művek latin fordításaiba másolni, gondolván, hogy majd később előhozakodik a felfedezésével, bebizonyítva, hogy Milton gátlástalan tolvaj.

Lauder elbaltázott kísérlete természetesen kudarcot vallott, később vádjait a nyilvánosság előtt kellett visszavonnia, és bocsánat kérésre kötelezték Miltonnal szemben. A férfi sokszor csinált viccet belőle, mondván, tréfának szánta a dolgot, az olvasók szemfülességét tesztelte, ám egyetemi karrierjére a tette erősen rányomta a bélyegét, így végül otthagyta Edinburgh-ot, és Nyugati-Indiába költözött, ahol üzletvezető lett belőle.

John Milton

John Milton

A vétlen krónikás

Stephen E. Ambrose neve leginkább Az elit alakulat című könyvéről lehet ismerős, melyből Tom Hanks és Steven Spielberg zseniális HBO-sorozatot forgatott. Ambrose már az egyik legelismertebb tényirodalmi szerzőnek számított, számtalan kötete látott napvilágot a második világháborúról, vagy Nixon és Eisenhower elnökségéről, amikor is 2001-ben kiadta a The Wild Blue című kötetet, melyben a világháborúban B-24-es bombázón szolgálók életét vette górcső alá. Nem sokkal a megjelenést követően jelentkezett egy másik történész, aki szerint Ambrose teljes részeket emelt át az ő könyvéből. Az író hamar javította a hibáját, és bár az állítólagos idézett részeket nem látta el idézőjellel, a lábjegyzetekben feltüntette a történész nevét, és a könyve címét, sőt, bocsánatot is kért a „vétlen” plagizálás miatt.

Az eset ugyanakkor felhívta az emberek figyelmét arra, hogy Ambrose más munkáiban is plágiumra utaló jeleket keressenek. A Forbes magazin kutakodni kezdett,

és már a szerző 2002-es halála után arra jutott, hogy az általa 1983-ban és 1984-ben publikált, rendkívül átfogó és részletes Dwight D. Eisenhower életrajz is olyan állítólagos találkozókon elhangzott információkon alapszik, melyek valójában sosem történtek meg.

Ambrose a kötetben arról beszél, hogy több száz órát töltött együtt a korábbi elnökkel, ám a korabeli beszámolók szerint maximum öt óráról volt csupán szó, ráadásul számtalan Ambrose által leírt találkozó időpontjában Eisenhower dokumentáltan máshol tartózkodott éppen. Ambrose-t már nem lehetett kérdőre vonni, Az elit alakulat sikerének köszönhetően pedig népszerűsége a látszólagos plágium ellenére is magasabb volt, mint életében bármikor.

Stephen E. Ambrose

Stephen E. Ambrose

A hibás módszertan

Jane Goodall manapság is a világ egyik legnépszerűbb természetvédője, a csimpánzok viselkedésével kapcsolatos kutatásai úttörő jelentőségűek, közel hat évtizedes tudományos pályafutása pedig példaértékű. Szinte hihetetlen, de Goodallnek is szembe kellett néznie a plágium vádjával a nem is olyan távoli múltban. 2013-ban adta ki Seeds of Hope: Wisdom and Wonder from the World of Plants című munkáját, ám nem sokkal a megjelenést követően a The Washington Post egy élesszemű munkatársa legalább 12 különböző egyezést talált a könyv szövege és különböző internetes portálok szövegezése közt, többek közt a Wikipedián is. A problémát csak tetézte a Goodall által a kötetben megjelölt források megbízhatatlansága is, közülük több is elavult, vagy kétes hírű oldalakról származott.

Goodall a vádakra reagálva beismerte, hogy nem megfelelő formában idézte a szövegeket, a nyilvánvaló áthallásokért pedig saját kaotikus, és hibás munkamódszertanát hibáztatta,

mondván kutatás közben általában csak felfirkantja magának a megjegyzéseket egy-egy cetlire, és utána ezeket építi be a készülő könyvbe. Ígéretet tett arra is, hogy a saját weboldalán fogja feltüntetni a kifogásolt részek magyarázatát, vagy javítását, valamint, mire a boltokba kerül majd a kötet második kiadása, abban már okvetlenül a javított szövegek kerülnek majd nyomdába. Ez a javítás azonban egyelőre a mai napig nem történt meg.

Jane Goodall

Jane Goodall

Kétes gyökerek

Az irodalomtörténet egyik leghíresebb esete az újságíróból lett író, Alex Haley nevéhez fűződik, akinek nevét 1976-ban megjelent, Gyökerek című átfogó kutatással egybekötött családregénye, valamint a belőle készült filmadaptáció tette világszerte ismertté, különösen mikor a kötet a megjelenését követő évben elnyerte a Pulitzer-díjat. Haley állítása szerint saját családjának történetének fejtette fel tíz generációra visszamenőleg a Gyökerekben, ám az már viszonylag korán kiderült, hogy a mű bizonyos részeit nem megalapozott kutatás, hanem a fantázia szülte, ami azért volt probléma, mert az író lépten-nyomon úgy mutatta be a könyvet, mint dokumentumot, nem pedig regényt.

Később aztán Harold Courlander, az Afrika című kötet szerzője pert is indított Haley ellen plágium vádjával. A bíró azt javasolta a feleknek, egyezzenek meg peren kívül, de Haley vállalta a tárgyalást, és tagadta a másolás vádját.

Azt ugyan elismerte, hogy a Gyökerek megjelenése után hallott Courlander könyvéről, arra viszont már nem tudott választ adni, hogy abból három, szinte a megszólalásig egyező rész miként került a Gyökerekbe. Haley végül azt vallotta, hogy az általa a kutatásokhoz szerződtetett fiatalok egyike adhatta neki az információt. Végül hat héttel a tárgyalás kezdete után Haley megenyhült, és inkább peren kívül egy nem ismertetett összegben megállapodva megegyezett Courlanderrel.

Alex Haley

Alex Haley

A Dan Brown-kód

A Da Vinci kód, és az Angyalok és démonok szerzőjét legalább annyian imádják, ahányan műveit egyszerű értéktelen ponyvának tartják, a Vatikán pedig mindent megtett e regények tiltólistára helyezéséért is. Brownnak összesen három plágiumváddal kellett szembenéznie eddigi írói pályafutása során, mindhárom természetesen A Da Vinci kódhoz köthető. Először egy Lewis Perdue nevű író állította, hogy Brown két különálló regényének részleteit és fordulatait vette kölcsön a később világsikert aratott művéhez, később két történész, Michael Baigent és Richard Leigh állították, hogy a saját, 1982-ben megjelent, és a keresztes lovagok legendájáról szóló munkájuk sorait látják viszont Brown regényében. Mindkét esetben a bíró végül elutasította a keresetet azzal, hogy az egyezések nem bizonyító erejűek.

Brown-t persze ezután sem hagyták nyugton: miután ez a két ügy elült, végül A Da Vinci kód 2006-os filmadaptációjának bemutatása után merült fel az újabb vád.

Ezúttal Jack Dunn állította, hogy Robert Langdon nyomozásának egyes elemei tökéletesen megfelelnek az ő korábbi, The Vatican Boys című művében leírtakkal.

Dunn nagyjából egy éven át pereskedett az igazáért, de végül a 2007-ben meghozott ítélet egyértelműen Brownnak adott igazat. Dunn egyébként nem hagyta annyiban a dolgot, egy 2018 elei interjúban ismételten arról beszélt, hogy jelenleg is kutatásokat folytat, és független szakértőkkel egyeztet, hogy hamarosan ismét megtámadhassa a világhírű írót. A feljelentés azóta egyelőre még nem történt meg.

Dan Brown

Dan Brown

Kapcsolódó cikkek

Roberto Bolaño: Vad nyomozók

Világirodalmi krónikák 35. – Roberto Bolaño: Vad nyomozók

A kultikus chilei író szerelmes levele az irodalomhoz.

Stephen King és fia, Joe Hil

Ősszel jelenik meg magyarul Joe Hill kultikus horror-novelláskötete

Stephen King fia 2005-ben futott be a most megjelenő gyűjteménnyel.

A nagy Gatsby hetedik adaptációja készül éppen

A Vikingek írója készít sorozatadaptációt F. Scott Fitzgerald világhírű regényéből

A 2013-as film után ezúttal sorozat formájában, immáron hetedszer álmondják vászonra.

Illusztráció Orwell világhírű regényéhez

Sorozatként éled újjá George Orwell kultikus regényének brutális színpadi adaptációja

Az új adaptáció csavar egyet a legendás történet feldolgozásán, de szerencsére nem drasztikus módon.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Ágyúgolyó futam, avagy a Cannon Films hiteles története, ahogy azt Hollywoodban mesélik

    Nem akármilyen történet a kitartásról és a gátlástalanságról.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. július 28.

    Világirodalmi krónikák 35. – Roberto Bolaño: Vad nyomozók

    A kultikus chilei író szerelmes levele az irodalomhoz.

    • 2021. július 26.

    Újrateremtett történelem – 10 regény, mely újraszőtte a múlt szövetét

    Avagy alternatív válaszok a „mi lett volna, ha?” egyetemes kérdésére.

    • 2021. július 23.

    Így írtak ők – 6 világhírű író, 6 különböző munkamódszer

    Az írás nem egzakt tudomány, ezek pedig nem tanácsok az írópalántáknak.

    • 2021. július 22.

    Az online ugródeszka – Regények, melyek az interneten kezdték diadalmenetüket

    Avagy semmi sem lehetetlen, csak bátorság és szerencse kérdése.

    • 2021. július 21.

    Büszkeség és balítélet… meg a zombik – Avagy Jane Austen jól és rosszul továbbgondolt világa

    A kérdés, hogy hol a határ a “folytatásoknál”?