
- Kovács Krisztián
- 2021. július 22. | Becsült olvasási idő: 5,5 perc
Alighanem a jelenkor irodalmi piacának borzasztó túltelítettségéről felesleges vitáznunk, ezt nap mint nap elmondják még a hazai könyvkiadók vezetői is, elég csak találomra rákeresni egy-egy velük készült interjúra. A probléma ez esetben nem csupán az, hogy a piac túlságosan is elaprózódik, hanem éppen az, hogy a gyakorlatilag korlátlan kínálat okán számos kiváló regény képtelen megtalálni a közönségét, és ezáltal nem egy példát láthattunk már arra, hogy külföldön hamar bestseller státuszba került remekművek buktak meg idehaza. Persze a helyzet a tengerentúlon egészen más, a piac működése és strukturáltsága sem hasonlítható a magyar viszonyokhoz, talán ezért is lehetséges, hogy odaát néhány kötetnek még csak el sem kell jutnia a könyvpiacra ahhoz, hogy zajos sikert arasson.
Andy Weir A marsi szerzője szerkesztőbrigáddá tette az olvasóit
Sokszor elmondtam már, hogy a magánkiadást bizonyos szempontból totális zsákutcának tartom: a fiatal, és nyilván ambiciózus író – sokszor anélkül, hogy korábban bárki látta volna, amit írt – pénzt és energiát fektet saját művének megjelentetésébe, magára vállalva olykor a tördelés, korrektúra, szerkesztés – néha még a borítótervezés – és persze a marketing feladatait, melyet normál esetben külön-külön, hozzáértő szakemberek végeznek, és mindemellett minden kockázatot is ő maga vállal. Ez több, mint lutri, olyan hazárdjáték, melynek igen csúnya anyagi és így önbecsülési bukás lehet a vége.
A másik megoldás, ha egész egyszerűen nem találunk kiadót a művünknek – az már más kérdés, hogy ennek is megvan a miértje, de az megérne egy külön cikket – hogy egész egyszerűen felpakoljuk az internetre az irományunkat, és várjuk, hogy a közösségi platformok tegyék a dolgukat. Bár továbbra is hiszek benne, hogyha egy kézirat elég jó, akkor arra előbb-utóbb rábólint majd egy kiadó, csak kitartónak és szorgalmasnak kell lenni, az olykor kifejezetten túlfejlett kezdő író önérzetét pedig hamar elengedni, de ha választanom kéne, az internet nyújtotta lehetőségek mellett tenném le a voksom.
Persze a szorgalom és a tehetség továbbra sem elég, mindehhez jókora adag szerencsére is szükségünk van, és bár idehaza is akad pozitív példa, a tengerentúli piac egészen komoly bestsellereket termelt már ki, melyek alapvetően egy-egy poszttal születtek.
E. L. James trilógiája letarolta a nemzetközi könyvpiacokat néhány éve, ugyanakkor kétségtelen, hogy az ő esetében sem a stílus, sem a mondanivaló, sem a történet nem indokolta volna a zajos sikert, azonban a választott – és gyakran a szerző által totálisan félremagyarázott – téma önmagában elég volt hozzá, hogy világszerte 52 nyelven 150 millió példányban fogyjon el. James ma már ritkán beszél róla, de az első publikálásokkor még nyíltan hangoztatta, hogy a regény egy Alkonyat fan fiction, nem hiába, a fanfiction.com oldalon debütáltak az első fejezetek, ám a lehető legjobbkor, a romantikus vámpírtörténetek népszerűségének csúcsán. Így aztán az olvasottságot látva James saját weboldalt készített a történetnek, később pedig e-könyvben is kiadta, és végül ez alapján 2011 júliusában a Random House csapott le a papírkötéses kiadás jogaira, a többi pedig már történelem. A folytatások, és a filmadaptációk – ahogy az lenni szokott – húzták magukkal a kötetek eladásait, mellyel összességében a 2010-es évek egyik legnagyobb könyvsikere született.
E. L. James – A szürke ötven árnyalata
Andy Weir története a Ready Player One mellett a 2010-es évek másik nagy sci-fi robbantása volt. Ha létezik blockbuster az irodalomban, akkor Mark Whatney története egyértelműen az, ráadásul Weir történetfejlesztési metódusa valóban aszerint zajlott, amit az első bekezdésekben is írtam. A fejezetenként az interneten megosztott mű esetében ugyanis a szerző konzekvensen figyelte az olvasók visszajelzései, és ez alapján javította visszamenőlegesen az esetleges technológiai és tudományos pontatlanságokat. Az, hogy gyakorlatilag az olvasóit tette a szerkesztőbizottságává, a könyv a közösség számára egyfajta közüggyé vált, és óriási népszerűséget ért el. Weir két éven át dolgozott a regényen, aztán az Amazonon kezdte árulni a Kindle-verziót 99 centért. Az e-bookból három hónap alatt 35 ezer példány fogyott, amivel felkeltette a nagy zsánerkiadók figyelmét is, és végül a Crown Publishing 100 ezer dollárt fizetett neki a papírkötéses jogokért. 2014-ben pedig a megjelentést követően A marsi négy hetet töltött a New York Times bestsellerlistáján, rá egy évre pedig Matt Damon főszereplésével készült belőle nagyköltségvetésű adaptáció, melyet összesen 7 Oscar-díjra jelöltek.
Andy Weir – A marsi
Julie Powell 2002-ben belefogott saját kihívásába, melyben azt tervezte, hogy elkészíti az összes fogást a népszerű televíziós séf, Julia Child A francia konyhaművészet című kötetéből egyetlen év alatt, és a gasztronómiai expedíció eredményét blogján teszi majd közzé. Az eredmény persze óriási érdeklődésre tett szert, Powell rövidke történetei, és dacolása a kihívással pedig hamar felkeltette a Little, Brown & Company kiadó figyelmét, akik még azelőtt szerződést ajánlottak neki, hogy egyáltalán befejezte volna a kihívást. A kötet végül puhakötésben 2005-ben került a boltok polcaira, összességében azonban meglehetősen vegyes kritikákat kapott, a Publishers Weekly például azt írta, olyan, mintha Bridget Jones szakácskönyvét olvasná, amiről az író sem tudta eldönteni, hogy pejoratív értelemben kellene értenie, vagy épp dicséretként értelmezni. Nora Ephrom aztán 2009-ben készítette el a kötet filmadaptációját, annak történetét számos elemmel kiegészítve, és nem tudni, hogy ezért, vagy Meryl Streep és Amy Adams kettőse miatt, de végül a film ért el nagyobb népszerűséget.
Julie Powell – Julie és Julia
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.