• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Kós Károly (1883-1977)

Irodalom

Az utolsó magyar polihisztor – Kós Károly és a Varju nemzetség

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Kós Károly a magyar népies szecesszió építésze, író, grafikus, egyetemi tanár és politikus, az Erdélyi Szépmíves Céh alapítója. 1921-ben jelent meg Kiáltó szó című röpirata, amit Paál Árpáddal és Zágoni Istvánnal együtt fogalmazott meg.  Az utolsó magyar polihisztor két világháború közötti történelmi regénye, a Varju nemzetség (Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves Céh,1925) Erdély hanyatlásának korát dolgozza fel Bethlen Gábor halálától, 1629-től „Erdély nagy romlásáig”, 1660-ig. A röpirat programja irodalmi mű tárgya lett, melyben a túlélés és a megmaradás lehetséges útjait tárja fel a szerző.

Kós Károly (1883-1977)

Kós Károly (1883-1977)

A hegy félelmetes, a hegy titokzatos. A hegyekről nem jó megfelejtkezni. És haragszik a hegy azokra, akik hozzája hűtlenek, akik őt elhagyják.

A hegy keményen kegyetlen, a hegy kíméletlenül bosszúálló.

De én tudom, hogy a hegy igazságos!

(Kilencedik fejezet)

A balladás-tragikus cselekmény olyan különös természeti világban bonyolódik, amely az emberi törvényeknél sokkal igazságosabb és kikövetkeztethetőbb.

A történelmi hanyatlás – trónharcok, tatár és oszmán török támadás   ̶   a középnemesi nemzetségek életére is döntő hatással van, komor hátteret festve a Varjuk három nemzedékének sorstörténetéhez.

Az elbeszélő „tiszta epikai módszerrel állítja elénk” az Erdélyben folyó küzdelmeket   ̶  írja Kós Károlyról Schöpflin Aladár 1937-es irodalomtörténetében. A történelmi-politikai és vérségi-családi-nemzetségi cselekményszálaknak a magashegységi tájhoz kötődő és a küzdelmet vállaló ember sorsa ad keretet. Asszony- és férfialakjai a túlélés és a folytatás tragikus fordulatain keresztül kristályosodnak ki olyan jellemmé, ami (felvértezve az ősök tudásával és beavatottként a hegyvilág titkaiba) a transzilvanizmus eszméjét egyedül méltó képviselni.

Kós Károly sztánai otthona, a „Varjúvár”

Kós Károly sztánai otthona, a „Varjúvár”

Az olvasó tájszavak kíséretében egy ismeretlen világba lép be már a regény első lapjain: cibókát nyilaz le egy suhanc egy kis leánynak. A mókus oktalan megölése előjele Varju Gáspár és Kis Anna be nem teljesülő szerelmének.  A melankólia végigkíséri az asszonysorsokat. Egyszer jutnak történelmi szerephez, amikor a gyengekezű II. Rákóczi György fejedelem elé járulnak gyászruhában 1657-ben, processzióban, hogy a három nemesi nemzet figyelmét a krími tatárok fogságába esett fiaikra, férjeikre felhívják, hiába.

A virágszimbolika (különféle kertben nevelt, Bibliában szárítva őrzött és üzenő virágok) és a „néző- emberekhez”, a bölcsekhez, „bapóhoz” kötődésük fejezi ki: a néplélekhez legközelebb a nőalakok állnak.

A Kós Károly és Jánszky Béla tervezte zebegényi Havas Boldogasszony-templom

A Kós Károly és Jánszky Béla tervezte zebegényi Havas Boldogasszony-templom

A pásztorvilág és nemesi élet képviselői csak egymást kiegészítve, segítve élhetnek meg ezen a tájon, melynek édenkertje a „Pojána”. „A havas alján, ahol már a fehér hajú nyírfa és a fekete fenyő kezdődik, és erősen fogyóban a magyar beszéd, vad hegyek és nyirkos völgyek világában akad egy-egy szelíd, verőfényes, füves-virágos térség. (…) A nap korábban kel itt és későbben nyugszik, mint a mély völgyekben, és a szél örökké fúj a Vlegyásza felől (…) „Pojáná”-nak hívja a havasi nép ezeket a helyeket, de a magyar neve is csak az. (…) A valkai Varjuk havasát Pojána Talharuluinak hívták, és olyan az a domboldal nyáron, mint egy virágoskert.” (Harmadik fejezet)

Nagy sikerű műve, a Varju nemzetség

Nagy sikerű műve, a Varju nemzetség

A nyomolvasó plajászok, és a hegyi pásztor gornyikok juhtolvajok keresésére indulnak, de a nagygazdák nyáját elhajtó rablók nyomára csak a hegyeket és embereket jól ismerő Varjuk jutnak, akik végre is hajtják az ítéletet a bűnösök felett. Az ő titkuk marad, hogyan szereztek „nyelvet” és ütöttek rajta a hegyi zsiványokon. Ez a titkokkal teli magashegyi világ kincseket is rejthet, menedék, egyben a zsivajgó, hatalomra és vagyonra éhes lenti világ fölé magasodik erkölcsileg is.

A fent és lent ellentéte ebben a pólusokra szakadó Erdélyben más értelemben is jelképessé válik. A nagy Bethlen Gábor után a Rákócziak (a két György) vagyont harácsoló politikája uralja a valamikori Tündérkertet.

Mihelyt bajba kerülnek, kimenekülnek a fejedelemség területéről. Angyalos lobogójuk nem sokáig díszítheti Kolozsvár és Fehérvár fejedelmi palotáit. Mindenki érzi, hogy valami vészjósló „fellegrongy” fogja ellepni Erdélyország fölött az eget: az álhatatlan Rákóczi György lengyelországi hadjárata miatt török és tatár veszedelem zúdul egész Erdélyre. Megmenekülni csak az előrelátó, mindenki által bolondnak nevezett Varju nemzetség képes: a nagyapai örökség erőddé építésével, valamint kereskedő és gazdálkodó tudásuk kamatoztatásával. A „bethleniánus” Varju János után fia, Gáspár udvart kerít a Pojánán, pajtát épít a lovainak, a marháknak és a juhoknak, gyepet tör a zabnak, búzának. A kisebbik unoka, Jankó teljesíti be a nagyapa művét. Nem aranycsináló, mint nemzetségéről híresztelik, hanem gondos gazda, aki anyjával, Varju Gáspár özvegyével tündérkertet varázsol a családi örökségként kapott hegyi birtokból.

Kós már 1916-ban megkapta a Ferenc József-rend Lovagkeresztjét

Kós már 1916-ban megkapta a Ferenc József-rend Lovagkeresztjét

Kapcsolódó cikkek

Kiváló regények egyenesen Japánból

A felkelő nap ereje – 10 letehetetlen regény Japánból

Ahogy a dél-amerikai országok irodalma, úgy bizony Japán ízei is eltéveszthetetlenek.

Különleges kiadvánnyal ünnepli a Marvel Pókember 60. születésnapját

Többek közt Neil Gaiman is visszatér a projekt erejéig a Marvelhez.

Alfred Hitchcock filmjeit idézi meg David Duchovny új kisregénye

Egyesek szerint érezni rajta Gabriel García Márquez hatását is.

Egy este Albert Camus-vel a Francia Intézetben – Nyomornegyedtől a Nobel-díjig

Albert Camus élete csupa izgalom, melyet most az Ectopolis szerzőjének út kötete segít megérteni.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Kiváló regények egyenesen Japánból

    A felkelő nap ereje – 10 letehetetlen regény Japánból

    Ahogy a dél-amerikai országok irodalma, úgy bizony Japán ízei is eltéveszthetetlenek.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. május 19.

    A felkelő nap ereje – 10 letehetetlen regény Japánból

    Ahogy a dél-amerikai országok irodalma, úgy bizony Japán ízei is eltéveszthetetlenek.

    • 2022. május 11.

    Hidak az irodalomban – 10 szépirodalmi mű, mely kriminek sem utolsó

    Egy ponyvaműfaj, amivel még az irodalmi elit nagyjai is kacérkodtak.

    • 2022. május 9.

    Azért írt ilyen jól, mert keveset írt? – 110 éve született Ottlik Géza

    Az Iskola a határon szerzője kifürkészhetetlen ember volt.

    • 2022. május 6.

    Gondolatok Szerb Antal akaratáról, A Pendragon-legenda szövegromlásáról, a szerkesztő felelősségéről

    Az új kiadás kapcsán a kötet szerkesztőjét kérdeztük a munka nehézségeiről.

    • 2022. május 4.

    Egzotikus szavak – 7 izgalmas kortárs regény a spanyol nyelvű irodalomból

    Avagy íme Márquez és társai testet öltött öröksége.