Irodalom
Az utolsó magyar polihisztor – Kós Károly és a Varju nemzetség
- Erősné Vörös Viktória
- 2021. február 5.
- Becsült olvasási idő: 5 perc
Kós Károly a magyar népies szecesszió építésze, író, grafikus, egyetemi tanár és politikus, az Erdélyi Szépmíves Céh alapítója. 1921-ben jelent meg Kiáltó szó című röpirata, amit Paál Árpáddal és Zágoni Istvánnal együtt fogalmazott meg. Az utolsó magyar polihisztor két világháború közötti történelmi regénye, a Varju nemzetség (Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves Céh,1925) Erdély hanyatlásának korát dolgozza fel Bethlen Gábor halálától, 1629-től „Erdély nagy romlásáig”, 1660-ig. A röpirat programja irodalmi mű tárgya lett, melyben a túlélés és a megmaradás lehetséges útjait tárja fel a szerző.

Kós Károly (1883-1977)
„A hegy félelmetes, a hegy titokzatos. A hegyekről nem jó megfelejtkezni. És haragszik a hegy azokra, akik hozzája hűtlenek, akik őt elhagyják.
A hegy keményen kegyetlen, a hegy kíméletlenül bosszúálló.
De én tudom, hogy a hegy igazságos!”
(Kilencedik fejezet)
A balladás-tragikus cselekmény olyan különös természeti világban bonyolódik, amely az emberi törvényeknél sokkal igazságosabb és kikövetkeztethetőbb.
A történelmi hanyatlás – trónharcok, tatár és oszmán török támadás ̶ a középnemesi nemzetségek életére is döntő hatással van, komor hátteret festve a Varjuk három nemzedékének sorstörténetéhez.
Az elbeszélő „tiszta epikai módszerrel állítja elénk” az Erdélyben folyó küzdelmeket ̶ írja Kós Károlyról Schöpflin Aladár 1937-es irodalomtörténetében. A történelmi-politikai és vérségi-családi-nemzetségi cselekményszálaknak a magashegységi tájhoz kötődő és a küzdelmet vállaló ember sorsa ad keretet. Asszony- és férfialakjai a túlélés és a folytatás tragikus fordulatain keresztül kristályosodnak ki olyan jellemmé, ami (felvértezve az ősök tudásával és beavatottként a hegyvilág titkaiba) a transzilvanizmus eszméjét egyedül méltó képviselni.

Kós Károly sztánai otthona, a „Varjúvár”
Az olvasó tájszavak kíséretében egy ismeretlen világba lép be már a regény első lapjain: cibókát nyilaz le egy suhanc egy kis leánynak. A mókus oktalan megölése előjele Varju Gáspár és Kis Anna be nem teljesülő szerelmének. A melankólia végigkíséri az asszonysorsokat. Egyszer jutnak történelmi szerephez, amikor a gyengekezű II. Rákóczi György fejedelem elé járulnak gyászruhában 1657-ben, processzióban, hogy a három nemesi nemzet figyelmét a krími tatárok fogságába esett fiaikra, férjeikre felhívják, hiába.
A virágszimbolika (különféle kertben nevelt, Bibliában szárítva őrzött és üzenő virágok) és a „néző- emberekhez”, a bölcsekhez, „bapóhoz” kötődésük fejezi ki: a néplélekhez legközelebb a nőalakok állnak.

A Kós Károly és Jánszky Béla tervezte zebegényi Havas Boldogasszony-templom
A pásztorvilág és nemesi élet képviselői csak egymást kiegészítve, segítve élhetnek meg ezen a tájon, melynek édenkertje a „Pojána”. „A havas alján, ahol már a fehér hajú nyírfa és a fekete fenyő kezdődik, és erősen fogyóban a magyar beszéd, vad hegyek és nyirkos völgyek világában akad egy-egy szelíd, verőfényes, füves-virágos térség. (…) A nap korábban kel itt és későbben nyugszik, mint a mély völgyekben, és a szél örökké fúj a Vlegyásza felől (…) „Pojáná”-nak hívja a havasi nép ezeket a helyeket, de a magyar neve is csak az. (…) A valkai Varjuk havasát Pojána Talharuluinak hívták, és olyan az a domboldal nyáron, mint egy virágoskert.” (Harmadik fejezet)

Nagy sikerű műve, a Varju nemzetség
A nyomolvasó plajászok, és a hegyi pásztor gornyikok juhtolvajok keresésére indulnak, de a nagygazdák nyáját elhajtó rablók nyomára csak a hegyeket és embereket jól ismerő Varjuk jutnak, akik végre is hajtják az ítéletet a bűnösök felett. Az ő titkuk marad, hogyan szereztek „nyelvet” és ütöttek rajta a hegyi zsiványokon. Ez a titkokkal teli magashegyi világ kincseket is rejthet, menedék, egyben a zsivajgó, hatalomra és vagyonra éhes lenti világ fölé magasodik erkölcsileg is.
A fent és lent ellentéte ebben a pólusokra szakadó Erdélyben más értelemben is jelképessé válik. A nagy Bethlen Gábor után a Rákócziak (a két György) vagyont harácsoló politikája uralja a valamikori Tündérkertet.
Mihelyt bajba kerülnek, kimenekülnek a fejedelemség területéről. Angyalos lobogójuk nem sokáig díszítheti Kolozsvár és Fehérvár fejedelmi palotáit. Mindenki érzi, hogy valami vészjósló „fellegrongy” fogja ellepni Erdélyország fölött az eget: az álhatatlan Rákóczi György lengyelországi hadjárata miatt török és tatár veszedelem zúdul egész Erdélyre. Megmenekülni csak az előrelátó, mindenki által bolondnak nevezett Varju nemzetség képes: a nagyapai örökség erőddé építésével, valamint kereskedő és gazdálkodó tudásuk kamatoztatásával. A „bethleniánus” Varju János után fia, Gáspár udvart kerít a Pojánán, pajtát épít a lovainak, a marháknak és a juhoknak, gyepet tör a zabnak, búzának. A kisebbik unoka, Jankó teljesíti be a nagyapa művét. Nem aranycsináló, mint nemzetségéről híresztelik, hanem gondos gazda, aki anyjával, Varju Gáspár özvegyével tündérkertet varázsol a családi örökségként kapott hegyi birtokból.

Kós már 1916-ban megkapta a Ferenc József-rend Lovagkeresztjét
Kapcsolódó cikkek

Korábban megfilmesítetlen Stephen King-regény kaphat adaptációt
A 2006-os Lisey története című regény King egyik személyes kedvence is.
2021. 02. 26.

Gyűjteményes kötetben jelennek meg Molnár Ferenc világháborús haditudósításai
A Pál utcai fiúk írója számos katonával készített interjút a frontvonalban.
2021. 02. 26.

A cowboy, aki sosem látta a vadnyugatot – Karl May, egy valódi csirkefogó
A törvényen kívüli botrányhős, aki máig 200 millió példányban fogyott.
2021. 02. 25.

Egyedülálló gyűjteményes kötetben jelennek meg Jim Morrison versei és cikkei
A 600 oldalas monstrum tisztelgés lesz a zenész teljes életműve előtt halálának 50. évfordulóján.
2021. 02. 25.
Legutóbbi cikkek

A cowboy, aki sosem látta a vadnyugatot – Karl May, egy valódi csirkefogó
A törvényen kívüli botrányhős, aki máig 200 millió példányban fogyott.
2021. 02. 25.

Aki elvette a krimi ártatlanságát – 60 éve hunyt el Dashiell Hammett
Aki alig 10 év alatt új szórakoztatóirodalmi zsánert hozott létre.
2021. 02. 23.

A herceg és a tél – 110 éve jelent meg Babits Mihály második verseskötete
1911-ben a Nyugat kiadásában látott napvilágot a Herceg, hátha megjön a tél is! című kötet.
2021. 02. 22.

Vajon megéri egy kultregényhez folytatást írni?
Pénzügyi szempontból talán, de karrierdöntést tekintve is?
2021. 02. 16.

Latin ajkú mesélők – A kortárs spanyol irodalom 5 kiemelkedő alakja
Cervantes távoli utódjai, avagy világszerte ismert és elismert spanyol szerzők.
2021. 02. 12.