• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
John William Waterhouse: Decameron

Irodalom

Boccaccio a Decameronban állított emléket kora pandémiájának

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Giovanni Boccaccio (1313-1375) a reneszánsz humanista költője és írója. Ha Dantét az olasz költészet megteremtőjének tartjuk, Boccaccio az olasz próza megalapítója volt. Fő műve a Decameron (1348-1353).

Giovanni Boccaccio

Giovanni Boccaccio

 A középkor Európáját számos fertőző betegség sújtotta a gyakorlatilag nem létező higiénia miatt: dizentéria, influenza, kanyaró, lepra. Ám a pestis valamennyinél gyorsabban terjedő és minden addigi betegségnél nagyobb pusztítást végző járvány volt. 1347 és 1352 között az európai lakosság több mint egyharmadát kiirtotta, huszonöt millió áldozatot szedve. Később a fekete halál nevet kapta.

1348-ban Boccaccio szemtanúja volt a Firenzében dúló pestisnek. Erről magában a Decameronban olvashatunk: „Elképesztő hallani is, mit most el kell mondanom: és ha nem látták volna sokan, s nem láttam volna magam is tulajdon szememmel, szinte hinni sem merném, nemhogy leírni, ha mégolyan szavahihető embertől hallottam volna is. Elmondom tehát, hogy a szóban forgó pestisnek az a tulajdonsága, hogy egyikről a másra átragad, oly fertőző erejű volt, hogy nem csupán emberről emberre terjedt, hanem − ami igen gyakran nyilván bebizonyosodott − ha a megbetegedett vagy a betegségben meghalt embernek valamijét megérintette valami más, nem emberfajta élőlény, azt nem csupán megfertőzte a betegség, hanem igen-igen rövid idő alatt meg is ölte.” Ez a megrendítő élmény késztette Boccacciót a Decameron megírására. (Az idézetek Révay József fordításai.)

Boccaccio: Decameron

Boccaccio: Decameron

A Decameron Első nap című fejezetében Boccaccio leírja a pestis megjelenését Firenzében. Ebből az is kiderül, hogy a középkorban élő emberek hittek abban, hogy a járvány az égiek büntetése az emberek bűnös cselekedetei miatt: „Elmondom tehát, hogy az Isten Fia üdvösséges Megtestesülésének immár ezerháromszáznegyvennyolcadik esztendejét írták, midőn jeles Firenze városában, mely szépségével felülmúlja mind a többi itáliai városokat, kiütött a halálos pestis, melyet az égitestek hatalma vagy Istennek bűnös cselekedeteinken érzett igazságos haragja zúdított a halandókra, hogy észre térítsen bennünket; e pestis alig néhány esztendővel annak előtte bukkant fel a keleti országokban, s minekutána ottan rengeteg embert elpusztított, feltarthatatlanul harapódzott egy helyről a másra, s nyomorúságunkra a Nyugaton is elterjedt. És ellenében ugyan csütörtököt mondott minden okosság és emberi vigyázatosság, mellyel evégre rendelt városi biztosok a sok szennytől megtisztították a várost, megtiltották, hogy oda bárminémű beteg ember betegye a lábát, s bőven osztogatták a jó tanácsokat az egészség megóvására; nem volt foganatja a jámbor könyörgéseknek sem, melyeket újra meg újra, az elrendelt körmeneteken is, más módokon is intéztek Istenhez ájtatos emberek; körülbelül a mondott esztendő tavaszának elején kezdettek mutatkozni a pestis fájdalmas pusztításai, mégpedig elképesztő módon.

A Decameron egy lapja

A Decameron egy lapja

A Decameron kerettörténete

A járvány tetőpontján hét fiatal hölgy találkozik egy templomban:elmondom, hogy mikor városunk ekként már a végét járta, s lakossága szinte kipusztult, történt, hogy (miként szavahihető embertől hallottam) egy keddi nap reggelén a tiszteletre méltó Santa Maria Novella székesegyházban, hol úgyszólván éppen senki nem volt, a gyászos időkhöz illendő gyászos ruházatban hét ifjú hölgy hallgatta a szent misét, kiket mind baráti, szomszédi, avagy atyafiságos kötelék fűzött egymáshoz; közülök pedig egyik sem lépte át a huszonnyolcadik esztendejét, s nem volt egyik sem fiatalabb tizennyolc esztendősnél, mindegyik okos, nemes származású, szemrevaló, tisztes erkölcsű és bájosan szemérmetes.

Firenze. Santa Maria Novella

Firenze. Santa Maria Novella

Később három fiatalember is csatlakozik hozzájuk. A társaság egy vidéki palotába költözik, amit így ír le Boccaccio: „E birtok alacsony dombon feküdt, mely az országúttól minden irányban meglehetősen távol esett, és sűrűn borították mindenfajta dús zöld lombozatú fák és cserjék: gyönyörűséggel pihent rajtok a szem. A domb tetején palota állott, benne középütt tágas udvar, aztán oszlopos csarnokok és termek és szobák, és mind-mind magában is gyönyörű volt, de emellett derűs festmények emelték szépségét és díszét; körös-körül pedig rétek és tündéri kertek és kristályos friss vizű kutak és pompás borokkal teli pincék; mely utóbbiak is sokkal inkább kapóra jöttek volna mulatós borisszáknak, mint józan és tisztes hölgyeknek. A palota az utolsó zugig ki volt takarítva, a szobákban az ágyak megvetve, s mindenütt rengeteg virág, amilyen csak abban az évszakban virult, a padló pedig végig gyékénnyel beterítve; ilyen állapotban találta a palotát az odaérkező társaság, nem csekély gyönyörűségére.

A leírás alapján az irodalomtörténészek a firenzei Villa Palmerivel azonosítják a palotát.

Firenze. Villa Palmieri

Firenze. Villa Palmieri

A villa lakói azzal űzik el félelmüket, hogy tíz napon át mind a tízen egy-egy történetet mesélnek el. Innen a könyv címe: Decameron (Deka merone görögül azt jelenti, tíz nap.) Magukban a novellákban már nyoma sincs a pestisnek, hiszen pontosan azt akarja a társaság elfeledni. Az ironikus hangvételű, erotikus történetek derűs humorral mutatják be a középkor erkölcseit. Boccaccio a reneszánsz ember szemével látva a pokoltól való félelem és az álszentség világát, a nevetség tárgyává teszi az együgyű, babonás férjeket, a testi örömöket titokban kereső papokat és apácákat. A Decameron számos festőt megihletett.

John William Waterhouse: Decameron

John William Waterhouse: Decameron

Felsorolni is nehéz lenne a Decameron kiadásait és fordításait. Magyarul először 1683-ban jelent meg és azóta több tucat kiadást élt meg Boccaccio remekműve.

Kapcsolódó cikkek

Írás, olvasás, irónia – Így látta Jean-Paul Sartre a saját gyerekkorát

Kora egyik leghíresebb filozófusa jól tudta, hogy minden a gyerekkorban gyökerezik.

Egy évem Salingerrel (2021)

Az igazán nagy írók nem írni, hanem élni tanítanak – Filmkritika

Az Egy évem Salingerrel nem jó film, mégis kellemes élmény.

Colson Whitehead

Bűnügyi regénnyel jelentkezik a kétszeres Pulitzer-díjas Colson Whitehead

Rajta kívül mindössze három író mondhatja el magáról, hogy kétszer is elnyerte a kitüntetést.

Elfeledett klasszikusokkal indít új sorozatot az Európa Könyvkiadó

Elfeledett, és máig tisztelt irodalmi klasszikusokat most a farzsebben is magunkkal vihetünk majd.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Írás, olvasás, irónia – Így látta Jean-Paul Sartre a saját gyerekkorát

    Kora egyik leghíresebb filozófusa jól tudta, hogy minden a gyerekkorban gyökerezik.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. június 21.

    Írás, olvasás, irónia – Így látta Jean-Paul Sartre a saját gyerekkorát

    Kora egyik leghíresebb filozófusa jól tudta, hogy minden a gyerekkorban gyökerezik.

    • 2021. június 17.

    A cornish-i száműzött maga volt regénye főszereplője – J. D. Salinger-portré

    Avagy egy különleges élet, melyben a mű nagyobbá vált szerzőjénél.

    • 2021. június 15.

    Leszámolás Tolkiennel – China Miéville, a modern fantasy fenegyereke

    A fantasy egyik legegyedibb hangja a maga hajmeresztő ötletparádéival.

    • 2021. június 14.

    A valóság és fantázia peremén – 35 éve hunyt el Jorge Luis Borges

    A XX. századi egyetemes irodalom valaha élt egyik legnagyobb alakja volt.

    • 2021. június 11.

    Világirodalmi krónikák 33. – Norman Mailer: Meztelenek és holtak

    Az egyik legjobb világháborús regény egy 25 éves fiatalember tollából.