• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
John William Waterhouse: Decameron

Irodalom

Boccaccio a Decameronban állított emléket kora pandémiájának

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Giovanni Boccaccio (1313-1375) a reneszánsz humanista költője és írója. Ha Dantét az olasz költészet megteremtőjének tartjuk, Boccaccio az olasz próza megalapítója volt. Fő műve a Decameron (1348-1353).

Giovanni Boccaccio

Giovanni Boccaccio

 A középkor Európáját számos fertőző betegség sújtotta a gyakorlatilag nem létező higiénia miatt: dizentéria, influenza, kanyaró, lepra. Ám a pestis valamennyinél gyorsabban terjedő és minden addigi betegségnél nagyobb pusztítást végző járvány volt. 1347 és 1352 között az európai lakosság több mint egyharmadát kiirtotta, huszonöt millió áldozatot szedve. Később a fekete halál nevet kapta.

1348-ban Boccaccio szemtanúja volt a Firenzében dúló pestisnek. Erről magában a Decameronban olvashatunk: „Elképesztő hallani is, mit most el kell mondanom: és ha nem látták volna sokan, s nem láttam volna magam is tulajdon szememmel, szinte hinni sem merném, nemhogy leírni, ha mégolyan szavahihető embertől hallottam volna is. Elmondom tehát, hogy a szóban forgó pestisnek az a tulajdonsága, hogy egyikről a másra átragad, oly fertőző erejű volt, hogy nem csupán emberről emberre terjedt, hanem − ami igen gyakran nyilván bebizonyosodott − ha a megbetegedett vagy a betegségben meghalt embernek valamijét megérintette valami más, nem emberfajta élőlény, azt nem csupán megfertőzte a betegség, hanem igen-igen rövid idő alatt meg is ölte.” Ez a megrendítő élmény késztette Boccacciót a Decameron megírására. (Az idézetek Révay József fordításai.)

Boccaccio: Decameron

Boccaccio: Decameron

A Decameron Első nap című fejezetében Boccaccio leírja a pestis megjelenését Firenzében. Ebből az is kiderül, hogy a középkorban élő emberek hittek abban, hogy a járvány az égiek büntetése az emberek bűnös cselekedetei miatt: „Elmondom tehát, hogy az Isten Fia üdvösséges Megtestesülésének immár ezerháromszáznegyvennyolcadik esztendejét írták, midőn jeles Firenze városában, mely szépségével felülmúlja mind a többi itáliai városokat, kiütött a halálos pestis, melyet az égitestek hatalma vagy Istennek bűnös cselekedeteinken érzett igazságos haragja zúdított a halandókra, hogy észre térítsen bennünket; e pestis alig néhány esztendővel annak előtte bukkant fel a keleti országokban, s minekutána ottan rengeteg embert elpusztított, feltarthatatlanul harapódzott egy helyről a másra, s nyomorúságunkra a Nyugaton is elterjedt. És ellenében ugyan csütörtököt mondott minden okosság és emberi vigyázatosság, mellyel evégre rendelt városi biztosok a sok szennytől megtisztították a várost, megtiltották, hogy oda bárminémű beteg ember betegye a lábát, s bőven osztogatták a jó tanácsokat az egészség megóvására; nem volt foganatja a jámbor könyörgéseknek sem, melyeket újra meg újra, az elrendelt körmeneteken is, más módokon is intéztek Istenhez ájtatos emberek; körülbelül a mondott esztendő tavaszának elején kezdettek mutatkozni a pestis fájdalmas pusztításai, mégpedig elképesztő módon.

A Decameron egy lapja

A Decameron egy lapja

A Decameron kerettörténete

A járvány tetőpontján hét fiatal hölgy találkozik egy templomban:elmondom, hogy mikor városunk ekként már a végét járta, s lakossága szinte kipusztult, történt, hogy (miként szavahihető embertől hallottam) egy keddi nap reggelén a tiszteletre méltó Santa Maria Novella székesegyházban, hol úgyszólván éppen senki nem volt, a gyászos időkhöz illendő gyászos ruházatban hét ifjú hölgy hallgatta a szent misét, kiket mind baráti, szomszédi, avagy atyafiságos kötelék fűzött egymáshoz; közülök pedig egyik sem lépte át a huszonnyolcadik esztendejét, s nem volt egyik sem fiatalabb tizennyolc esztendősnél, mindegyik okos, nemes származású, szemrevaló, tisztes erkölcsű és bájosan szemérmetes.

Firenze. Santa Maria Novella

Firenze. Santa Maria Novella

Később három fiatalember is csatlakozik hozzájuk. A társaság egy vidéki palotába költözik, amit így ír le Boccaccio: „E birtok alacsony dombon feküdt, mely az országúttól minden irányban meglehetősen távol esett, és sűrűn borították mindenfajta dús zöld lombozatú fák és cserjék: gyönyörűséggel pihent rajtok a szem. A domb tetején palota állott, benne középütt tágas udvar, aztán oszlopos csarnokok és termek és szobák, és mind-mind magában is gyönyörű volt, de emellett derűs festmények emelték szépségét és díszét; körös-körül pedig rétek és tündéri kertek és kristályos friss vizű kutak és pompás borokkal teli pincék; mely utóbbiak is sokkal inkább kapóra jöttek volna mulatós borisszáknak, mint józan és tisztes hölgyeknek. A palota az utolsó zugig ki volt takarítva, a szobákban az ágyak megvetve, s mindenütt rengeteg virág, amilyen csak abban az évszakban virult, a padló pedig végig gyékénnyel beterítve; ilyen állapotban találta a palotát az odaérkező társaság, nem csekély gyönyörűségére.

A leírás alapján az irodalomtörténészek a firenzei Villa Palmerivel azonosítják a palotát.

Firenze. Villa Palmieri

Firenze. Villa Palmieri

A villa lakói azzal űzik el félelmüket, hogy tíz napon át mind a tízen egy-egy történetet mesélnek el. Innen a könyv címe: Decameron (Deka merone görögül azt jelenti, tíz nap.) Magukban a novellákban már nyoma sincs a pestisnek, hiszen pontosan azt akarja a társaság elfeledni. Az ironikus hangvételű, erotikus történetek derűs humorral mutatják be a középkor erkölcseit. Boccaccio a reneszánsz ember szemével látva a pokoltól való félelem és az álszentség világát, a nevetség tárgyává teszi az együgyű, babonás férjeket, a testi örömöket titokban kereső papokat és apácákat. A Decameron számos festőt megihletett.

John William Waterhouse: Decameron

John William Waterhouse: Decameron

Felsorolni is nehéz lenne a Decameron kiadásait és fordításait. Magyarul először 1683-ban jelent meg és azóta több tucat kiadást élt meg Boccaccio remekműve.

Kapcsolódó cikkek

A Vaják világa és a jogi szimbólumok

A farkas és az oroszlán – A Witcher-univerzum és a jogi szimbólumok kapcsolata

Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.

Milyen lett volna egy képregény az AC/DC főszereplésével?

A Marvel tiszteletlenül bánt Bon Scott-tal, így sosem született meg az AC/DC-képregény

A Marvelnek akadt pár furcsa húzása, de ezért biztosan megőrültek volna a rajongók.

A magyar srácok, akik ütőképesen ötvözték a popkultúra két kifulladt sablonját

Itt az ideje támogatni egy vásárlással a magyar alkotókat.

Olvass kortárs hazait! – 10 lenyűgöző regény a magyar irodalom jelenéből

Magyarok, akik nemzetközi viszonylatban is megállnák a helyüket.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    A Vaják világa és a jogi szimbólumok

    A farkas és az oroszlán – A Witcher-univerzum és a jogi szimbólumok kapcsolata

    Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. január 26.

    Olvass kortárs hazait! – 10 lenyűgöző regény a magyar irodalom jelenéből

    Magyarok, akik nemzetközi viszonylatban is megállnák a helyüket.

    • 2022. január 25.

    Egy hasadt lélek látlelete – Philip K. Dick élete

    Mindössze 52 évet élt, de öröksége máig visszhangzik.

    • 2022. január 24.

    Apokaliptikus szürrealizmus Homérosztól a modern regényig

    Avagy miként változott a “modernség”, és mit jelent a szürrealizmus manapság?

    • 2022. január 20.

    Világirodalmi krónikák 45. – Ray Bradbury: Gonosz lélek közeleg

    A regény, melyért Stephen King és Neil Gaiman is rajongott.

    • 2022. január 18.

    A szentesi karnagy, aki megreformálta a magyar sci-fit – 25 éve hunyt el Zsoldos Péter

    Avagy a magyar Stanislaw Lem, a Távoli tűz, és az Ellenpont szerzője.