Bolygó és irodalom – 7 könyv a klímaváltozás hatásáról, a természet törékenységéről

A klímaváltozás olyan, mint a futball, a politika, vagy a pénz. Nem mindenkinek van pontos rálátása, de véleménye igen, ami nem csoda, hiszen korunk egyik vezető közbeszédtémájáról van szó, melynek kézzelfogható politikai, gazdasági, és társadalmi hatásait talán már a klímaszkeptikusok sem kérdőjelezik meg. Törvényszerű, hogy az irodalom is részt követeljen magának a kérdés megvitatásának kerekasztalán, melyre az utóbbi tíz évben létrejött cli-fi (climate fiction) irodalmi zsáner egyre gyarapodó repertoárja adja meg a lehetőséget. Összegyűjtöttünk most néhány kiváló művet Norvégiától az Egyesült Államokon át Japánig, melyek izgalmas, vagy épp rejtélyes fikciójukkal igyekeznek emlékeztetni, milyen törékeny is a természeti egyensúly.

Maja Lunde: A méhek története

Lunde első regénye 2017-ben Németországban a legtöbb példányban elkelt regény lett, melyben három idősíkon és három generáció magánéleti és egzisztenciális harcain át elevenedik meg a méhek eltűnésének tudományosan egyelőre nem megalapozott, de dramaturgiailag kétségtelenül érdekfeszítő gondolatkísérlete. Ahogy megszállottságuk, törekvéseik, vagy épp csak környezetük mechanizmusai kálváriába taszítják szereplőinket, ők pedig a családjukat, úgy taszítja az ember egyre mélyebbre és mélyebbre saját természeti környezetét Lunde nagyívű és sokszínű szimbolikájában. A Föld ugyanakkor létezik majd a főszereplők, William, George és Tao nélkül is, ahogy a bolygónk is meglesz, mikor már nem élnek rajta emberek, a kérdés ugyanakkor az, vajon saját kicsinyes céljainkat megéri-e feladni, hogy törekvéseinket valami rajtunk is túlmutató, magasztos cél szolgálatába állítsuk? Lunde érzékelhetően állást kívánt foglalni a klímaváltozás ügyében, regénye pedig aktualitása miatt hónapokat töltött a Spiegel bestsellerlistájának csúcsán, ebben a hónapban pedig extra tartalommal a Nincs időm olvasni kihívás közös könyve is egyben. (A regény megvásárolható ITT.)

Maja Lunde: A méhek története

Richard Powers: Égig érő történet

Egy Pulitzer-díjas nagyregény az amerikai posztmodern próza nagyságától, melynek sikere remélhetőleg utat nyit a teljes életmű magyar nyelvű megjelenése előtt is. Megérdemelné, mert vélhetően kevesen akadnak, akik képesek egyetlen gesztenyefa köré átfogó és epikus családtörténetet álmodni, mindezt egészen realisztikus és részletes karakterábrázolással tálalva az olvasó elé, ahol a történet szálai olyan kiszámíthatatlan módon ágaznak el, ahogy a gesztenyefa ágai nőnek. Powers regényének egyediségét az adja, hogy ámulatba ejtő módon és szinte észrevétlenül a hús-vér szereplők mellé karakterré emeli a természetet, amivel mégsem válik bántóan propagandaszagú ökotörténetté, és bár gyakorlatilag a szerző minden egyes mondata felér egy kinyilatkoztatással, mégis mentes marad valamiféle ködös és messianisztikus küldetéstudattól, egyszerűen csak hagyja, hogy a történet elsodorja az olvasót. (A regény megvásárolható ITT.)

Richard Powers: Égig érő történet

Yoko Tawada: Egy ​jegesmedve emlékiratai

Yoko Tawada egyetlen magyarul elérhető műve egyfajta definitív pályaösszegzés is, hiszen a Berlinben író japán írónő érezhetően szívügyének tekinti a környezetvédelmet, melynek témáját olyan melankolikus mágikus realizmusba ágyazza, ami egyébként is jellemző a japán irodalomra, és amit idehaza leginkább Haruki Murakamitól szoktunk meg. A fabulák legszebb hagyományait a groteszk szatírával ötvöző meglehetősen egyedi történet három jegesmedve generáció életét örökíti meg, melyen át nem csupán az állatokkal való bánásmódot hangsúlyozza – sokszor mintegy elmosva a határvonalakat ember és állat közt – de szót emel az állatkertek ellen és mellett, valamint bevezet az állattartó cirkuszok világába. Az Egy jegesmedve emlékiratai három generáción át eleveníti fel a XX. század második felének történelmét, melynek viharos évtizedei méltók egy átfogó, szépirodalmi kritikára. (A regény megvásárolható ITT.)

Yoko Tawada: Egy jegesmedve emlékiratai

Wu Ming-Yi: Rovarszemű ​ember

Alice a Tajvanon élő nő már mindent elrendezett, hogy sorsszerű öngyilkosságán át kiléphessen a földi létezésből, miután képtelen volt feldolgozni férje és fia egy hegymászótúrán bekövetkezett halálát. Eközben a Vajo-vajo szigetén élő tizenöt éves Atile’i, követve törzse hagyományait, második fiúként tengerre száll, hogy aztán soha ne térhessen haza, ő azonban hatalmas erőről tanúbizonyságot téve elhatározza, hogy túl fogja élni az elkerülhetetlenül ráosztott halálos küzdelmet a tengerrel. Wu Ming-yi távolságtartó, szikár prózája az itthon korábban ismeretlen tajvani mágikus realizmus kiemelkedő darabja. Nincs olvasó, aki ne venné észre a nyilvánvaló szimbolikai párhuzamot a két főszereplő talpraállása és a bolygónk pusztulása közt, és a regény éppen ebben kiváló, hogy szinte észrevétlenül terjeszti ki két ember életét az egész emberiség sorsára és útkeresésére, amiből egy nagyívű és tanulságos mese születik. (A regény megvásárolható ITT.)

Wu Ming-Yi: Rovarszemű ember

Peter Wohlleben: A ​fák titkos élete

Egy történet a fák önálló fiziológiai működéséről, valamint az erdő egységes ökoszisztémájáról az erdészként, kutatóként dolgozó német Peter Wohllebentől, aki világsikert aratott kötetében egy korábban már számtalanszor felmerült tudományos teóriát igyekszik erősíteni, mely a fák társas létét és kommunikációjának természetét fedi fel. Nem csupán azért izgalmas vállalkozás, mert közelebb hozza az embert a természet kvázi mozdíthatatlan és ezáltal kevésbé izgalmasnak tűnő szereplőihez, hanem azért is, mert oly módon antropomorfizálja a fákat, hogy az jobbára nem is tudományos, sokkal inkább afféle kollektív népnevelő célzattal kezd működni, melyet éppúgy élvezhetnek kicsik, mint nagyok. Persze Wohlleben művét számos tudós kritizálta megjelenésekor, ám jelentőségét jól jelzi, hogy az általa vizsgált impulzusok egy jó része azóta már az akadémikusok körében is bizonyítást nyertek, és a tudományos kánon részét képezik. (A regény megvásárolható ITT.)

Peter Wohlleben: A fák titkos élete

David Attenborough: Egy ​élet a bolygónkon

Kis ne ismerné Sir David Attenborough nevét, hiszen az angol természettudós és dokumentumfilmes legenda mögött hetven év tudományos ismeretterjesztő munkássága áll, és még manapság, lassan 96 évesen sem rest, ha úgy hozza az élet, nyilvános beszédeket tartani, hogy így, valamint filmjein keresztül hívja fel a figyelmet az ember gondatlan magatartására, mely a környezetünket veszélyezteti. Legutóbbi filmjének könyv változata Attenborough egyik legjobb munkája, egyfajta nem szokványos karrierösszegző, melyben feltárja, mit látott hosszú élete alatt, miként élte meg bolygónk természeti környezetének hanyatlását, miközben végigveszi 1937-től datálódó nem mindennapi pályafutását. Az Egy élet a bolygónkon hivatalosan a film kísérőkönyve, valójában azonban önmagában is teljes értékű olvasmány, sőt, a mozgóképhez képest számos kiegészítő anyagot tartalmaz, melyből világosan látszik, hogy Attenborough mesélőkedve legalább annyira nem lanyhult, mint a természet iránti feltételen rajongása. (A regény megvásárolható ITT.)

David Attenborough: Egy élet a bolygónkon

Bill Gates: Hogyan ​kerüljük el a klímakatasztrófát?

Bár az Microsoft alapítójának, a világ egykori leggazdagabb emberének alakja még manapság is megosztja az embereket, ő maga afféle szent ügyként tekint a klímaváltozás lassítására, mely harcot a 2010-es évek elején kezdte tevékenyen folytatni. A fizika, a kémia, a biológia, a mérnöki tudományok, a politikatudomány, valamint a közgazdaságtan területén tevékenykedő kutatók és szakértők bevonásával megkísérelte feltárni a klímaváltozás okait és kiszámított következményeit, valamint azokra megoldási javaslatokkal is él. Gates úgy fest tudja, hogy saját hazája a probléma egyik vitathatatlan forrása, ugyanis a megoldási stratégiák jó része leginkább az Egyesült Államok strukturális működésének megváltoztatására korlátozódnak, és kevésbé veszi figyelembe az európai vagy épp ázsiai normákat és trendeket, de ettől függetlenül is színes, érdekes, és mindenekelőtt tanulságos kötet, ami talán elősegíti azt is, hogy a Gates-hez hasonló technológiai mogulok a későbbiekben ne csupán szavakkal, de tettekkel is küzdjenek a közös célért. (A regény megvásárolható ITT.)

Bill Gates: Hogyan kerüljük el a klímakatasztrófát?

Kapcsolódó cikkek

Bezárt az Ectopolis Magazin!

4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.