• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!

Irodalom

Egy több mint 500 éves verses regény, melyről François Villon is rajongva írt

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

A Rózsaregény a középkori francia irodalom legnagyobb hatású verses regénye. A 21780, nyolcszótagos sorból Guillaume de Lorris írta az első 4058-at 1230 és 1235 között. Korai halála miatt nem tudta befejezni művét. A folytatás, 17722 sor Jean de Meun munkája, és 1275 és 1280 között készült el. A Rózsaregényt − számos kéziratos kiadás után − először 1481-ben, ötszáznegyven éve adták ki nyomtatásban, és azonnal hatalmas sikert aratott. Magyarul teljes terjedelmében csak 2008-ban jelent meg Rajnavölgyi Géza szöveghű fordításában.

A Rózsaregény

A Rózsaregény

A Rózsaregény azzal kezdődik, hogy az egyes szám első személyben mesélő, húszéves fiatalember álmában elindul, hogy a természetben gyönyörködjék. A szerző már itt megmondja a mű címét és célját is:

Rózsaregény a könyv neve,

s benn’ szerelem művészete.”

Az ifjú egy kőfallal körülvett csodálatos kertbe jut, a gyönyör kertjébe A kert külső falára festett képek a világot uraló gonoszság allagóriáit ábrázolják: Gyűlölet, Hitszegés, Aljasság, Mohóság, Fösvénység, Irigység, Bú, Vénség, Szenteskedés, Szegénység. Amint az ifjú belép a kertbe, a gonosz birodalmából a Szerelemisten világába jut, ahol az udvari költészetből ismert kifinomult élet uralkodik.

Az új allegóriák: Gyönyör, Szépség, Finomság, Öröm, Gazdagság, Nagylelkűség, Ifjúság és Nemesség.

Rózsaregény. A gyönyör kertje

Rózsaregény. A gyönyör kertje

A csodálkozó ifjú leírja a Szerelemisten birodalma lakóinak táncát:

Ott lejtették körtáncukat

mindannyian e bájosak,

s ki vélük járt, kíséretük.”

Rózsaregény. Kerti tánc

Rózsaregény. Kerti tánc

A mesélő bevallja nevelőszándékát, ami a könyv lényege:

Figyeljen minden szerető,

regényem immár nevelő:

…………………………………….

Ki hallja végig álmomat,

megtud belőle majd sokat

Szerelem játékairól.”

A Rózsaregény valóságos tárháza a „szerelem játékainak”, azoknak a tanácsoknak, amiket férfiak és nők egyaránt kapnak arról, hogy miként viselkedjenek kedvesükkel. Anyó így oktatja a szerelmes férfit:

Fiam, ne légy odaadó,

inkább mindig ingadozó,

s egynél ne állljál le soha.

Ingyen szíved ne add oda:

A nőket pedig óvja a férfiaktól:

Egyszóval minden férfi csal,

lator, mind csak más nőt akar.

Csaljuk meg őket hát mi is,

szívünk legyen csalárd, hamis.

A fiatalember a gyönyör kertjében, Narcissus forrásának tükrében rózsafákat lát meg, és le akar tépni egy virágot.

Narcissus forrása és a rózsafák

Narcissus forrása és a rózsafák

Ettől kezdve az olvasó a szimbólumok világába lép. A rózsa a női szépség, a fiatalság kibontakozása, a báj és kecsesség, a földi és égi szerelem, a tökéletesség lehetetlenségének a szimbóluma. Az ifjúnak számtalan akadályt kell leküzdenie, és csak a regény végén sikerül megszereznie a rózsát:

Piros rózsám így lett enyém

−virradt is már, s ébredtem én.

Véget ért a Rózsaregény.”

Jean de Meun a Nagy Testamentumban

Villon szinte betéve tudta az egész Rózsaregényt. A Nagy Testamentum XV. nyolcsorosban említi a könyvet:

Imé, a Rózsa Regényben

Tanítja ezt az első ének:

Bocsásd meg ifju idejében

Ifju szivét az ifju népnek!

Akkor tekintsd, ha már megérett!

−Nemes regény, de bölcsen vallod!

Hát tik, kik folyton gyötrenétek,

Éretten látni nem akartok?

(Mészöly Dezső fordítása)

A CVIII nyolcsorosban magát a szerzőt, Jean de Meun-t (itt Meung) is megnevezi:

Magister Poullieu hajdanába

E pátereket ostorozta,

De hogy szorult a csizma szára,

Szavát nagy csúfra visszavonta;

Mathieu is épp őkt csufolta,

Meg híres Jean de Meung, a költő;

Pedig – ha Egyházunk kimondja –

Mind egytől-egyig tisztelendő!

(Mészöly Dezső fordítása)

 A Rózsaregény visszhangja Villon Ballada a hajdani idők dámáiról című versében

A balladában összesen tizenkét híres nőt sorol fel Villon. Ezek között vannak valóságos és mitológiai alakok. Az első versszakban ókori hírességeket idéz fel. A második és a harmadik versszakban a középkor hölgyei szerepelnek, köztük Héloïse d’Argenteuil − Fulbert kanonok unokahúga − , aki Pierre Abélard, skolasztikus filozófus és költő tanítványa és szerelme volt. Abélard titokban vette feleségül a lányt. Hogy megnyugtassák a felháborodott apát, Héloïse zárdába vonult. Ennek ellenére Fulbert pribékjei megfosztották Abélard-t férfiasságától. Ekkor a tudós költő felvételét kérte a párizsi St. Denis bencés apátságba. Héloïse és Abélard levelezése a világirodalom legszebb szerelmi vallomásai közé tartozik.

Hol van a tudós Helois,

ki miatt herélt voltát bánta

Esbaillart Péter s Sainct Denys

rendjében is szerelmét szánta?

(József Attila fordítása)

Héloïse és Abélard történetét Villon a Rózsaregényből merítette. Jean de Meun részletesen, hetvenhárom sorban írja le Héloïse és Abélard szerelmét, amit azon történetek sorába helyez, amelyekkel a házasság veszélyeire hívja fel a figyelmet. Abélard először nem akarja feleségül venni Héloïse-t:

Pierre Abélard írja meg,

hogy Héloise, kit úgy szeret,

s Paraclet főnökasszonya,

nem állt rá semmiképp soha,

hogy asszonyául elvegye.”

A szerelem úrrá lesz az észen, Abelard feleségül veszi Héloïse-t, majd azok a következmények kerülnek leírásra, amikről Villon is szól versében:

Ám végül − írja Abelard

győzött szerelme rajta már,

s elvette, bár intette az.

Nem is maradt el baj, panasz,

merthogy a hölgy − amint hiszem,

átgondolva együttesen

Argenteuil-ben apáca lett,

majd Pierre kiheréltetett

alván Párizsban éjszaka

Abélard és Héloïse síremléke a párizsi Père Lachaise temetőben

Abélard és Héloïse síremléke a párizsi Père Lachaise temetőben

A hajdanszép csiszárnénak vénségén való siralma című Villon-ballada és előzményei a Rózsaregényben

A Rózsaregény Anyója így festi le szánalmas öregoörát a 339-360. sorokban:

Látszott még Vénség képe ott,

kinek annál, mint megszokott,

egy lábbal kisebb termete,

s torkán alig megy bármi le,

oly elnyűtt, s minden tagja agg.

Volt bájából mi sem maradt,

s merő csúfság lett ő maga,

fejét borító ősz haja,

akár virág, olyan fehér.

Nagy fájdalom aligha kél,

ha meghal, s nem szörnyű e kár,

hisz rút s kiszáradt teste már,

hajlott korától kiaszott.

Orcája hervadt, fonnyadott,

s mi volt korábban telt, üde,

most sűrű ránc hálózza be.

Fülét bozontos szőr lepi,

szája üres, nyálát nyeli,

nincs már helyén egy árva fog.

S ha jártát nem támasztja bot,

nem mehet tíz lépésnyire,

aggságtól bénul ereje.

Nem lehet nem észrevenni ugyanezt a panaszt Villon A hajdanszép csiszárnénak vénségén való siralma című balladájában:

Mivé a széles öl, s a telt,

Kemény combok közén a rejtek,

Mit körbe nőtt a csöppnyi kert?

A homlokot most ránc borítja,

A haj, szemöldök szürke, gyér lett;

S amely nevetve és kacsintva,

Olyan sok árust megigézett,

A két szemből kihalt a lélek;

Horgadt az orr, kampós az áll,

Fakó az arc, nincs rajta élet,

Konyult a fül, leffedt a száj.

Emberi szépség – ez a véged!

A kar s a kéz is összeszáradt;

A váll legörnyedt, ösztövér lett;

A mell, csipő s a többi tájak

Mind ráncosak, aszottra váltak.”

(Mészöly Dezső fordítása)

A hajdanszép csiszárné. Telkes Tamás illusztrációja

A hajdanszép csiszárné. Telkes Tamás illusztrációja

 A Rózsaregényben Anyó beszélget Szívesen Láttal, és elpanaszolja, hogyan lett a valaha szépasszonyból, aki azelőtt számos férfit csavart ujja köré, ráncos arcú öregasszony. A 12867-12887. sorokban olvassuk:

Nem volt szebb nálam senki sem!

Ám most már csak siránkozom

megfáradt, gyűrött arcomon,

látván, hogy ráncom egyre több.

Mily szép is voltam azelőtt,

s hogy megkívánt a sok legény!

Bolonddá tettem mindet én

− nagyszerű volt, csodálatos!

A hír magasba felkapott,

s fennen hangzott mindenfele

nagy szépségem dicsérete.

Járt nálam akkor annyi nép,

mint nem láttam azóta még.

Hányszor kopogtak éjidőn!

S durván szóltam, hetvenkedőn,

ha megszegtem ígéretem,

mi gyakran megesett velem,

ha vonzott egy más társaság.

Villon A hajdanszép csiszárnénak vénségén való siralma című balladájában csaknem ugyanezt mondja:

Szépségemet te elraboltad,

Mely úgy virított szerteszét

Diáknak, papnak, árusoknak, –

Mert hajdanában mind e nép

Tüstént odadta mindenét

(Később akármint bánta tettit)

Csakhogy megkapja azt, miért

Ma egy koldus sem adna semmit.

Kiadtam útját nem is egynek

(No, nagy bolondul cselekedtem!)

(Mészöly Dezső fordítása)

A Rózsaregénynek legalább száz, gazdagon illusztrált kéziratos kiadása ismert, közülük az egyik legértékesebb az 1362-ben megjelent példány.

A könyv száznegyvenkét oldalas és tizenkilenc miniatúrát tartalmaz. Az első miniatúra négy részből áll. 1. A szerző alszik, miközben álmodik. 2. Egy ágyon ülő szerzetest látunk. 3. Egy virágokat és madarakat szemlélő férfi áll egy kertben. 4. Egy szerzetes beszélget egy hölggyel egy toronynál. A miniatúrák levelekkel és arcképekkel vannak keretezve.

Rózsaregény 1362-ből

Rózsaregény 1362-ből

Kapcsolódó cikkek

Richard Osman: Az eltévedt golyó /Forrás: https://www.facebook.com/photo/?fbid=577645514365115&set=a.546160457513621/

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo: Papirusz

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Egri Lajos: A kreatív írás művészete

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

Konkurens kiadók összefogásából született az új budapesti könyvkuckó

Magyarországon ritkán tapasztalható nagyszerű összefogás a kultúráért.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Bezárt az Ectopolis Magazin!

    4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. november 9.

    Amikor a Föld szilánkokra szakadt – Christelle Dabos Tükörvilág-sorozata

    A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.

    • 2022. október 17.

    A Fekete Kontinens hangjai – 10 lehengerlő regény Afrikából

    Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.

    • 2022. október 5.

    Láttam a horror jövőjét… – 70 éves Clive Barker

    Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.

    • 2022. szeptember 29.

    A humor elviselhetetlen könnyűsége – A Fredrik Backman-sztorik új oldala

    A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)

    • 2022. szeptember 9.

    Rejtőzködők, ügynökök, kalandorok – 6+1 rejtélyes író a XX. század irodalmából

    Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.