Már gyerekként nagyon szerettem Asimov Robottörténeteit, vagy a Lucky Starr ciklust. Clarke melankolikusabb, filozofikusabb megközelítésű művei, és Frank Herbert fantasztikus összetettségű Dűne-sorozata csak később következett, és akkor azt hittem, ők a műfaj non plus ultrái, akiket képtelenség felülmúlni, de, ahogy korábban is foglalkoztunk már vele, minden generáció kitermeli a maga kiváló íróit, a sci-fi pedig tematikailag, eszköztárát, vagy dramaturgiáját tekintve átalakul ugyan, de meg nem szűnik, sőt, ma talán erősebb, mint valaha, és erre hoztunk is most Nektek 10 tökéletes példát.
Többen kimaradtak a felsorolásból, noha számtalan külföldi toplista sci-fi íróként említi őket, véleményem szerint tematikát tekintve egyértelműen inkább fantasy, amiben alkotnak, és fogunk is velük külön listában foglalkozni. Ilyen pl. a háromszoros Hugo-díjas N. K. Jemisin, vagy A halálmegvető szerzője, Nnedi Okorafor, de említhetjük Robert Jackson Bennett, vagy China Miéville nevét is, akik olykor alkotnak sci-fi témájú műveket, de összességében és főleg hosszabb időre nem kalandoznak el a fantasy műfajból. Akiket viszont itt felsorolunk, egyértelműen a sci-fi szószólói, és ahogy a sci-fi aranykorát meghatározta Clarke, Heinlein, Herbert, vagy Asimov neve, manapság ők azok, akiktől hangos a zsáner olvasóinak tábora.
Az amerikai születésű Crouch 2004 óta publikálja regényeit, a magyar és nemzetközi olvasók azonban leginkább 2012-ben indult Wayward Pines című trilógiájával ismerték meg, melyből a FOX kiváló szereposztással készített nagyszerű adaptációt. Crouch igazi erénye, hogy meghökkentő tudományos tényeket képes ezer fokon pörgő, izgalmas és fordulatos thrillerbe rejteni, mely általában nem kalandozik el a távoli jövőbe, ezáltal megfoghatóbb, és átélhetőbb a jelen olvasója számára is. Crouch legutóbb megjelent regényével, a Hamis emlékekkel ismét szintet lépett, írói karrierje során először került fel a New York Times bestsellerlistájára, és szinte biztosan állítható, hogy a műfaj egyik legnagyobb jelenlegi csillagává vált.
Mit olvass el tőle? A Hamis emlékek igazi esszenciája Crouch törekvéseinek, csavaros, zsigeri, mégis emberközeli történet, de ugyanilyen jó választás a Sötét anyag.
Blake Crouch: Hamis emlékek
Scalzi a jelenkor sci-fi irodalmának igazi nagyágyúja, aki nemrég Magyarországot is megjárta a Nemzetközi Könyvfesztivál keretében. Művészetében egyértelműen megmutatkozik Joe Haldeman, Robert Heinlein és Orson Scott Card hatása, és bár önálló, dokumentarista kötetei már 2001-től jelentek meg az Egyesült Államokban, igazi szupersztárrá a Vének háborúja-ciklus első kötete tette 2005-ben, mely azóta már közel tíz kötetre rúgó sorozattá nőtte ki magát. Scalzi jelenleg az Amerikai Sci-fi és Fantasy Írók Szövetségének elnöki tisztjét is betölti, 2013-ban elnyerte a Hugo-díjat, és hogy mennyire bízik benne saját kiadója is, azt jól jelzi, hogy 2015-ben 10 évre és 13 kötetre szóló szerződést kötöttek vele, melynek keretében Scalzi markát 3,4 millió dollár üti majd.
Mit olvass el tőle? A Vének háborúja a modern sci-fi remekműve, olyan történet, melyet biztosan nem hagysz majd abba az első kötetnél.
John Scalzi: Vének háborúja
A fizikából és csillagászatból doktori fokozatot szerző Reynolds az utóbbi 10 év egyik legfelkapottabb brit sci-fi írója, aki hard sci-fivel kombinált űroperáihoz többek közt az Európai Űrügynökségnél eltöltött munkaévei során szerezte a tapasztalatot. A British Science Fiction-díjjal, Locus-díjjal, és három Arthur C. Clarke-díjjal kitüntetett szerző híres arról, hogy műveiben ragaszkodik a tudomány jelenlegi állása szerinti technológiai kérdések és tények megtartásához, és azokat alkalmazza egy elképzelt fiktív történetbe, törekvéseinek sikerét pedig jól jelzi, hogy pályája 2011-től egyenesen ível felfelé. Jelenések tere-ciklusa 40 000 évet ölel fel az emberiség elkövetkező történetéből, de önálló regényei is legalább ekkora népszerűséget jelentenek a számára, nem csoda, hogy a londoni illetőségű Gollancz kiadó minden erejével igyekszik magához láncolni.
Mit olvass el tőle? Tekintve, hogy a Jelenések tere-ciklusnak csak az első kötete érhető el magyarul, érdemesebb az egyébként is jobban sikerült, önálló művével, a Napok házával ismerkedni először.
Alastair Reynolds: Napok Házsa
Az interjút közismerten nem szívesen adó Stephenson igazi magának való, szórakozott mégis szigorú figurának tűnik, aki már 1992-ben felhívta magára a figyelmet Snow Crash című művével, mely a mindössze néhány éve létező, William Gibson Neurománca által életre hívott cyberpunk zsáner pofátlan paródiáját adta. Műveiben általában visszatérő motívumként működnek a matematikával és tudománytörténettel foglalkozó szálak, ami nem is csoda, hiszen Stephenson jelenleg az Amazon alapítójának, Jeff Bezosnak Blue Origin nevű cégénél is dolgozik tanácsadóként. Stephenson, akinek hatásai közt érezhetően ott van Thomas Pynchon részletgazdagságra törekvése és Philip K. Dick szürreáliája is, begyűjtötte már az Arthur C. Clarke és a Locus-díjakat is.
Mit olvass el tőle? Ha igazi felhőtlen szórakozásra vágysz, akkor egyértelműen a Nicole Gallard-dal közösen jegyzet A D.O.D.O. felemelkedése és bukása a kötelező választás.
Neal Stephenson & Nicole Gallard: A D.O.D.O. felemelkedése és bukása
A tavaly egy magyarországi beszélgetésen és dedikáláson is megjelent szerző messze földön híres rendkívül részletgazdag módon kidolgozott novelláiról, melyek rögtön első darabja, a Tower of Babylon 1990-ben elnyerte a Hugo-díjat, melyet aztán még további két alkalommal ítéltek oda neki, de ugyanígy tulajdonosa a Theodore Sturgeon-emlékdíjnak, négy Nebula-díjnak, és a Locus-díjnak. Chiang keveset ír, egy-egy novelláját évekig képes tökéletesre faragni, melyek minősége megkérdőjelezhetetlen, és melyben vélhetően hasznára van, hogy jelenleg is műszaki szövegíróként dolgozik, diplomáját pedig számítástechnikából szerezte. Művei a jelen tudományos összefüggéseire épülnek, ám minden esetben a folyamatokban lejátszódó emberek szerepére, és azok változásaira kíváncsi igazán.
Mit olvass el tőle? Magyarul két novelláskötet elérhető tőle, az Életed története és más novellák, valamint a Kilégzés és más novellák, mindkettő kötelező olvasás, ha szereted a sci-fit.
Ted Chiang: Érkezés és más novellák
Az álnév ezúttal egy szerzőpárost rejt, Daniel Abraham és Ty Franck írókat, akik 2011-ben adták ki Leviatán ébredése című regényüket, mely egyben a Térség-ciklus debütáló darabja is volt. A nagyszabású, politikai szálakkal átszőtt űropera-sorozat elképesztő népszerűségre tett szert, a kilenc kötetesre tervezett széria immáron idén érkezik a nyolcadik részhez, és gyakorlatilag Ernest Cline és Andy Weir mellett az Abraham-Franck szerzőpáros volt az, akik nevét az utóbbi tíz évben a legtöbbet lehetett hallania, mi a zsánert illeti. A lista többi szereplőjétől annyiban mindenképpen eltérnek, hogy történeteik sokkal kevésbé mélyek, megoldásaik sokszor egyszerű kalandregénybe illenének, mégis olykor ez a jól eső formula, nem hiába fedezte fel magának előbb a SyFy, majd az Amazon, a sorozatadaptáció pedig jelenleg már a negyedik évadánál tart.
Mit olvass el tőle? Sorozatról lévén szó, ha belefogsz, érdemes az elején kezdeni, a Leviatán ébredésével.
James S. A. Corey: Leviatán ébredése
A mára már 24 nyelven elérhető amerikai sci-fi szerző híres arról, hogy hosszú évek kutatómunkáját ötvözi politikai, ökológiai és kulturális szálakkal, így gyúrva őket egy fikciós történetbe, nem hiába ítélték oda már neki a Hugo-, a Nebula-, és a World Fantay-díjakat, a New Yorker magazin pedig egyenesen az egyik legjobb élő sci-fi írónak nevezte, aki már doktori értekezését is Philip K. Dick műveinek elemzéséből írta. Robinson élharcosa a klímaváltozás és a globális felmelegedés elleni küzdelemnek, szilárdan hisz a tudóstársadalmak létjogosultságában, és a mai napig számtalan előadói körutat tesz szerte a világban, ahol a kultúra és a természet fenntartható egyensúlyáról beszél, valamint a társadalmi és gazdasági igazságosság szószólójának szerepében tűnik fel.
Mit olvass el tőle? Robinson művei megbízható minőséget képviselnek, részemről mégis az Aurorát, és a New York 2140-et ajánlom, nem könnyű olvasmányok, de megérik a ráfordított energiát.
Kim Stanley Robinson: Auróra
Weir először az interneten publikált, évekig tartó kutatásokat egyesítő A marsi című regénye az utóbbi tíz év egyik legnagyobb sci-fi könyves szenzációja volt, nem hiába csapott le rá Ridley Scott, és készített belőle nagy sikerű filmet Matt Damon Oscar-jelölt alakításával. Weir rendkívül csavaros, kiváló humorú történetet kerekített a Marson rekedt űrhajós történetéből, akinek meg kell találnia az életben maradáshoz szükséges megoldásokat, és teszi mindezt kellemesen cinikus humorral, és iszonyúan éles ésszel. Weir sajnos második regényében már nem tudta megismételni A marsi frissességét és ötletgazdagságát, és sokan felrótták neki, hogy bár a technológiai hátteret közel tökéletesen, és hitelesen vázolta fel, kevés hangsúlyt fektet a jellemábrázolásra, melynek problémája, hogy meglehetősen egyensúlytalanná teszi a műveit. Ettől még nagyon várjuk, mit hoz majd ki a harmadik regényből.
Mit olvass el tőle? Egyértelmű, A marsi egy kegyetlenül szórakoztató regény minden esetlegesen hibájával együtt.
Andy Weir: A marsi
Ha azt mondtuk, hogy a sci-fi közbeszédet Weir regénye határozta meg, ugyanígy mondhatjuk, hogy a másik felét pedig Cline, és a popkultúra előtt tisztelgő műve, a Ready Player One töltötte ki, mely ugyanígy megkapta kötelező filmes adaptációját a kétszeres Oscar-díjas Steven Spielbergnek hála. A Ready Player One-ról sokan elmondták, hogy sokszor látott toposzokat és sablonokat élesztett újjá és gyúrt át, mégis ezt olyan izgalmas módon, és olyan kiváló arányérzékkel tette, hogy nem lehetett nem szeretni. Az ezer és ezer popkulturális utalás ugyan második regényét, az Armadát már nem volt képes elvinni a hátán, pedig a történettel igazából ott sem volt baj, de kétségtelen, hogy ahogy Weir esetében, úgy Cline-nál is a harmadik regényre már egészen biztosan valami újat kell húznia majd.
Mit olvass el tőle? A Ready Player One kötelező olvasmány, A marsi afféle párregénye, ami a szórakoztatási faktort illeti.
Ernest Cline: Ready Player One
Az angol sci-fi író elképesztő hosszúságú, rendkívüli összetettségű, sok tucat szereplőt mozgató, izgalmas űroperáiról ismert, melyekből sajnos csak kevés érhető el magyarul, ám amelyik igen, az megkérdőjelezhetetlen minőségű. Hamilton az az író, aki szintén híres folyamatos magas szintű, és megbízható minőségéről, mely néha ugyan le-ledönti a határvonalakat sci-fi és fantasy műfajai közt, ám ezer oldalas hossza ellenére is végig izgalmas, és fenntartja az érdeklődést. Igazi, hard sci-fi beütésű űropera ez, szigorúan haladó sci-fi olvasóknak, és nyugodtan kijelenthető, hogyha A marsi és a Ready Player One a belépő a sci-fi terepére, akkor Hamilton, vagy épp Robinson a már profiknak szánt olvasmány.
Mit olvass el tőle? Szerencsére két kiváló művei is elérhető magyarul, a Pandora csillaga és a Júdás elszabadul közel 2500 oldalt tesznek ki együtt, de megérik a fáradtságot.
Peter F. Hamilton: Júdás elszabadul
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
Magyarországon ritkán tapasztalható nagyszerű összefogás a kultúráért.
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.
