Kovács Krisztián
2020. július 7. | Becsült olvasási idő: 7 perc

Egy unatkozó orvos lett Sherlock Holmes atyja – 90 éve hunyt el Sir Arthur Conan Doyle

Azt hiszem, nincs ember a világon, aki ne ismerné Sherlock Holmes nevét. A hegedűvirtuóz, ópiumfüggő, magánakvaló, ám rendkívüli intelligenciájú és megfigyelőkészségű nyomozó tulajdonképpen a klasszikus detektív archetípusának kiindulópontja, holott nagyvonalakban az ő alakja is a szórakoztató és szépirodalom határán egyensúlyozó másik nyomozó jellemvonásain nyugszik. E kiváló figura mögött egy nem kevésbé érdekes személy lakozott, kettejük ellentéte azonban sűrűn kiéleződött.

Sir Arthur Conan Doyle 1859. május 22-én született, és bár szülei jezsuita iskolába járatták, hamar elvetette a katolicizmus tanait, és önmagára szabadgondolkodóként tekintett. A későbbi kiváló orvos, akinek kezdetben még páciensei sem igen akadtak, korának aztán legnagyobb példányszámban fogyó írójává vált, akinek népszerűsége egy ponton a Bibliáéval vetekedett. Conan Doyle idén épp 90 éve távozott el közülünk, ennek, és Sherlock Holmes-rajongásunknak is köszönhetően hoztunk most jó néhány érdekességet a kiváló író életéből.

Sir Arthur Conan Doyle

Unaloműzésből született a leghíresebb detektív

Conan Doyle egész életében rajongott a rejtvényekért, saját bevallása szerint orvosnak is azért tanult, mert használhatta az ún. dedukciót, vagyis a részletek alapos megfigyelésén alapuló következtetések levonásának módszerét. A rossz családi háttérrel, és agresszív, alkoholista apával bíró fiú végül megszerezte az orvosi diplomáját, disszertációját pedig 1885-ben a szifiliszes hátgerincsorvadásról írta. Plymouthban kezdett praktizálni, de hamar átköltözött a walesi Southsea városába, ám olyan kevés páciense akadt, hogy a napjai nagy részét semmittevő unalomban töltötte. Ekkor látott neki első történetei megírásának, és olvasmányélményei, valamint személyes tapasztalatai hatásainak összeolvadásából született meg Sherlock Holmes.

Sir Arthur Conan Doyle

Sherlock Holmes valójában egy orvosprofesszor

A legendás detektív alakja először 1887-ben A bíborvörös dolgozószoba című novellában jelent meg, melyet a Beeton’s Christmas Annual hozott le az év karácsonyára. Az író kortársa, a legfiatalabb irodalmi Nobel-díjas szerző, Rudyard Kipling állítólag gratulációja után ennyit kérdezett: „Ez nem dr. Joe, az én öreg barátom?” Nos, valóban, Holmes alakjának forrás közös ismerősük, Doyle egyetemi tanára, Joseph Bell volt. Doyle az ő vonásait ötvözte Edgar Allen Poe A Morgue-utcai kettős gyilkosság című novellájában megismert C. Auguste Dupin nyomozóval és annak módszereivel. Többek közt Holmes hűséges társának, Dr. Watsonnak ötlete is innen származik, akit aztán a szabadkőművesek közé lépő író egy ott megismert barátjának, dr. James Watsonnak köszönhet.

Sir Arthur Conan Doyle

Hivatásként tekintett az orvosi pályára

Bár A bíborvörös dolgozószoba elképesztő sikert aratott, Doyle nem volt egészen biztos benne, hogy az írásban megtalálta, amit keresett. Továbbra is úgy tekintett rá, mint afféle hobbi, ami olykor még pénzt is termel, magát a detektívregény műfaját pedig nem tartotta igazán sokra. Így aztán 1890-ben Bécsbe utazott, hogy szemészeti tanulmányokat folytasson, és egy évvel később már Londonban praktizált, mint szemészorvos, és ahogy később visszaemlékezett: „Egy darab páciens nem lépett be azon az ajtón.” Így aztán tetszett neki, vagy sem, még több ideje maradt az írásra, mint korábban bármikor. Olyannyira, hogy Doyle, aki köztudottan imádta a rejtélyeket, végül aztán már több időt töltött teremtményével a papír fölé görnyedve, mint bárhol máshol. Ennek kapcsán 1891-ben ezt írta egy levélben anyjának: „Erősen gondolkozom Holmes meggyilkolásán… azt hiszem, sorsára hagyom. Nem hagy fontosabb dolgokon elmélkedni.”

Sir Arthur Conan Doyle

A félholt detektív

Az elkövetkező két évben, hiába termelte a pénzt, és növelte az író hírnevét, Doyle egyszerűen meggyűlölte Holmes figuráját, és végül 1893-ban Az utolsó eset című novellában a „bűn Napóleonja”, James Moriarty professzor, Holmes legnagyobb ellenfele véget vetett a detektív pályafutásának. Legalábbis Doyle így gondolta. A rajongók, az olvasók azonban olyannyira felháborodtak mindezen, hogy a sajtó hathatós közreműködésével igyekeztek nyomást gyakorolni az íróra, támassza fel a nyomozót. Doyle engedett a lincshangulat közeli nyomásnak, és végül A lakatlan ház című novellában egy egészen frappáns megoldással visszahozta Sherlock Holmes-t, akit akkora már fél Anglia úgy üdvözölt, mint régi ismerőst. Nem hiába, Doyle kiadója többször szóvá tette, hogy Sherlock Holmes, vagy épp Dr. Watson névre érkező levelek tömkelegével kell megküzdeniük, melyek nem ritkán megbízásokat tartalmaznak egy-egy ügy megoldására.

Sir Arthur Conan Doyle

A „magán” nyomozó

Doyle rejtvények iránti rajongása nem csupán Holmes-novelláiban és regényeiben öltött testet. Két esetben saját nyomozása mentett meg egy-egy ártatlanul elítélt vádlottat a kivégzéstől, és miután a Hasfelmetsző Jack néven ismert sorozatgyilkos megkezdte ténykedését Londonban a század utolsó éveiben, a Scotland Yard Doyle-hoz fordult, hogy a novelláiban látott ördögi logikával segítsen megfejteni az esetet. Ráadásul nem ez volt az utolsó, hogy a hatóságok a segítségét kérték. 1926. december 3-án egész Angliát megrázta a hír, hogy ünnepelt krimiírónőjüknek, Agatha Christie-nek nyoma veszett. Christie három nappal később végül rejtélyes körülmények közt előkerült, ám a rendőrség ezúttal is kérte a kortársat, és műfaji riválist, Arthur Conan Doyle-t, hogy segítsen. Doyle ekkor már igen mélyen elmerült a spiritiszta tanok közt, emiatt kizárólag a természetfelettiben látta az ügy megoldását.

Sir Arthur Conan Doyle

A háborús hős

Doyle-tól nem volt idegen a szolgálat, már egyetemi tanulmányai alatt hajóorvosként szolgált a nyugati-afrikai partok mentén járőröző brit hajókon, mikor aztán kitört a második búr háború 1899-ben Dél-Afrikában, Doyle önként jelentkezett a seregbe, ahol aztán katonaorvosi szolgálatot teljesített. A háború befejezésekor a világ meglehetős nehezteléssel viseltetett az Egyesült Királyság iránt, ezért aztán Doyle megírt egy röpiratot A dél-afrikai háború oka és lefolyása címmel, melyet számtalan nyelvre lefordítottak, és melyben megindokolta hazája háborús viselkedését. Többek közt ennek hatására végül 1902-ben lovaggá ütötték, és ezzel párhuzamosan kinevezték Surrey megye főhadnagy-helyettesévé. Doyle később meglehetősen terjengős könyvet is írt kalandjairól A nagy búr háború címen.

Sir Arthur Conan Doyle

Harry Houdini és a spiritiszta író

Doyle az első világháborúban elvesztette fiát, mely veszteséget élete végéig képtelen volt feldolgozni. Ennek hatására érdeklődése a spiritualista tanok, a mágia és az okkultizmus felé fordult. Mindenáron el akarta érni, hogy beszéljen fiával a túlvilágon. Ebben a közben találkozott Harry Houdini-vel, akiről határozottan állította, hogy természetfeletti erővel bír. Houdini ekkoriban azon mesterkedett, hogy felfedje a szélhámos kuruzslók trükkjeit, emiatt odáig merészkedett, hogy elárulta Doyle-nak mutatványai kivitelezésének legféltettebb titkait. Doyle nem volt hajlandó hinni neki, továbbra is azt állította, barátja természetfeletti lény, és ez az ellentét végül a két jóbarát nyilvánosság előtt zajló keserű szakításához vezetett.

Sir Arthur Conan Doyle

A Piltdowni ember

Doyle nevét összefüggésbe hozták a természettudomány egyetemes történetének egyik legnagyobb csalásával is. 1912-ben egy Charles Dawson nevű férfi egy különleges lelettel állt elő, melyről azt állította, hogy megtalálta a hiányzó láncszemet az ember és a majom közti evolúciós folyamatban. Csak 11 évvel később bizonyították be végleg, hogy a lelet hamisítvány, addig azonban Doyle neve is felmerült az átverésben résztvevők közt, hiszen az épp 1912-ben megjelent, Az elveszett világ című regényében Challanger professzor arról beszél, milyen könnyű is lenne meghamisítani egy ilyen leletet, mindemellett pedig Doyle maga is a fosszíliák lelkes gyűjtője volt, és elszántan tanulmányozta többek közt Charles Darwin munkásságát.

Sir Arthur Conan Doyle

Sherlock Holmes öröksége

Doyle élete végéig összesen 56 novellát, és 4 regényt írt az általa gyűlölt Holmes karaktere köré, azt pedig felsorolni is lehetetlen, hogy a popkultúra legnépszerűbb detektívje milyen utat járt be azóta. Összesen több, mint 200 filmes és televíziós produkcióban jelent meg a nyomozó alakja, de még ma, közel 90 évvel Doyle halála után is naponta érkeznek Sherlock Holmes és Dr. Watson nevére címzett levelek a Baker Street 221. szám alá. Ezeket a leveleket a pontos címen manapság üzemelő bank titkársága minden esetben rendkívül udvariasan meg is válaszolja.