• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!

Irodalom

Egzotikus szavak – 7 izgalmas kortárs regény a spanyol nyelvű irodalomból

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Bár kétségtelenül akadnak határterületek – vagy nevezzük inkább határokon való áthajlásnak – azért nagy biztonsággal kijelenthető, hogy minden országnak, térségnek, vagy nyelvnek az irodalmi alkotás terén jól körülhatárolható jellemzői vannak. Gondoljunk csak Jonathan Franzenre, Salman Rushdie-ra, Haruki Murakamira vagy Karl Ove Knausgaard-ra. Mindegyikőjüket nehezen tudjuk elképzelni a másik stílusában, vagy tematikai és narratív megközelítésében, és ez így van jól. A spanyol nyelvű irodalom is bír a maga túlfűtött, olykor romantikus, máskor mágikus, vagy épp egzotikus ízeivel, ugyanakkor ahelyett, hogy tovább sorolnánk a jellemzőket, íme nyolc regény, mely önmagában bizonyság a kortárs spanyol nyelvű irodalom nagyszerűségére.

Karina Sainz Borgo: Megy le a nap Caracasban

A forradalmi Venezuelában az anyját eltemetni szándékozó fiatal lány története rendkívül szívszorító felütése ellenére is felemelő történet, noha nem a szó klasszikus értelmében, itt ugyanis az mutatkozik meg, hogy még a legnagyobb káosz kellős közepén is van miből erőt meríteni akkor, amikor a félelemtől csupaszon kell tükörbe néznünk. E tekintetben a regény leginkább Reinaldo Arenas Mielőtt leszáll az éj (milyen furcsa címösszecsengés) című memoárjával rokon; az emigrációba vonult, és tragikusan korán AIDS-ben meghalt kubai írónál érezni ugyanezt a kilátástalanságot és életigenlést akár egyetlen mondaton belül is. Borgo ráadásul nem esik a túlírtság csapdájába, a regény így tömörségében talán felér ugyan egy jókora gyomrossal, de a fókuszált cselekmény, és a mesteri képek így égnek bele igazán az emlékezetünkbe. (Kritika a regényről ITT.)

Karina Sainz Borgo: Megy le a nap Caracasban

Karina Sainz Borgo: Megy le a nap Caracasban

Andrés Barba: Fényes köztársaság

A spanyol szerző nemrég magyarul is megjelent rövidke kötete William Golding A legyek ura című regényének mintegy reciproka. A történet San Cristobal városában játszódik, a dzsungel szélén, ahol egyik napról a másikra harminckét koszos, büdös, szakadt ruhákban járó gyermek jelenik meg. Koldulnak, lopnak, büntetlenül garázdálkodnak, de a civilizált világ számára kaotikusnak tűnő kis életükben mégis rendszer uralkodik, és e rendszer nem valamiféle barbár, állatias szokásrendből áll, ugyanakkor mégis ellentétes azzal, amit a nagyváros átlagpolgára képvisel, így aztán elkerülhetetlen a tragédia, mikor a hatóságok kénytelenek hajtóvadászatot indítani a bennszülöttekké vedlett utcagyerekek után. Barba műve egyfajta pedagógiai tanmese arról, miként veszíti el a felnőtté váló ember a gyermeki lélek megértésének jogát és lehetőségét, és ez milyen befolyással bír a jövő generációjára, vagy épp saját emberi erkölcsi és morális érzékenységére. (Kritika a regényről ITT.)

Andrés Barba: Fényes köztársaság

Andrés Barba: Fényes köztársaság

João Tordo: Memory Hotel

Tordo mesteri koncepciót épít kedvenc zsánereiből, és mintegy olyan írók előtt is tiszteleg, mint Paul Auster, miközben a szépirodalmat egy izgalmas noir krimivel vegyíti. A Saramago-díjas író főhőse az afroamerikai irodalom tanulmányozása végett érkezik New Yorkba, hogy ott aztán inkább egy rejtélyesen eltűnt portugál fadoénekes nyomába szegődjön, miközben kívülállóként tárja fel a Nagy Alma underground világát. Meglehetősen eklektikus történet, ami végig bizonytalanságban tartja az olvasót a saját irodalmi identitásával kapcsolatban is, és hol szerencsésebb, hogy szerencsétlenebb módon lavírozik a szépirodalom és a lektűr világa közt, ugyanakkor egy meglehetősen érdekes történetmesélési kísérlet, mely emellett mindenféle sziruposságtól mentesen mesél a barátság-szeretet-szerelem háromszögéről is.

João Tordo: Memory Hotel

João Tordo: Memory Hotel

Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka

A kortárs spanyol irodalom egyik legnagyobb alakja, Carlos Ruiz Zafón 2020 nyarán, 55 évesen hunyt el hosszú betegséget követően. Egyik legismertebb regénye a 2000-ben megjelent A szél árnyéka. 2014-ben, amikor a Penguin Classics kiválasztotta a világirodalom történetének huszonhat klasszikusát (az angol ábécé mindegyik betűjéhez egyet-egyet), a Z-t A szél árnyékának ítélte. Az író egyik legnagyobb múzsája nem egy személy, hanem egy épület volt: a Sarriái Jezsuita iskola, amelynek Zafón diákja volt. A tornyos-zegzugos gótikus épület arra ösztökélte az írót, hogy rejtélyes-misztikus történeteket találjon ki, a sorozat első darabja pedig az Elveszett könyvek temetőjébe tévedő tízéves Daniel, akinek élete ezzel maga lesz a kaland. A kötet elképesztő sikere segítette hozzá a szerzőt, hogy Cervantes és Márquez után a második legtöbbet olvasott spanyol ajkú szerzővé váljon.

Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka

Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka

Jaume Cabré: Én vétkem

A talán leghíresebb élő katalán író 2011-es regénye nem csupán terjedelmét tekintve monumentális darab, de írói történetmesélés szempontjából egyenesen kihívás. Cabré ugyanis olyan rendkívüli időtlenséggel tárja fel Adria Ardevol élettörténetét, melyben olykor előfordult, hogy bekezdésenként ugrik több száz évet az időben, bátran vált egyes szám első személyről egyes szám harmadik személybe, mindez mégsem hat pusztán saját, virtuóz eszköztára felesleges fitoktatásának, mert eközben a szálakat olyan biztos kézzel tartja a kezében, mely nem hagyja, hogy az olvasó eltévedjen a rendkívüli sűrű szövésű történetben. Cabré – aki civilben is tanár – tanári eleganciával kezeli és működteti a kezében formálódó irodalmat, hol mágikus realista, hol történelmi, hol családregényekre hajazó koncepció mentén, nem hiába számít a jelenkor egyik legolvasottabb spanyol írójának, aki emellett tetemes életművet halmozott fel esszékből, forgatókönyvekből és fordításokból is.

Jaume Cabré: Én vétkem

Jaume Cabré: Én vétkem

Fernanda Melchor: Hurrikánok évada

A mexikói írónő második regénye egy fiktív mexikói faluban játszódik, és a helyi boszorkány meggyilkolása körül bonyolódó különös nem-lineáris cselekményével komoly nemzetközi sikert ért el, 2020-ban a legjobb angol fordítás kategóriában Nemzeti Könyvdíjra is jelölték (ezt a kategóriát nyerte meg egy évvel korábban Krasznahorkai László), az El Pais pedig beválasztotta a XXI. század 100 legjobb regénye közé. Melchor különös, fülledt, bűntől mocskos világának a prostitúció, babona, korrupció, kábítószer, és a társadalmi nyomor által keretezett brutális históriája ez, mely szerzőjét generációja legismertebb latin-amerikai szerzői közé emelte. Melchor egyébként bevallottan két ihletforrásból dolgozott, az egyik Truman Capote Hidegvérrel című bűnügyi dokumentumregényének objektív nézőpontja, míg a másik Gabriel García Márquez A pátriárka alkonya című diktátorregényének különös narratívája.

Fernanda Melchor: Hurrikánok évada

Fernanda Melchor: Hurrikánok évada

Javier Mariás: A szívem fehér

Javier Marias egy igazi csodabogár: a 71 éves spanyol írónak nincs számítógépe, sem mobiltelefonja, nincs fent a közösségi oldalakon, egyenesen irtózik a technológia legújabb vívmányaitól. Ezek után talán nem meglepő, ha regényeit nem számítógépen, hanem írógéppel írja. Ötven országban jelentek meg művei, amiket eddig negyvennégy nyelvre fordítottak le. Legutoljára négy éve, 2017-ben jelentkezett új olvasmánnyal, ez volt a Rossz kezdet. Az újságíróként is tevékenykedő Marias első regénye a Spanyolországban 1992-ben (idehaza 1998-ban) megjelent A szívem fehér, ami egy diplomáciai tolmács történetét meséli el, aki akarva akaratlanul is aprólékosan megfigyeli környezetét és fordítja le magának minden egyes apró rezdülését, kimondatlan szavait is. A főhős a jelent megfigyeli, a múltat feltárja, szembesül családja döbbenetes titkával, apja első feleségének halálával, a második öngyilkosságával.

Javier Mariás: A szívem fehér

Javier Mariás: A szívem fehér

Kapcsolódó cikkek

Olvass klasszikus hazait! 2.0 – Újabb 10 halhatatlan regény a XX. századi magyar irodalomból

Avagy újabb 10 klasszikus, mely nélkül értelmezhetetlen a magyar irodalom jelene.

Szeptemberben jön magyarul az Oscar-díjas Will Smith memoárja

A kötet idehaza is megjelenik még idén szeptemberben.

A regény legelső kiadása

Csaknem tíz év után kapott új kiadást a leghíresebb szerelmes regény

Margaret Mitchell egyetlen regényének népszerűsége továbbra sem kopik.

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor kapta a 2022-es Libri-díjat

Bödőcs Tibor másodszor, Krasznahorkai először a díjazottak közt.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Olvass klasszikus hazait! 2.0 – Újabb 10 halhatatlan regény a XX. századi magyar irodalomból

    Avagy újabb 10 klasszikus, mely nélkül értelmezhetetlen a magyar irodalom jelene.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. május 24.

    Olvass klasszikus hazait! 2.0 – Újabb 10 halhatatlan regény a XX. századi magyar irodalomból

    Avagy újabb 10 klasszikus, mely nélkül értelmezhetetlen a magyar irodalom jelene.

    • 2022. május 19.

    A felkelő nap ereje – 10 letehetetlen regény Japánból

    Ahogy a dél-amerikai országok irodalma, úgy bizony Japán ízei is eltéveszthetetlenek.

    • 2022. május 11.

    Hidak az irodalomban – 10 szépirodalmi mű, mely kriminek sem utolsó

    Egy ponyvaműfaj, amivel még az irodalmi elit nagyjai is kacérkodtak.

    • 2022. május 9.

    Azért írt ilyen jól, mert keveset írt? – 110 éve született Ottlik Géza

    Az Iskola a határon szerzője kifürkészhetetlen ember volt.

    • 2022. május 6.

    Gondolatok Szerb Antal akaratáról, A Pendragon-legenda szövegromlásáról, a szerkesztő felelősségéről

    Az új kiadás kapcsán a kötet szerkesztőjét kérdeztük a munka nehézségeiről.